Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1878-05-19 / 20. szám
— anyagi erőnket s tehetségünket tekintve —nem csak megnehezittetni céloztatik már azon törvényjavaslatban, melyet a közoktatási miniszter ur a képviselőháznak benyújtott, hanem mielőtt ez törvény erőre emelkednék, már oly kormány-rendeletekkel találkozunk, amelyek lassanként minden önrendelkezési jogot kivesznek kezünkből, s a kormány kezei közt öszpontositják azon jogokat, melyeknek élvezete megadta azon ösztönrugót áldozatkészségünknek, mely becsületbeli kötelességünkké tette, hogy egyházunk veteményes kertjeit, az iskolákat, áldozatok árán is ápoljuk, fejlesszük, s csergedeztessük belőlök a tudomány, erkölcsiség azon áldó forrásait, melyek vallásos életünknek, egyházunknak is tápláló forrásai voltak ós lesznek minden időben, melyek nélkül a protestáns egyház egy percig sem állhat fen ugy, hogy feladatának megfeleljen. Ki állhat jót azért, hogy oly nyomások alatt, melyek behatnak iskolai életünk legbensőbb él eteréig, nem zsibbasztják-e meg kedvünket, áldozatkészségünket az iskoláknál szükséges ujabb áldozatok meghozása körül ? Ki áll jót, hogy nem fognak-e tetemesen kevesbedni iskoláink, a nemzeti mivelődés ezen előmozdító organumai, az állani befolyása alatt? ós ha igen, lesz-e hatalmában ÍIZ államnak felekezeti tanodáink helyébe másokat állítani? Mindezek, Nagyméltóságú miniszter ur ! a jövő kérdései, melyek aggodalommal töltik el szivünket. I)e, míg az ily öszpontositásra való törekvés lehűti a hitfelekezetek kedvét az iskolák fentartása iránt, s fogyaszthatja az iskolák számát, kártékonyán hathat az iskolák benső életére is. Kelletinól erősebb nyomás, tudjuk, hogy az emberi élet központjára, a szivre is kellemetlenül hat, megállítja annak eleven, fris dobogását; azon fris vidám inogzás, azon üde lélegzés sem tűri a kívülről jövő erős nyomást, mely életképességet biztosíthat, minden célja felé törekvő tanintézetnek. Ha a tanintézet szellemével, irányával, tanulmányi rendjével nem összhangzó, sőt ellentétes rendeletek, szabályzatok erőszak oltatnak arra, megakadályoztatják azt fejlődésében, sa benső rend összefüggését zavarják meg abban. Protestáns tanintézeteinkre, melyek történeti multjoknál fogva, szoros összekötésében állnak az egyházzal, s ennek szabad fejlődési irányával, annyival inkább káros hatást gyakorolnak oly szabályzatok, melyek annak történeti múltját, s fejlődését nem respektálják, s melyekkel a centrálisaié hatalom nyomást kiván gyakorolni annak szabad irányú fejlődésére. Ezen okoknál fogva, aggodalommal nézvén egyházkerületi közönségünk, a már eddig kiadott felsőbb rendeletek miatt is — iskolaügyünk jövőjébe, — mennyivel inkább, ha a kőzéptauodák célbavett szabályozását • eszközlendő törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, melynek több pontjai halálos csapást mérnek iskolai autonómiánkra : őszinte hazafiúi bizalommal s tisztelettel kérjük a Nagyméltóságú közoktatási minisztériumot, hogy a maga történelmi fejlődésében életrevalónak, s a közművelődésre nézve hasznosnak bizonyult, s emellett békekötések s országos törvények által szentesitett iskolai autonómiánkat a maga épségében meghagyni, s ez autonómián kivül eső rendeletekkel bennünket folyvást nyugtalanítani ne méltóztassék. Különösen osztván azon sérelmeket is, melyek ellen a tiszántúli testvéregyházkerület mult 1877-ik óv julius 21—24-ik napjain Debrecenben tartott ker. közgyűléséből, a görög nyelv alóli mentesség, a magánvizsgák, s az állami jogakadémiák ügyében kibocsátott s hitfelekezetünk jogakadémiáira is ráparancsolt szabályzat ügyében felterjesztést intézett; kérjük teljes tisztelettel a magas minisztériumot, hogy a fentebb jelzett 1837/9. számú intózvényt érvényen kivül helyezni, s ez által hazafiúi aggodalmainkat mielébb megszüntetni méltóztassék. Ellenesetben, ha móltányos panaszunk meghallgattatást nem nyerne, kénytelenek lennénk iskolai főhatóságunkat egyrészről odautasitani, hogy az ily megszorító rendeletek végrehajtására segédkezet ne nyújtsanak, másrészről az országos képviselőháznál keresni panaszaink orvoslását. Akik egyébiránt hazafiúi mély tisztelettel vagyunk Mádon, 1877. sept. 28-áu. A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület közönsége. TÁRCA. Fogyunk. A protestantismus Szepesben hajdan és most. (Vége.) És hogyan áll ezen számarány ma? Szepesség összes lakosságának száma 174,000 teszen, mely közt az evangélikusok márcsak 38,379 lélekkel fordulnak 39*