Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-04-07 / 14. szám

kicsinyeitessék sat., az, lélekkel szolgálva, ma is ép úgy megtartotta hatását a sziv nyugalmára, a tár­sadalom erkölcsi létezhetésére nézve, mint ezt régeb­ben oly igénytelen, de szivre, erkölcsre ható módon munkálta. Hanem hát a só k e z d i z e 11 e n ü 1 n i. Mi érezzük az iga nehézségét. Nincs bennünk elég hit, mely hitet ós ihlettséget költene. Szeretnénk, ha a protestantismus, semmi fényt nem tekintő szigora helyett, mint némely hitfelekezeti testvéreink, ol­csóbban idvezíthetnénk híveinket és magunkat. Ezért kell a képeknek a templomba behozását óhajtanunk, hogy, mint Péterfi urat, azok imádságra buzdítsanak, s a protestáns kultust sziv­nélktilinek állitnunk szerencsétlen gondolatainkban. Igazán hová jutnánk igy ? Nem vádolom én Garzó barátunkat, kinek buz­góságát tudom, de az ő, s bárki ellenében is kény­telen vagyok azon meggyőződésemet kimondani, hogy nemcsak szerencsétlen gondolatnak, de világos sze­rencsétlenségnek tartom, midőn e haladó korban, mi, protestáns lelkészek, kiknek még oly nagy missiónk van, s kiknek az evangéliom hirdetésével s minden nyilatkozatunk­k a 1 inkább hódítanunk, mint magunktól másokat elidegenítenünk kellene : panaszkodunk, hogy kultu­sunkban nincs sziv, tehát nincs az életnek össz­pontja ; s mint Péterfi atyánkfia, a Budhákat, Lao­tseket, ezen bizonnyal a Krisztussal egy nap sem említhető példányok képeit, templomainkba vinni, s imádságra becsületes protestáns szivünket azok által kell indíttatni. Fiát azok a nem haszontalan szentek kicsodák ? Hol vannak, az égen vagy föl­dön-e ? Már a tízparancsolat mondja, se azokat ne tiszteld, melyek fenn az égben, vagy alant a földön sat. vannak. A földön por van, melynek egykori alakja szerte mállott, s miként fog az egyszer meg­elevenülni: nem tudhatjuk. Az égben pedig eddigi hitünk szerint, a lélek vau, melynek nincs alakja, honnan veszed hát, szegény-halandó, a szentek képeit, melyek téged imádkozásra buzdítanak! Atyámfiai, protestáns igehirdetők! hagyjatok bókét a szenteknek, a művészi kultusoknak, nehogy szeutségtelensógbe essetek, sziv- ós elvnélküli igazán sajnálatos állapotba jussatok. Hagyjatok bókét a mi egyszerű, minden külső ékesség nélkül való templo­mainknak, sziv szól azokban a szívhez, nem káprázat és földi csillogás. Nem a fényes művészi csarnokokban, mely nagyszerűségével hathat reájok, bár nem ihlethet, mert ez más, hanem ezen egy­szerű, sokszor meszeletlen isten házában nyer­tekapáink Isten igéje hallgatásából magas hevületet, szent elhatározást, hogy javaikat, örömeiket, n y u g a 1 mó­kát és életűket is, az evangéliomi hit­szabadság és örök élet szent eszméiért feláldozzák. Ne, oh ne gúnyoljátok saját temp­lomaitokat, azokat az egyszerű ékességnélküli szent helyeket, melyek voltak annyiszor véd várai a magyar nyelvnek, a haza szabadságának, ós semmi zsarnok­ság által el nem tiporható örök remónyeiuek. Nem azt mondom ezzel, hogy templomainkat a magunk egyszerűségével összefér­hetően ne igyekezzünk, ahol lehet, minél izle­tesebben berendezni, mint Kármán atyánk­fia javalja, hanem azt, hogy minden külső fény ós képek kizárásával a Krisztus evangólioma legyen, mint eddig volt, ami egyszerű templomainknak minden földi fénynél dicsőbb ékessége, melyet, mint egyszerű protestáns templomunknak, kultusunknak égő és lángoló szivét, mi igehirdetők hitteljes ós buzgó pródikálásunkkal ra­gyogtassunk, a szivek örök vigasztalására, a hit és lélek szabadságának és az örökké való Istennek dicsőségére! CZELDEE MÁRTON. TÁRCA. Böngészet. A s Prot. Egyh. és Isk. Lapok"-ból. A somogyi memorandum. Igen helye­sen mondja e lapok szerkesztője : „hogy a felek egymást megértsék, célosabbnak véltük az illetőket beszéltetni.*4 A tanítók már szóltak, még pedig ugyancsak nagy han­gon : beszéljenek tehát a lelkészek is. Beszéljünk azon-i ban teljesen tárgyilagosan. Én is u>4y akarok ; ha mégis ottan-ottan ártatlan-tréfás megjegyzésre csusszanna pen­nám : engedelmet kérek. Tagadhatatlan, hogy ez a memorandum takarosan ki van fundálva. Nyelvezete nem cifra, — a valóságos cél meglehetősen el van rejtve a vallásos neve­lés ürügye alá, — az aspirátiók némelyike oly erős ! logikával van előadva, hogy a laikus olvasó szinte 27*

Next

/
Oldalképek
Tartalom