Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-19 / 20. szám

férfiúnak nem ambitiója részletesen ösmerni hazája viszonyait. " ***) Örülnék, ha aggodalmaim túlzottak volnának ! De a történeti viszonyok fejlődése és a jelen állása nem mást hangoztatnak, mint, hogy fogyunk ! Miben megint János intése hozzánk is szól : „tartsd meg, arai nálad vagyon, hogy senki el ne vegye a te koronádat." **) WTCBER SAMU. SYNODALIA. *) A magyarországi ref. egyház zsinata alakításának és szervezetének szabályzata. (Bizottsági javaslat.) I. A zsinat tagjai. 1. §. A zsinaton összesen 114 személy képviseli a magyarországi ref. egyházat, kik részint hivataluknál fogva, részint mint választott képviselők tagjai a zsi- ; natnak. Hivataluknál fogva tagok : a ref. egyházkerületek mindegyikének püspökei, és a Királyhágón inneni 4 egyházkerületek főgondnokai s a Királyhágón túli egyházkerületnek általa megbízott egy főgondnoka. Választott képviselők: 1. az egyházkerületek gyülekezeteinek a következő szakaszokban megállapított módon és arányban választandó képviselői. 2. az egyházkerületek fő- és középiskoláinak képviselői. Ugy a gyülekezetek, mint az iskolák képviselőiül | bárhol választható minden reform, magyar állampolgár, ki életének 24. évét betöltötte és legalább gymnásiumi, j vagy annak megfelelő tanfolyamot végzett. 2. §. A gyülekezetek képviselőiül választatik : a tiszántúli egyházkerületben . . 34 Erdélyben 18 dunáninneni egyházkerületben . . 16 tiszamelléki egyházkerületben . . 14 dunántúli egyházkerületben ... 12 Összesen 94 Ezenfelül a fő- és középiskolák részéről mindegyik egyházkerületben két képviselő választatik. Mindegyik egyházkerületben a gyülekezetek által felerészben papi és felerészben világi személyekből választatnak a képviselők. A választások — ha a zsinat magát előbb bezártnak s feloszlatottnak nem jelenti ki, — 3 évre érvényesek. ***) A felvidék 6 1. **) Jelenések 3, 11. *) A nagyfontosságú zsinati ügy valósulásához közeledtével mind jobban előtérbe lépvén, szükségesnek láttuk, annak lapunkban külön rovatot nyitni. Minthogy pedig a most országszerte folyamatban lévő esperességi és egyházkerületi gyűlésekről beérkező tudósítások is oly természetűek, hogy azok közlése halasztást nem tür: kénytelenek vagyunk az időhöz nem kötött általános tartalmú dolgozatokat kis időre félretenni. Szerk. n, A választások és igazolások. 3. §. Rendszerint mindegyik egyházmegye vagy esperesség egy választó kerületet képez. Azonban az egyházkerületi közgyűléseknek jogukban áll a 2. §. értelmében megállapítani mindazt, hogy a kebelükbeli egyházmegyék mindegyike népessége arányában hány képviselőt választ; mindazt, hogy az egyházmegyék mindegyike hány papi s hány világi képviselőt választ, akk pen, hogv az egész egyházkerület összes gyülekezetei által küldendő képviselők féle pipi s fele világi egyén legyen, — sőt e célra szükség esetén kisebb egyházmegyék együvé vagy más nagyobb egyházmegyéhez is kapcsolhatók, s az ekként összekapcsolt egyházmegyék egy közös választó kerületet képeznek. 4. §. A választás akként történik, hogy a választó kerületben levő mindegyik egyházközség presbyteriuma Írásban szavaz annvi és oly (papi, illető.eg világi) egyénre, amennyit és aminőt a 3. §. értelmében a választó kerületnek választania kell Mindegyik egyházközség mindegyik jelöltjére annyi szavazatot adhat, ahány rendes lelkészi állomás van kebelében. A szavazatok a lelkész által aláírva és az egyházközség pecsétjével lepecsételve azon egyházmegye espereséhez küldendők, melyhez az illető egyházközség tartozik. Az egyházközségekből a kitü/.ött határidőre beérkezett szavazatokat az esperes felbontatlanul egy borítékba zárva „X. X. egyházmegye szavazata a zsinati képviselő-választásra," felirattal a traktus pecséte alatt és azonnal felszolgáltatja a püspökhöz. Ahol több egyházmegye képez egy választókerületet, ott a hivatalánál fogva legidősb espereshez teszi át a szavazatikat a másik egyházmegye esperese is, és az küldi fel azután az egész választókerület gyülekezeteinek szavazatait a püspökhöz. 5. §. Mindegyik egyházkerület közgyűlése választ : 1. a szavazatok felbontására s a választás eredményének megállapítására egy héttagú bizottságot, mely elnökét maga választja ; 2. a püspök elnöklete alatt egy 9 tagu igazoló és bíráló bizottságot. Mindkét bizottság nemcsak az első választásra, hanem a zsinat egész tartamára fennáll. A szavazatokat felbontó bizottság azon tagja, kire a szavazatok felbontása közben kiderül, hogy reá szavazatok adatnak, azon egy választási esetben a bizottságban nem működik. 6. §. A püspök a hozzá beérkezett szavazatokat haladéktalanul kiadja a szavazatbontó bizottság elnökének, ki viszont azonnal összehívja a bizottságot. A szavazatok a bizottság előtt választó kerüle- " tenként felbontatnak, s a bizottság azokat, kik a beküldött szavazatokból absolut többséget nyertek, az illető kerület megválasztott képviselőjéül jelenti ki. Szavazatok egyenlősége esetén (ha t. i. mindegyik jelölt a szavazatoknak felét nyerte) a bizottság által azonnal eszközölt sorshúzás dönt. Amely jelölt sem absolut. többséget, sem egyenlő szavazatot nem nyert, annak részére a bizottság általa kitűzendő határidő alatt uj választást rendel el. A többséggel vagy sorshúzással megválasztott zsinati képviselőül kijelentetvén, megbizó levélül az elnök és jegyző által aláirt jegyzőkönyvet nyer. Ezen jegyzőkönyvben kitüntetendő: a választókerületben szavazatra jogosított egyházközségek száma \ a