Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1878-03-17 / 11. szám
kedvelője; tapasztalatom szerént szereti az ilyen istenházát a magyar köznép nagy része is. Igy több ízben magam voltam tanuja annak, hogy midőn a baranyai s más vidéki ref. földmives lakosok az uj-verbászi csinos ref. templomot meglátogatták; beléptök alkalmával elbámultak, felsóhajtottak, s azután ily szavakra fakadtak : No ez már szép templom, ilyet még nem láttam. S különösen róm. kath. lakostársaink, akik a cifra és szép templomokhoz hozzá vannak szokva, épen csúfolják az oly igen egyszerű rideg prot templomokat. Ugylátszik tehát, hogy az ember természetéhez tartozik az épületeknél is a nagyszerűnek és a szépnek szeretete Hogy ez igy van, kitetszik abból, hogy a lakházakban is szeretjük és kedveljük a szép termeket és szobákat, míg az egyszerűeket fel sem vesszük. Teszem a müncheni kir. palotabeli termek, vagy a Lichtenstein bécsi palotájában lévő szobák, mily elragadok a legegyszerűbb emberre nézve is. Én, hét éve, beléptem Hódmezővásárhelyen egy reggeli isteni tisztelet alkalmával a főgymn. épület melletti templomba ; s mily kellemetlen hatást tett reám azon különben igen nagy templomnak rideg egyszerűsége, holott protestáns pap vagyok. Ugyan, hogy csábíthatna aztán ilyen egyszerű rideg templom olyan egyéneket magához, akik a szép templomot kedvelik, vagy az ilyenekhez vannak szokva. Vagy azt állítjuk, hogy az Istennek lélekben és igazságban való imádásához nem kívántatik nagyszerű és szép templom. Igaz, hogy ahhoz ilyes istenháza nem kívántatik. Azonban Isten a szabad ég alatt s egy egyszerű teremben is imádható ; vagy minek annak imádásához s ez isteni tisztelet tartására oly nagyszerű épület, mint a hódmezővásárhelyi, csabai vagy debreceni kéttornyú templom ? Valóban, az isteni tiszteletet szintolyan tornyatlan egyszerű imaházakban lehetne tartani, mint ez a Methodistáknál, Baptistáknál stb. szokásban van. S még is, miért építenek még az oly egyszerűséget szerető reformátusok is 30,000, 50,000, sőt 100,000 forintba kerülő nagy boltíves és cifratornyú templomokat ? Vagy tetszik az, ha a templom külsőleg nagyszerűt mutat, sőt szép is, vagy pláne cifra, belsejére nézve azonban egész rideg és egyszerű ? Én azonban, mint emlitém, tapasztalásból mondhatom, hogy még az úgynevezett alsórendű prot. néposztály is szereti, ha az istenháza belsőleg is szép, s szinte tapasztalásból állithatom, hogy leginkább a belsőleg szép templom bír vonzó erővel. S ha választani lehetne egy külsőleg nagyszerű, azonban belsőleg rideg és egyszerű templom, s egy olyan istenháza között, a mely külsőleg bár egyszerű és nem sokat mutat, ellenben belsőleg csinos és szép; én ugy hiszem, legtöbben a protestánsok közül is inkább az utóbbinak adnának elsőséget. Mult évi utazásom alkalmával Eperjesre is betérvén, ahol Sztehló János főesperes és gyermekkori barátom többek között bevezetett a külsőleg igen egyszerű s tornyatlan ev. templomba; de ezen külsőleg egyszerű templomnak belsejét oly elragadó szépnek találtam, hogy annak belső szépsége előttem még most is feledhetetlen. Azon kellene tehát lennünk, hogy protestáns templomaink, ha külsőleg nem is, legalább belsőleg a lehetőségig szépek és vonzerővel birók legyenek. Nem mondom, hogy cifrák, hanem igenis, hogy szépek legyenek. Kérdés azonban, mikép nézzen ki körülbelől egy magyarországi protestáns, leginkább ref. templom, hogy az szépnek mondható legyen ? En bátor leszek egy belsőleg szépnek elismert magyarországi ref templomot leírni; s elsőben is annak szép kathedráját, amely mintegy 1500 forintba került. Ezen szószék — legalsó részét kivéve — egészen fából van, sötét márványszinre fényezve, s áll 4 oszlop között, a mely oszlopok felül és alul csinosan, megaranyozvák. A szószék felett egy nagyobbrészint meg' aranyozott korona van; a korona felett egy szárnyas angyal piros és aranyozott öltözékben, s e felett az aranyozott nap terjeszti szét szinte aranyozott sugarait. A szószék domborulatán fénylenek szinte megaranyozottan az urvacsorának symbolumai, teszem a szőlőfürtök, buzakalászok, kehely sat. Azonban ily nagyobbszerű szószék csak a templom végén veszi ki jól magát, a karzatnak átellenében. Hogy egy templom szépnek mondható legyen, szükséges, hogy az mindenek felett egészen befestve legyen, azonban nem cifrán, hanem egyszerűen és mégis csinosan és szépen, mint pl. a pesti ref., vagy az eperjesi ev. templom. Legyen továbbá benne egy szép urvacsorai asztal, ha lehetséges, bársonynyal betakarva ; a padolat, ha a kassza megengedi, négyszegű márvány vagy márványkövekkel kirakva ; a karzatot csinos orgona ékesítse ; ha lehetséges, az ablakok szépen befestve legyenek. A szép festett ablakok igen nagy mérvben emelik a templom belsejének szépségét. Nem szükséges, hogy egy-egy festett ablak 30,000 frtba kerüljön, mint a kölni dómnak egy-egy ablaka; azonban 100 írtért is szert tehetünk egy csinos festett ablakra. Az ilyes költséget persze nem bírhatják ki a szegény prot. egyházak ; de igen a debreceni, csabai, halasi, dobsinai, hódmezővásárhelyi, nagy-kőrösi sat. prot. egyházak. S ne gondoljuk azt, hogy egy templomnak ilyen belső szépsége igen sokba kerülne, — legfeljebb 5000 frtba. Vagy ezen összeg is sok ? De hisz egy csinos réztorony is belekerül 5000 forintba ; s inkább legyen a templom belseje szép, mint külseje. S miután többször belekerül ily prot. templom 30, 40, 50, sőt 100,000 forintba is ; e helyett építsük azokat úgy, hogy a templom 30,000 frt helyett 25,000, vagy 50,000 frt helyett 45 ezerbe kerüljön, s 5000 frt fordíttassék a belső szépítésre és csinosításra. Igen, tapasztalatom a templomot illetőleg az, hogyha az I belsőleg igen egyszerű, rideg és pláne tán piszkos a portól, eltaszító erővel; ellenben, ha az belsőleg csinos és szép, kellemes benyomású és vonzó erővel „bír még az alsóbbrendű prot. lakosokra nézve is." De áttérek tapasztalatom 2-ik tárgyára ; a magyarországi prot., különösen a reformátusok isteni tiszteletére. Hogy az isteni tisztelet templomainkban igen egyszerű, ez köztudomásu; állván az az igehirdetésből, imádságbó