Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1878-03-03 / 9. szám
kerülend, most minderről nincs szó. Hanem figyelmünket ezúttal az veszi főképpen igénybe, a mi az állami jogakadómiáknál törtónt, t. i. a jogakademiákhoz csatolt bölcsészeti tanfolyamokról kell szólnunk s majd azután reflectáluunk kell azokra, amik prot. főiskoláinkban történtek vagy éppen történendők. Vegyük mintául a pozsonyi kir. jogakadémiát, melynek programmját éppen most volt alkalmunk olvasni. A pozsonyi kir. jogakadémia legújabb szervezetében két facultásra oszlik, a. m. jog- ós államtudományira 8 rendes, 1 magántanárral, ós b ö 1 c s ószetire 4 rendes, 1 magántanárral. Vizsgáljuk meg a bölcsészeti szak tantárgyait s ezt látjuk : Előadatnak : I. tisztán bölcsészeti tárgyak : 1. metaphysica, 2. bölcsészet története. II. Történelmi tárgyak: 1. Magyarország történelme, 2. egyetemes történelem. III. Nyelvészeti tárgyak: 1. Magyar, 2. német, 3. latin, 4, görög irodalom. IV. Régészet. Tehát a minisztérium által hallgatagon azon lassanként elérendő cél van kitűzve, hogy a közvetlen rendelkezése alatt álló kir. jogakadémiák egyetemi rangra emeltetnek s talán a most önállósított bölcsészeti szaknak valami gyakorlati célja is lesz, a mit már pengettek is, t. i. nagyobb vidéki központokban szervezendő középiskolai tanárképző intézetek magvát képezik a jelenben, S ezt igen jó lesz prot. főiskoláinkban komolyan figyelmükbe venni, nehogy holmi ferde reformok által idővel zsákutcába szoruljanak. Hogy a kir. jogakadémiák némelyikét tanárképzővel szándékozik Trefort úr összekötni, ez azok előtt, kik tanügyi mozgalmainkat kellő figyelemmel kísérik, azt hisszük, nem újság; s hogy a m. kormány ezen intentiója teljes elismerést érdemel, az bizonyos; jelenleg csak Budapesten és Kolozsvárt képződhetik tanárrá az arravaló aspirans, s ha tekintetbe vesszük hazánk íöldirati terjedelmét, ez nincs rendjén, Nagyobb vidéki központokban is kell állítani, ha nem is teljes, legalább részleges tanárképzőt, s ezt célozza a közoktatási kormány Pozsonyban. Megmagyarázzuk itt, mit értünk a nem teljes tanárképző alatt. A teljes tanárképző voltaképen két fa- j cultásból áll, u. m. 1. a nyelvészet-történelmi, 2. a mathematika-természettudományi szakból; tekintve teljes átalánosságban beosztását. Utóbbi szakot, miután tömérdek költségbe kerül szervezése, t. i. physikai és chemiai laboratoriumok, ásvány, növény, álattani stb. gazdag gyűjtemények, aligha lehet, eltekintve j országos viszonyainkat, még hosszú időn át szervezni | másutt, mint a hol már jelenleg fenáll, u. m. Budapesten ós Kolozsváron. Világosan mutatja a pozsonyi kir. jogakadémia programmja is, hogy a közoktatási kormány csakis a tanárképző másik ágát akarja ott, s talán később másutt is beilleszteni az iskola keretébe. Az ilyen törekvéseket látva, nem lehet-e méltán fölvetni azon kérdést : hát te protestáns felekezet, mit szándékozol tenni? Nézed, dum defliiat amnis, s várod, mig magasabb tanintézeteidet elfogják árasztani idegen isteneknek hódoló tanárok ? Míg a cosmopolita észjárású professorok működése , lassanként aláaknázza három százados bástyáidnak itt-ott már is bomladozó falát? Lemondasz panasztalanul vitális érdekeidről, elismerve tehetetlenségedet, letéve a fegyvert a döntő ütközet előestéjén? Vagy beletrombitálsz hatalmas tárogatóddal az idők viharaiba, s követeled meghallgattatásodat ? Bizony lásd be, hogy az élet a küzdelemben s nem a tespedósb^n vagy gyáva önmegadásban áll. Mert hatalmas időket élünk ; most azon protestantismust, mely hajdan hadat üzent a papismusnak a lelkiösmeret szabadsága nevében; mely küzdött lelkesen ós eszesen a sötétség és tudatlanság ellen ; ma, ha nem vigyáz kellően saját magára, a felvilágosodás, a haladni akaró tudomány nevében támadhatja meg, s a tudomány hatalmas fegyvereível győzheti le. A protestáns egyház par excellence tanitó egyház. Összes létjogosultsága tanitó minemüségében áll. Forradalmi uton keletkezve, örök időkre szakított a papismus merev dogmatismusával, lemondott arról, hogy változhatatlan dogmákat állítson fel, melyek megakasztják a szabad kutatást, s bilincsekbe verik a lelldösmeretet. Neki tanítania kell, felvilágosítania, a kutatásra, a forradalmi szellemű kételkedő okoskodásra bátorítania. Mindezt pedig csak a tanítás s igy lényegileg az iskolák által lehet elérnie, s ugyanazért az iskolákat, legyenek azok elemi vagy fensőbb tanintézetek, mint akadémiák, lyceumok, gymnáziumok sat. az egyháznak a valódi hitéletnek ezen veteményes kertjeit teljes erejéből anyagilag ós erkölcsileg támogatnia kell. Azonban önmagában azon kifejezés „támogatni" teljesen üres formüare, ha oly célravezető intézkedések nem történnek, a melyek az iskolák tekintélyét hivatvák emelni. Célravezető intézkedések alatt azon •intézkedéseket értjük, a melyek vagy a már létező szükséget elégítik ki? vagy a közelebbi jövőben okvetlenül elő-