Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-13 / 2. szám

Huszonegyedik évfolyam. 3. mm. Budapest, 1878. január 13. PROTESTA1TS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és K. IÁD Ó-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utoa 10. sz. I. em. Előfizetési díj: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegar külön 30 kr. Előfizetési felhívás „PROTESTÁNS EGYHÁZI íjS ISKOLAI LAP" 1878-dik évi, huszonegyedik évlfelyamára. Előfizetési dij: Egész évre © forint, félévre 4= forint 5SO kr, negyedévre S2t forint kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Mária-utca 10-ik szám alatt) kérjük küldeni. Főmunkatárs: Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Farkas József. Dr. Ballagi Wlór. Húsz év után. H. Et haec meminisse juvabit. Mindazon üdvös mozgalmak, melyek egyházunk anyagi állapotainak jobb karba helyezését eredményezték, nem eshettek meg a szellemi élet bizonyos emelkedése nélkül, mely ama fokozott tevékenységnek forrását képezte. E tekintetben is a lefolyt két évtized jövőnket termékenyítő munkásságot fejtett ki ; sőt ha a jelentkezett törekvések messzeható horderejét tekintjük, aligha nem korszakalkotók lesznek a magyar protestantismus történelmében. Mikor az „Egyházi ós iskolai lap* húsz évvel ezelőtt megindult, a sok ideig még rendes gyülekezési jogától is megfosztva volt egyházban nem volt könnyű dolog a teendők sorozatára nézve eligazodni. Minden fel volt forgatva, minden kérdésbe téve: még azt sem tudtuk, fogjuk-e egyházunkat újból szervezni, vagy visszatérvén az 1848 előtti állapotra, fölveszszük a fonalat ott, ahol akkor megakadt." — Ily bizonytalanság mellett sokan tán túlságos idealismust láttak abban, hogy lapunk mindjárt megindulása után (1. 1858-iki évfolyam 4. sz.) oly teendőket helyezett első sorba, melyek csaknem kizárólag az egyház szellemi megújulására irányultak. Szerencsére az egyéni jogot semmi téren megtűrni nem tudó absolutismus a pátens kibocsátása által az egyház habozásának egyszerre véget vetett. — A pátenssel szemben a prótestantismusnak a történelmi jogfolytonosság alapjára kellett állania, s ettől ügyének veszélyeztetése nélkül hajszálnyit sem lehetett eltérnie, minek következtében a pátens hatályon kivül tételével egyidejűleg a restitutiót is befejezett ténynek lehetett tekinteni. Az egyház hivatalos gépezete tehát ismét megindult ; a testületek megkezdték rendes működésüket, s az újonnan megválasztott tisztviselők habozás nélkül foglalhatták el hivatalaikat, melyeknek muukakörét a múltból ismerték.