Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-12 / 19. szám

gyarokban csak az üldözés idején, midőn lánccal vérig való veréssel fenyegetnek, sőt talán sújtanak is, akkor támad fel a lelkesedés és elszántság megmenteni életünkkel legszentebb érdekeinket. Tehát húsz évvel ezelőtt, a hazai és kiválóan magyar nemzeti elnyomatás korában, midőn minden más tér zárva volt a hazafi -lelkek előtt, a jobbak legjobbjai, felekezeti különbség nélkül, figyelmöket, a magyar nemzet életét és szabadságát annyiszor megmentett védbástyára a protestáns egyházra forditák. Tíz esztendei szünet után, ekkor indult meg Budapesten Dr. Ballagi Mór szerkesztésében a „Protestáns egyházi és iskolai lap", melynek mindjárt első számában a lelkes Irinyi József, majd Dr. Ballagi Mór, Tolcsvai Nagy Gedeon, ifj. báró Y a y Miklós, Gr. Teleki Sándor, Tisza Kálmán, Eőri Sándor, L i t e r á t i János, F i 1 ó Lajos, Szász Károly, Czékus István, Simon József és több lelkes férfiak, azon módokról gondolkoztak , mint kellene a magyar prot. egyházat ugy bel-, mint külföldi állapotára nézve virágzóbbá tenni, a szegényebb jövedelmű egyházakra, melyek ön terheiket sem birják s a kevés jövedelmű lelkészeken, tanítókon segíteni; a fő iskolákat rendezni, hogy a magyar prot. egyház, a haladó kor kívánalmaival szemben, a protestantismus magas elveinek s feladatának minél dicsőbben megfelelhessen. A lelkes Irinyi, az anyagi bajok orvosául a lelkészek által fel k ölte n d ő belső in i s s i ó t, a mindennapinál lángolóbb buzgalmat állította s az akkor szóban forgó állami segély kizárásával, az anyagi szükségek előállítását, az önkéntes áldozatkészségre, az apostoli buzgóságu, vértanúi lelkesedés ü, élő hittel bíró lelkészek képzésére fektette. Azonban, bár a belső buzgalom fel költésének szüksége elismertetett, de többen Irinyin kivül, szinte mindnyájan, kik a fontos tárgyhoz szóltak, azon nézetben egyesültek, hogy ugyan önerőnkkel, de áldozatkészségünk rendszerezése, az egyház és iskolák fennállásáért birtokaránylagos teherviselése által, igyekezzünk előállítani mindazon anyagi erőt, melyre prot. egyházunknak m u 1 h a t a 11 a n szüksége van. Ballagi Mór indítványozta az országos egyházi domestika felállítását. Hogyan és miként? A birtok arányi agos egyházi teherviselésének életbeléptetésével, melyhez Tisza Kálmán, a mostani miniszterelnök igy szólt: „csak azért helyeselhető az egyházi terhek bir tok aránylagos fizetése, mert másképen nem lehetne a szegényebb sorsuak terheltetése nélkül acélt elérni.* Hogyan fizessünk? erre nézve az ellenvetések felhozásával, Eőri Sándor azt mondja: „leghiábavalóbb a fukar szűkkeblűség azon mentsége, hogy a birtok nem megy a templomba, aránylagos részt vegyen a birtok az egyházi közteherviselésben, nehogy Urának amiatt kelljen pirulnia, hogy érdemetlenül vesztegette rá Isten javait." Felesleges több idézet. Egy országos prot. egyházi közpénzt ár felállításának szüksége, a szemel y-b irtok jövedelem utáni bizonyos megállapítandó kulcs szerint teljesítendő teherviselés jogossága, méltányossága 20 esztendővel ezelőtt m e gvitattatott, elismertetett. — Még több történt. Gróf T e 1 e k y S á n do r, ifj. báró Y ay Miklós, Czékus István, Miskolci István, Pajor István, Simon József és többen mintegy hatvanan önkéntesen birtok-aránylagos egyházi teher viselésére kötelezték magokat oly formán, hogy mig a protestáns egyház közszükségeinek fedezésére egyedül célirányos közpénztár a személy, jövedelem, birtoka ránylagos s közösen megállapítandó kulcs szerint létesül: a felajánlott évi összeget biztos kezekbe adják, melyet megnevezlek. Az eszme, a lelkesek áldozatkészségének fényes példája, nem érhetó meg 20 évvel elébb a valósul ás dicsőségét. Áz elhallgatott vagy nyíltan kifejezett nézet az lőn, hogy ily az összes protestáns híveket a legközelebbről érdeklő ügyben határozni az országos nemzeti zsinat, mint a prot. egyház egyetemének befolyásával s elvei szerint alakult fórum : van hivatva. Mennyivel szegényebbek vagyunk ma, mint 20 évvel előbb voltunk. De legyünk igazságosak ! Az a húsz év előtti lelkesedés, mely országos közpénztárt akart alapítani, a birtok és