Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-03-03 / 9. szám

Huszonegyedik évfolyam. Ö. m5 Budapest, 1878. március 8, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Előfizetési dij: Hirdetések dija KIADÓ-HIVATAL: VIII ker. Mária-utca 10. sz. 1. em. Helyben házhozliordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. 4 hasábos petit sor többszöri 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. külön 30 kr. beiktatásnál — Bélyegdij H^T" Teljes számú példányokkal mindég* szolgálhatunk. Protestáns főiskoláink hivatása. A/ok után, amiket e lapok mult évi 52-ik és ezidei 2-ik számában elmondtunk, mintegy kiegészítésül szükségesnek látjuk a következőket megjegyezni. Van-e a prot. főiskoláknak valamely speciális hivatásuk a mi magyar eultur-életüukben ? s jelenben megfelelnek-e ezen hivatásnak, s mikép ? Ezek azon kérdések, melyeket magunknak fölteszünk s a melyekre ezúttal megfelelni szándékozunk. Ami a főiskolák átalános feladatát illeti, nem vélünk csalódni, ha azt állítjuk, hogy azok hivatása, ellentétben a középiskolákéval, melyek célj a az átalános tudományos alapképzettség megadása, — valamely szakpályára, tehát élethivatásra előkészítés. Látjuk ezen meghatározásból, hogy a prot. főiskolák nem tudomány-egyetemek, melyeknek célja valamenynyi magasabb képzettséget igénylő életpályákra készítés, hanem csak az egyház életével szorosabban, okszerűbben egybefüggő szakpályákra előkészítés. Ez okon a prot. főiskolák a múltban magok képezték leendő tanítóikat praeparandiáikban, a milyenek részben voltak , részben még vannak is Eperjesen, N.-Kőrösön, N.-Enyeden sat.; lelkészeiket hittani folyamaikon, Pesten, Debrecenben, S.-Patakon sat. j és leendő világi előljáró-birósági iskoláikban Debrecnben, S.-Patakon, Pápán és igy tovább. Volt tehát a prot. főiskoláknak a régibb múltban három facultások, u. m. 1. a theologia, 2. jog, 3. a gymnazium, mely minthogy leginkább esküdt deákok mint változó tanitók által vezettetett, az akadémiának alá is volt rendelve. Orvosi facultást nem állított egyik főiskolánk sem, mert a gyógyászat átalános emberi, de nem speciális felekezeti érdeket képvisel. Ujabb időben a viszonyok megváltoztak. A gymnaziumok a Bach-rendszer alatt Thun Leo parancsszavára teljesen átalakíttatván, rendes tanárokkal láttattak el, s igy az akadémiával coordinált viszonyba jutván, egészen önálló tanintézetekké fejlődtek. Nagy volt a rémület prot. magyar világunkban akkor, midőn a bécsi minisztérium az átalakítást megparancsolta, de hát kisebb-nagyobb vajúdás után átalakult minden kiválóbb tanintézet, s helyenként oly hatalommá nőtt, mely igazán szamot tett akkori eultur-életüukben. Igy, Sáros-Patak tankönyveivel valóban centralisált hatalmat képviselt, N.-Kőrös irodalmi téren jeleskedő tanáraival : Arany, Mentovich, Szilágyi S., Szász K., Szabó K., sat. tünt ki sat. Ha most visszatekintünk a Bachrendszer máskülönben sötét napjaira, nem áldhatjuk eléggé a gondviselést, mely a prot. egyház lelkesedését éppen a megpróbáltatások idejében növeszté óriási erejűvé, mely erő a majdnem hihetetlent vitte véghez: középiskoláink reformját, s ez által emelte prot. egyházunk diszét ós tekintélyét. Éppen napjainkban ismét próbára tétetett főiskoláink életképessége. Ezúttal a jogakadémiák szervezete volt az, melyet a m. kir. kormány rendeleti uton keresztülvinni célbavett. S íme, mit látunk? A helyett, hogy elbuktak volna, egymásután szervezkedtek jogakadémiáink, az egyetlen eperjesi kivételével, mely bizonytalau ideig megszűnt. Nem akarunk itt a felől értekezni, mennyiben függ össze prot. egyházunk bensőbb életével a mai jogakadémiák államilag meghatározott célja, nem vitatjuk azt sem, okszerű volt-e azon erőfeszítés, melyet iskoláink ez irányban hoztak, ezt majd mind a jövő fejlődés mutatja meg s talán lesz idő, midőn ez a kérdés ismét napirendre 17