Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-12-23 / 51. szám

ben feltalálható mind az mit e földön hasztalan keresünk. Isten gyermekeinek tökéletes nemessége, az absolut tisztaság, a teljes elvonódás e világ szennyeitől, végre a szabadság, melynek csak az, eszmevilágban van általános elterjedése." A hegyi prédikáció mindörökre felülmúlhatatlan. Sohasem fog a vallásban olyan forradalom történni, mely ne fűződnék szorosan azon érzelmi és erkölcsi magassághoz, mely fölött Jézus neve fénylik. Krisztus vallásában semmi dogma sincs, és majdnem semmi kultus. Istennek mint minden tökéletesség mintaképének szeretete, az emberek szeretete, a caritás, ime ezekre szorítkozik minden tana. Nem képzelhető vallás, melyben kevesebb theologiai és papi vonás volna, több bölcselettel, mélységgel és egyszerűséggel párosulva. Ha gyakorolni óhajtan ók ama kultust, melyre Jézus példát adott, a juda srnus ritusát kellene követnünk, habár ő erre sem fektetett semmi súlyt. „Legyetek tökéletesek mint a ti mennyei Atyátok tökéletes," — „szeressétek egymást," — ez Jézus szerint a törvény és a próféták E kultus, melynek nem voltak megparancsolt kiilső cselekedetei, és csakis a sziv érzelmében és a jó követésében határozódott, olyan emelkedett eszme vala, melyet senkisem értett meg. A papi szellem csakhamar eltorzította és a dogma subtilitásával elfojtotta. Fére kell lökni a legkorábbi kortól a msi napig felhalmozódott egyházi hagyományokat s megkaptuk a Krisztus eszményét, mint a vallás csiráját. — Renan szerint tehát az emberiség vallási jövője a szabad és egyéni keresztyénség, megszámlálhatatlan benső változataival együtt. Laurent világosan kimutatja, hogy a tiszta keresztyénség csakis a protestantismus kebelében forrhatja ki magát. Egyedül csak ebben található fel a mester beszéde iránti tisztelet tudománynyal és szabadsággal párosulva, ami lehetővé teszi, hogy beszédeinek valódi értelmét megismerjük. A tiszta keresztyénség magához vonhatja a zsidókat, a mohamedánokat és a deistikus bölcsészeket. Ha a judaismust megfosztjuk a liturgikus cselekedetektől, alapjában véve Jézus tanításától semmit sem fog különbözni. A mohamedanismus nem egyébb, mint olyan intézmények közzé sülyedett deismus, melyek kevéssé kedvezők a haladásra és mindig csak másodranguvá fogják tenni. De a katholikusokat nagyon nehéz lesz megnyerni ; ők vagy továbbra is megmaradnak a régi dogmák mellett babonaságból, vagy a föltétlen közönyösség útjára térnek, mely viszatérést nem ismer. Azonban Taine még e tekintetben is lehetőnek tartja a vallási mozgalmat. „Luther és Kálvin rideg, betűszerinti protestantismusa nem izlett a latin népeknek, az enyhített protestantismus, mely az exegesis által uj alakot nyer, a civilisatió és a tudomány szükségeihez alkalmazkodik, véghetetlenül kibővül és megtisztul, oly kiváló bölcsészeti, szabadelvű és erkölcsi vallás lehet, mely még a latin országokban s megnyeri magának az intelligentia ama magasabb osztályát, mely Voltaire és Rousseau idejében a deism u nak hódolt.* 1) Hogy a vallás hatást gyakoroljon a társadalomra és azt átalakítsa, a létei minden pillanatát be kell töltenie és minden cselekedetét vezérelnie. A legtöbb emberre nézve a vallás bizonyos cselekedetek gyakorlásában áll, melynek teljesítése után többé mitsem törődik vallással. Ez a vasárnapi kultus. Reville megmutatja, hogy milyennek kellene lenni a jövő vallásának. „Egy apostol mély érzelmű kifejezése szerint az evés és az ivás, az alvás és az ébrenlét, a nyugalom és a munka, mind Isten dicsőségére fog szolgálni. A földmives, midőn földjét munkálja ; a munkás, midőn a gyárban vagy hutában dolgozik ; az anya gyermekének bölcsője mellett 5 az üzlet-embere irodájában ; a művész vászna előtt; a tudós kutatásai közben, egy szóval mindenki magán fogja hordani, a kis dolgokban épen ugy, mint a nagyokban, a vallási szellemet, mely nem lesz egyébb mint az isteni tökély szeretete. Vallásosságból fogjuk munkálni a nyomor és a társadalmi romlottság meg szüntetését; vallásosságból leszünk szabadelvűek a politikában, reformátorok és philantropok ; vallásosságból fogunk tanulni igyekezni, mindig többet és többet tanulni és őrködni afelett, hogy mások is megszakítás nélkül többet és többet tanulhassanak-Törekvés a nagyobb világosság felé, ez lesz a hódolat, melyet az ember Istennek, ki maga a világosság, adni fog/ 2) A proletáriusok, kik elváltak a keresztyénségtől, vissza fognak hozzá térni, ha majd megértik, hogy szabadságot, egyenlőséget biztosít számukra, az atheista materiálismus megszenteli szolgaságukat és feláldozza őket bizonyos állitólagos természeti törvényeknek. Az eszmék teljes Összezavarásának tulajdonitható, hogy Krisztus vallására, mely az idők folyamában földi és papi intézménynyé változtatott, ugy hivatkoztak mindig, mint az ó-kormányforma és rendi despotismus szövetségesére, mint minden társadalmi egyenlőtlenség szentesitőjére. Az evangélium, épen ellenkezőleg „örvendetes hir" a szegények számára; boldogító jelentése Isten országa elközelgetésének, melyben az alázatosak fel fognak magasztaltatni és a földet azok fogják birni, kik eddig az örökségből ki voltak zárva. A keresztyénség minden économikus nehézségeinket megoldaná, ha a szeretet és a testvériség szelleme, melyet terjeszt, átértve és alkalmazva volna. Huet Ferenc, végtelen sajnált kitűnő mesterem: A keresztyénség társadalmi uralkodása cimű jeles könyvében kimutatta, hogy az evangéliumban feltalálható lesz a politika és az économia mindazon kérdéseinek megoldása , melyek ma a társadalmat zavarják Korunk tényei bizonyítják, hogy a vallási kérdés ma 1) Revue des Deux-Mondes 1875 év f. III. E. 300 1. 2) Parker Tamás élete és munkái Reville A.-tól 115—118 1,