Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-03-17 / 11. szám

és éneklésből. No, ba a prédikáció népiesen adatik elő, ugy, hogy azt mindenki megértheti, s e mellett a népnek tetszésére van; ha továbbá a lelkész imádkozása buzgóságra inditó, mint pl. boldogult Polgár Mihály superintendens imádkozása volt; s végül, ha a templomi éneklés szabatos és szép, ez esetben az egyszerű isteni tisztelet ellen nem lehet kifogás. De mily nagy az olyan protestáns lelkészeknek száma, a kiknek egyházi beszédét a nép nem érti, miután azok fellengző stilus által akarnak fényleni ; s ennélfogva igehirdetésük csak falra hányt borsó. Hány lelkész mondja el minden buzgóság nélkül templomi imáját ? Hát az isteni tisztelet alkalmával előforduló éneklés igen sok ref. templomban milyen ? Sokszor olyan, hogy az idegent csaknem kikergeti. A kántor kezdi az éneket, de lassabban, s a nép még be sem végezte az ének egyik sorát, midőn a kántor már kezdi a másikat. Hogy aztán az ilyen templomi ének mily gyönyörűséges, azt képzelni lehet ? Engem is kikergetett ily éneklés egyszer egy nagy ref. templomból ; s ily énekléssel a róm. kath. atyafiakat ugyan be nem csábítjuk a mi templomainkba, de még saját híveinket sem ; sőt az, aki a szép s liarmóniás éneklésnek barátja, ily kellemetlen s kiáltozó éneklés által a templomtól egészen elidegeníttetik. A szép harmóniás éneklés lenne tehát mindenek felett a prot. isteni tiszteletekbe bevezetendő. Én eddig csak két ref. s egy ev. templomban voltam, ahol az isteni tisztelet alkalmával az éneklés engem csaknem elragadott; így például a kiskórogyi templombeli éneklés egy ott tartott esperességi gyűlés alkalmával. Ezen szlavóniai egyház templomában az egész nép a közgyűlés tagjainak esudálkozására s gyönyörűségére szép harmóniával énekelt. Ugyan mért ne lehetne minden protestáns isteni tiszteletbe ily szép harmóniás éneklési módot bevezetni, ha a kis-kórogyi egyházban is volt. A szép harmóniás ének mindenkire nézve, még a legmíveletlenebb emberre nézve is gyönyörködtető, s már ennélfogva is minden prot. isteni tiszteletbe a szép harmóniás ének bevezetendő lenne. Velem történt ifjú koromban Pesten egyszer, hogy épen sietős dologban jártam, midőn a ferenciek templomához értem ; de sietős dolgom dacára is a templomból kiható szép éneklés behúzott a templomba, s itt azután mintegy télóráig gyönyörködtem a szép harmóniás éneklésben. Igy két éve az innsbrucki kathedrális templombeli szép ének szinte becsalt engem a különben is monumentális templom belsejébe. De hát hogy vihető keresztül prot. egyházainkban a szép harmóniás éneklési mód? Csak úgy, mint Kórógyon. Ott ugyanis tudtommal egy tanitó volt az, aki az iskolában a harmóniás éneklési módot tanítványainak betanította, akik aztán felnőtt korukban a harmóniás éneklést folytatják az isteni tiszteletben is. Két éve Schweicnak Chur városkájában jelen voltam az iskolásgyermekek próbaénekén, a mely alkalommal az egész gyermeksereg a tanitók vezetése mellett igen sok éneket harmonice énekelt; s egy mellettem ült könyvkereskedő állítása szerént, az isteni tisztelet alkalmával is az egész gyülekezet ily szép harmóniásan énekel. Ha Churban, sőt Kórógyon is lehetséges volt, ily elragadó templomi harmóniás éneklést keresztül vinni ; mért ne lehetne minden prot. templomba ily szép s vonzó éneklési módot behozni ? A régi tanitók tán már nem bírhatók arra, hogy tanítványaikat harmóniás éneklési módra tanítsák, állítván, hogy arra nem kötelesek. Azonban az újonnan választott tanítóknak kötelességükké lehetne tenni a harmóniás éneklés betanítását, a miért aztán természetesen egy kis extra honoráriumot kapnának. Teszem, mindeu újonnan választott tanitó fizetési okmánya egyik pontjának igy kellene szólni : Kötelessége a tanítónak tanítványait harmóniás éneklési módra tanítani, — járván ezért neki az egyház pénztárából 100 vagy 150 frtnyi fáradsági dij sat. Hogy ez azonban megtörténhessék, nem kívánható a tanítóktól, hogy ők 40 vagy 50 éneket tanítsanak be harmonice, minthogy ennyinek betanítására elhalmazottságuk miatt idejök nincs ; hanem legfeljebb 20 vagy 40 nótát; de ezeket aztán jól. Igy fogják aztán ezen énekeket felnőtt korukban is szépen, harmonice az isteni tiszteleten énekelni. Miután az emberiség legnagyobb része, mint tapasztalatból tudjuk, még barátja a templombeli ceremóniának, s minthogy legtöbb protestáns isteni tiszteletben semmiféle ceremónia elő nem fordul; ennélfogva legalább a templombeli éneklésnek kellene szép vonzó harmóniásnak lenni, s nem csúnyának, eltaszitónak. Miután továbbá áll az, hogy varietas delectat, ennélfogva nem ártana, ha az imádság és egyházi szónoklat között egy jó chorus énekelne más valami szép éneket. A szép éneklésnek egyik előmozdítója az orgona, ezért is mindenek felett minden prot. templomba, hacsak lehetséges, orgona viendő be. Lám Dávid király is citherával, s igy muzsikával énekelt; s a tapasztalat bizonyítja, hogy a muzsikával járó éneklés gyönyörűségére van az emberi szívnek. Most pedig már igen olcsók az orgonák, s különösen az úgynevezett harmonikum. Egy harmonikum a legszegényebb egyház által is minden megerőltetés nélkül megszerezhető. De megyek tapasztalatom 3-ik tárgyára, a lelkészekre ; azonban némileg félve, tudván azt, hogy ennek folytán darázsfészekbe fogok nyúlni, s tartani lehet, hogy a darázsok ugyancsak össze-vissza fognak csipni. Azonban az igaznak még a darázsfészektől sem szabad félni, s igy csak belenyúlok abba, mint az igazságnak barátja, annyival inkább, miután a tapasztalat is mellettem szól. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a prot. lelkészek szava csak az esetben hatásos híveire, ha tekintélye van. Ha a lelkésznek ellenben tekintélye nincs, ez esetben szava, igehirdetése, tanítása s intése rendesen csak pusztába kiáltó szó leend. Igyekezni kell azonban a prot, lelkésznek arra is, hogy nemcsak saját hívei előtt, hanem a más vallású lakosok előtt is legyen tekintélye. Mert, ha ezek előtt nincs tekintélye, ez esetben saját hivei előtt is sülyed az,; mig ellenben, ha a prot. pap a más hitfeleke-i zetü lakosok előtt is tekintélylyel bir, ez emeli tekintélyét