Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-02-17 / 7. szám

föl az akadémiákig és kollégiumokig protestáns eleink, mágnások, városok és községek állították. Minden egyházközségnek van iskolamestere, esakugy, amint van egyháza és papja. Az elemi nevelés egészen az egyház kezében van, ugy, hogy az iskolát az egyháztagok tartják fenn, nem részesülvén az államnak semmi segélyében vagy gondozásában. A tanitókat az egyházi gyűlés ' választja. Nagyobb községek, mint p. u. Debrecen, 30 i egész 40 tanítót tartanak, ugyanannyi iskolateremmel fiuk és leányok számára. Az egész magyar ref. egyházban jelenleg 2700 tanitó működik az elemi osztályokban, melyeket 149,000 tanuló látogat. Minden iskoláinkat az egyházi tagok gondozzák, szeretettel, meleg érdeklődéssel és áldozatkészséggel azok a magyar ref. egyháznak legdrágább kincsei, a melyekért sokszor kellett kemény küzdelmet kiállaniok az államkormánynyal a legújabb időkig. Minden vasárnap azok a nyilvános imádság különös tárgyát képezik, mert ugy tekintik az iskolát, mint „az egyház ápoló anyját és dajkáját.® Ezen iskolákban a Zsoltáros-könyv' most is a legdrágább és közönségesen használt olvasókönyv. A laikusok mint az egyház vénei, az egyház és iskola dolgaira a legszélesebb befolyást gyakorolják. Minden presbyteriuraokban, zsinatban és gyűlésekben a kettős elnökség van elfogadva. A laikus-elnök csakúgy, mint a lelkész-elnök, az egyház által választatuak. Egyházkormányzatunknak fő jellemvonása az, hogy a papok és laikusvének egyenlő számmal legyenek, ugy, hogy sokszor attól kell tartani, hogy a laikusok a papok felett túlsúlyra jutnak. Azonban még eddig e tekintetben teljes harmónia uralkodik. Ha véneinket általában val- j lási buzgalom lelkesítené, egyházunk bizonyára több ' benső életnek és erélynek örülue. Az iskolafenntartási buzgóság minden rangú és rendű embereinket egyre lelkesíti, különösen ha ezt még j a kor fokozott igényei növelik. Legyen elég csak egy példát fölhoznunk. Midőn az 1849-iki forradalom után a bécsi kormány az elnyomott Magyarországon a protestantismus haladásának mindenféle akadályt akart útjába vetni, s evégből elrendelte, hogy oly protestáns gymnasiumok, melyek 12 rendes tanárt fizetni nem képesek, a nyilvánossági jogtól megfosztva, tanítványaiknak jogérvényes bizonyítványokat ki ne állíthassanak : akkor a mi kollégiumaink oda kényszeríttettek, hogy vagy magánintézetek színvonalára sülyedjenek, vagy uj tanszékek fölállítására roppant összegeket teremtsenek elő. S mi | történt akkor Debrecenben ? A superintendens ünnepélyes felhívására az egyes jóltevők és községek részéről az adakozások oly bőséggel folytak be, hogy 12 uj tanszéket állítottak fel, s ekkép főiskolánk e tekintetben 1 háborítatlan maradt. Debrecen, és szintúgy annak szomszédságában, a jótékonyság folyvást tapasztalható. Egy presbyter, most is élő ügyvéd, 25,000 frtot hagyományozott egy kollé- i giumi tanszékre ; egy másik presbyter 10,000 frtot; egy ' harmadik iskolabarát, — orvos — 12,000 frtot egy buzgó asszonyság 12,000 frtot elemi iskola épületre; még egy másik 5000 frtot. Mindezek történtek a legközelebbi és a folyó évben. Teljes alázatossággal el kell ismernünk, hogy dacára a kor materialistikus irányának, a tettekben nyilatkozó kegyesség nem csökken, és okunk van, jobb jövőt reméíeni. Ami a vallás állapotát illeti, p. o. Debrecenben, ahol 5 rendes- és 4 segéd-lelkész működik, fel kell hoznunk, hogy az Ur asztalához járulók száma a legutóbbi időkig évenként 7000-et tett ki. Ez nem oly nagy szám, aminőt óhajtanánk 5 azonban még se mondhatjuk, hogy az indifferentismus valami rettenetes fokra hágott volna. Még egy szót a protestantismusról mint egészről. A szabad kutatás elvének szempontjából a protestantismus rendeltetése, ugy látszik, az volna, hogy mentül több ágakra szakadjon. Es a dolgoknak különösen emberi oldalát tekintve, több elágazások voltak és léteznek maiglan is közöttünk : a merő külső egység a romanismus bélyegét képezi. Ennélfogva, bár azok, kik az ihletet, vallási hitet tagadják vagy lerontják, elkülönözik magukat, mi mégis abban a meggyőződésben vagyunk hogy az igazi egyház meg fogja tartani mindég a maga követőit. Sőt a szakadások mai idejében is, dicsőséges tények és jelek léteznek, amennyiben minden evangélikusok, kik szilárdul ragaszkodnak a szegletkőhöz, és az alaptanokhoz, históriai multjok dacára, mind közelebb vonzódnak egymáshoz szellemi egységben. Ez az a tünemény, melyet korábban az »Evangelieal Alliance" most pedig e dicsőséges s

Presbyterian Alliance* inaugurált az egyházi testületek részére világszerte. Üdvözöljük ez uj szerencsés haladást, mely képessé teszi a hívőket benső egységük felmutatására. Uj nap kél a presbyteri protestantismus egén, a szent közösség napja. Ekkép reméijük, mind erősebbekké leszünk a zsibbasztó tendentiák éllenében. Az evangeliumi protestantismus egyesülve a hamis protestantismus ellen, előkészíti az erő és győzelem útját. KÖNYVISMERTETÉS. Gyakorlati lelkészet. III. füzet: Alkalmi egyházi beszédek. Szerkesztő' és kiadó-tulajdonos : Vasadi Balogh Lajos gyúrói lelkész, szerkesztőtárs: Öreg János n-körösi bölcsészettanár. (VIII. f. 208.) Ara 1 frt 50 kr. Egyedül megrendelhető Gyúrón, a kiadó-szerkesztőnél (U. p. Marto nvásár.) Midőn fent kiirt cimű művet, a prot. egyházi beszédek e legújabb gyűjteményét, kezeinkbe vettük, akaratlanul is eszünkbe kellett jutni azon időnek, mikor az efféle gyűjtemények összeállításával oly nevezetes egyházirodalmi tekintélyek, mint Székács és Török Pál, s későbben a „papi dolgozatok különféle és gyászesetekre* irt jeleseink műveinek kiadásával,