Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-03-10 / 10. szám

tet magukra az egyházi hatóságokra bizni. Az emiitett 1874. XXV. t.-c. ugy is kimondja, hogy a statistikai adatok helyességeért és pontos beszolgáltatásáért a ható­ságok, vagy az ezeket közvetlenül nyújtani köteles inté­zetek, egyletek és társulatok felelősek. Ne osszuk meg tehát s ne tegyük illusoriussá az egyházi hatóságok eb­beli felelősségét az által, hogy a statistikai munkálataik feletti felügyeletet közigazgatási organumokra bizzuk. Hogy a lelkészek által készítendő népmozgalmi ta­bellák a valóságnak megfeleljenek, erre az espereseknek vagy senioroknak kellene felügyelniük akként, hogy. — a mi eddigelé még tudtunkkal nem történt — az espe­resi visitatiók alkalmával az emiitett tabellákat az anya­könyvekkel összehasonlítanák s vizsgálatuk eredményé­ről az illetékes hatóságnak, a püspöknek (a protestán­soknál természetesen az esperességi gyűlés utján) jelen­tést tennének. A püspök aztán a dioecesis összes egyhá­zaiból beérkezett statistikai anyagot az ennek feldolgozására hivatott polgári hatóságnak együttesen terjesztené be. Az a felügyelet azonban, melyet az esperesek és a püspökök a népmozgalmi statistikát készitő lelkész fe­lett gyakorolnak, még nem elegendő biztosíték arra nézve, hogy pontos népmozgalmi adatokat nyerjünk. Ehez szükséges még valami, a mi sokkal több munkát és időt igényel, mint az ellenőrzés jelenleg divó rendsze­rének megváltoztatása. Szükséges, hogy a papok megfe­lelő statistikai éizékkel és műveltséggel bírjanak. Nem kívánjuk mi, hogy a pap universal genie le­gyen, s hogy statistikai műveltsége odáig terjedjen, hogy szakszerüleg fel tudja dolgozni a népmozgalmi anyagot. Hiszen ez nem az ő kötelessége, de nem is hivatása. Hanem igenis megkívánjuk tőle, hogy képes legyen a statistikai anyag öntudatos gyűjtésére, s hogy midőn ebben fáradozik, tisztában legyen magával az iránt, hogy komoly, nagyon is fontos dolgot végez, melyből tréfát űznie nem lehet. Tudnia kell továbbá, hogy az anya­könyv vezetése s a tabellák betöltése nem csupán saját egyházának, de az államnak is érdeke. A lelkészeknek ennélfogva tisztába kell jönniök a statistika elméletével, illetőleg annak elemeivel, s e cél­ból igen üdvös lenne, ha a leendő lelkészek az akadé­miákon és az egyetemeken a jog- és államtudományi karban előadott statistika elméletét hallgatnák. Ott ellen­ben, a hol jog- és államtudományi kar nincsen, az em­litett studiumot egy ahoz értő egyén által előadatnák számukra. A fungens lelkészek pedig magán szorgalom utján sajátítsák el a statistika elemeit. Ajánlhatjuk e cél­ból számukra Dr. Kőnek „Statistika elméletét" s Keleti „ Gyakorlati statistikáját." *) Ezek azon teendők, a miket az egyházi hatóságok­tól és a lelkészektől kívánunk népmozgalmi statistikánk érdekében. De van kívánni valónk e tekintetben az orsz. sta­*) Dr. Kőnek Sándor : A statistika elmélete. Pest, Ráth Mór, . 1869. Keleti Károly: A gyakorlati statistika kézikönyve. Budapest, Athenaeum, 1875. tistikai hivataltól is, mint a mely a népmozgalmi táblá­zatokat készíti, s az orsz. statistikai tanácstól, a mely hivatva van, irányt szabni a hivatalos statistika műkö­désének. Hogy a jelenleg forgalomban levő népmozgalmi táblázatok a népmozgalmat hiven nem tükrözik vissza, s hogy helytelenül , sokszor értelmetlenül töltetnek be, e sajnos tény a fennebbieken kivül annak is tulaj donitható, hogy az anyakönyvek rovatai felette hiányosak ,*) de még inkább annak , hogy nincs az anyakönyvek alapján készítendő népmozgalmi tabel­lákhoz, azoknak mikénti betöltésére nézve utasítás mel­lékelve. E hiányon, azt hisszük, az orsz. statistikai hivatal van hivatva segíteni. A mi az anyakönyvek rovatait illeti, ezekre nézve leghelyesebb lenne Lalán a szentpétervári statistikai con­gressus következő megállapodásait elfogadni. A születési anyakönyvbe bevezetendő az anya nem­zetisége, hogy az anya mióta van férjnél, hány gyermeke volt, a szülés idején hány éves volt, a gyermek törvé­nyes-e vagy törvénytelen, élve vagy halva született-e, a gyermek neme stb. Az esketési anyakönyvben föl kell tüntetni a ro­konsági fokot, mely a házas felek közt létezik, aztán meg kell különböztetni a vegyes felekezetű és vegyes nemzetiségű házasságokat stb. A halálozási anyakönyvbe bevezetendő az elhalt kora, foglalkozása stb.**) Igy szerkesztve a matriculákat, teljesen pótolni fogják azok a hasonló rovatokból álló polgári lajstromo­kat, a mennyiben csak igy felelhetnek meg a statistika azon céljainak, melyek eddig a szűkkörü és egyoldalú felekezeti célok kedvéért teljesen háttérbe voltak szorítva. A mi viszont a népmozgalmi táblázatokhoz mellé­kelt utasításokat illeti, ezek az orsz. statistikai hivatal által akként szerkesztendck, hogy a rovatok betöltése körül se félreértések, se roszakaratu hibák elő ne for­dulhassanak. E célból az utasítások ne pusztán merev utasításokat tartalmazzanak, hanem egyszersmind felvilá­gosítást és oktatást arra nézve, a mit már fennebb em­lítettünk, hogy a táblázatok helyes és pontos betöltése mennyire érdekűkben áll ugy egyeseknek, mint az ál­lamnak s magának az illető vallásfelekezetnek is. íme, főbb vonásokban előadva, ezek azon refor­mok, melyek népmozgalmi statistikánk érdekében mi­előbb végrehaj tandók lennének. Maga a kérdés, a nép­mozgalmi statistika kérdése, sokkal fontosabb, semhogy egyszerűen napirendre térhetnénk a fölött. Miután a polgári lajstromozás meghonosítása — a fennebb kifejtett okoknál fogva — hazánkban csak a messze jövőben *) A nálunk jelenleg érvényben levő anyakönyvek rovatait ld. Fésűs Györgynél: A magyar közigazgatási jog kézikönyve, 110. 1. B. G. **} Ld. a szentpétervári congressus határozatait Keletinél : Gyakorlati statistika kézikönyve. 115. s. k. 1. B, G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom