Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-12 / 19. szám

jövedelem arányában viselni az egyházi ter- I het: nem volt hiábavaló, hanem munkálkodott. ! Említsem-e, azon lelkesedés áldott következéseit ? A pesti főiskola megalapulása, a többi j prot. főiskolák, középtanodák rendezése; az evangélikus testvéreknél az e. e. e. gyám intó z e t, melynek ma 60 ezer frt tőkéje van, s mely 1860. óta több százezer forinttal segélyező a szűkölködő egyházakat. Ott van a pesti országos árvaház, női segélyegylet, a tiszántúli superintendentiában a 32 ezer frtot számláló r e f o r m. segélyegylet, a tiszáninneniben a Pá 1 ó c i-H or v áth Mária alapítványa, és ott volt az első prot. magyar miss ió. Azért hozom fel ezeket, hogy a közel-múltnak, habár részben csak egyes kiválók buzgólkodása folytán kifejtett, önkéntes áldozatkészsége iránt mély tiszteletemet lerójam. De ha élni akarunk, tovább kell mennünk, többet áldoznunk és tovább 1 e 1 k es ülnünk! A mult őszön összeült a konvent, a zsinati előmunkálatok meghatározása tárgyában. Én érdekes tanácskozását személyesen is figyelemmel kisérvén, fájdalmas érzéssel láttam, hogy egy egyházi közpénztárra, a szegény, magokat fenntartani nem tudó egyházak, iskolák, lelkészek, tanitók segélyezésére vonatkozó egyetlen gondolat sem jelentkezett. Mintha mondták volna: rendezzük magunkat, „reformáljuk egyházszervezetünket, javítsuk káuonaiukat, hozzunk fegyelmi szabályokat sat., de maga az egyház egyetemének tisztességes anyagi megélhetése, a szegények ós erőtlenek fen tartása zsinatunk teendőik közé nem tartozik. Mi rendezkedünk, célszerű szabályokat alkotunk, de a szabályok alkalmazása, a ruha felvétele előtt nem hal-e meg, akire a ruha szánva volt, kinek minden ékességéről sat. gondoskodtunk, csak a kenyerét felejtettük el; az nem a mi kötelességünk. Távolról sem akarok szemrehányást tenni, de az e lapok közelebbi számában Nemes Benjámin társam által mondottakhoz csatlakozván, csekély nézetem szerint is az összeülendő zsinat által megoldandó legfőbb tárgyak közé tartozik, a szegény egyházak, iskolák, lelkészek ós tanitók ügyének felkarolása, egy országos köz pénztár létesítés e, a személy, jövedelem b i r t o k a r á n y- ' 1 a g o s teherviselés meghatározása, akár önkéntes nagyobb mérvű áldozatkészségre felhívás, szóval amint a közbelátás, a helyzet aggasztó voltához mérten, legcélravezetőbbnek gondol. Húsz esztendő óta, midőn ezen eszme felmerült, sa határozat, az eszme érvényre emelése a zsinatra delegáltatott, mily nagy összegekre, talán pár millióra menő pénztárunk lehetne. En azt hiszem, ez a legfontosabb, legéletbevágóbb tárgya a zsinatna k. Karolják fel a húsz év előtti még élő lelkes férfiak az eszmét, s most már ne állapodjunk meg siker nélkül, megint további, jó reménység fejében, nehogy a már most is nagymérvű s még növekedő szegényedés, pusztulás közben ós miatt Magyarországban a protestantismus mint vallási ós társadalmi intézmény, tényező lenni megszűnjék. Mert ki segít rajtunk és nyomorúságunkon ? Ki viseli a terhet, melyet nekünk egymásért k öz Ö s e n kell hordoznunk ? Senki, Isten segedelmével egyedül magunk. Hogyan, miként? gondolkozzunk róla s ha a zsinat meghatározza, vagy addig is, 11 y u 1 j u n k z s e b ü n k b e. Vegyük számba a többek közt a lelkészi hivatal viselése, szerintem az egész egyházi életben e legfontosabbra nézve, hogy a legtöbb helyen az aránytalan teherviselés miatt, már oly teherré vált p a p b é r, maga a lelkész által vékánként szedve, a lelkészi hivatal erkölcsi tekintélyének sat. mily ellensége. Nem lehetne-e minden egyházból, a személy utáni vagy jövedelem birtokarán ylagos terhet, egyházmegyei, részben egyházkerületi pénztárakba » folyatni, hogy a lelkészek ezen pénztárakból, melhatározott kulcs szerint, a helyzethez mérten dijjaztatnának, mint ez tudtommal, a Skótoknál s az angol és amerikai methodista egyházaknál van, hol a lelkészeknek ós tanítóknak, meghatározott fizetősökön felül még a gyermekek nevelésére is adnak bizonyos évi neveltetési összeget 40 — 80 frtot egyre-egyre. Ne mondjátok, hogy ez ábránd s nem nekünk 37*