Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-12-23 / 51. szám

laikus közönségünk vallásos tápért hova forduljon? A műveltebb protestáns nők számára alig nyújt hazai sajtónk a valláserkölcsi élet mezejéről egyebet azon imaköny veknél, melyekkel emelkedettebb szellemű Íróink az utóbbi időkben a prot. egyházi irodalmat gazdagították; a szorosabb értelemben vett nép lelki kincstárát pedig még ma is majd nem kizárólag a század elején megjelent „Keresztyén tanítások" képezik. A mi kevés ezen kivül könyvtárában található? az vagy rövid életű vagy épen halvaszületett vállalatok adománya, vagy pedig idegeneknek, a skót missiónak keszönheté. A sajtó tulajdonképen nekünk protestánsoknak volna a fegyverünk, mig ellenben a katholicismus azt három századon át leggonoszabb ellenségének tekintette, és kivált a szabad sajtót az ultramontanismus halálra kereste ós a hol teheti, üldözi még most is. S im mégis mig mi azt, a minekünk édes ós hasznos volna, elhanyagoljuk; addig ök a keserűből is édeset, a méregből erősítő gyógyszert készítenek maguknak. A legkitűnőbb kathol irók, egy Hoványi, Ipolyi, Fraknói, nómileg gr. Szécsen, b. Fiáth közelisinerósben részesülő munkákkal ápolják tudományosan művelt avagy a fensőbb körökhöz tartozó hitrokonaikban a vallásos hitet, s az egyházakhoz való ragaszkodás érzetét. Más művek által ugyanez ólónkíttetik s erősbittetik a nőknél s a középrendüeknél, ismét más művek által egyesek és társulatok gondoskodnak arról, hogy ha már az uj idők szelleme ós törvényhozása megkívánja, hogy a nép legegyszerűbb fia is megtanuljon legalább olvasni, elláttassák ez oly könyvecskékkel s lapokkal, melyek őt az egyházhoz s papsághoz az eddiginél még erősebb kötelékkel kapcsolják. Mi katholikus atyánkfiainak saját körükben becsületes eszközökkel, a valláserkölcsi élet fokozására s az egyetemes műveltség terjesztésére tetl minden intézkedését s buzgólkodását őszinte örömmel üdvözöljük; de egyszersmind hathatósan buzdittatva érezzük magunkat ezen intózkedóseik által is tevékenységünk fokozására. A másfél hó előtt tartott református convent édes reményeket ébresztett bennünk a hazai reform, egyházkernleteknek s theologusi pártoknak egymáshozi ősziute közeledése iránt, és ha mi magunk között egyesültünk, talán a testvér evangelikus s unitárius egyházzal is közelebbi viszonyba jöhetünk, s eddigelé szétforgácsolt erőinket talán majd hivatalosan is, a társulási téren is jobban összpontosíthatjuk ós reményiem, hogy az erők egymáshoz történendő közeledósónek egyik főáldása a protest. nópnodaloin kifejlesztésében is nyilatkozand. Az idő azonban nagyon drága, addig is a mennyire lehet, használjuk fel a kedvező viszonyokat, egyengessük az utat ós a hol s a mennyiben a körülmények engedik az ige buzgó hirdetése, a tanügy fejlesztése mellett ragadjuk meg az ujabb időknek csodás hatású eszközét, a sajtót, ós egyengessük az útját a protestáns irodalomnak.* FARKAS JÓZSEF. * Cikkünk bevégezte után akadt kezünkbe egy kis lap, melyet Csécsi Miklós ref. lelkész szerkesztése mellett a makói ref. egyház ád ki, s a makói piarcon áruitat. Tartalma kizárólag valláserkölcsi s egyházias ; ára egy-egy számnak 2 kr. Mint értesültünk az elsó' 3 számot 500 példányban nj omatták, de a 4-ik szám már 1000 példányban kerülend ki a sajtó alól. Szerencsés gondolat, vajha utánoztatnék ez a példa. F. J. t -^L C .A.A polgárosult népek vallási jövője. Irta: Laveleye Emil, a lüttichi egyetem professora. Fordította F elek i J 6 z s ef foktői ref. lelkész. (Folytatás.) De milyen lesz ez az alak? Bizonyossággal állítható, hogy az a keresztyénség kifolyása lesz. A mai időben már nem keletkeznek uj vallások. Elmúlt az az idő, melyben az eszmény kijelentés alakjában megtestesíthette magát a történelemben. Ha a keresztyénséget visszavezetjük a tisztán jézusi tanításra, vagyis a judaismus lenyegére, ugy a mint azt a felvilágosult rabbik ismerik, előttünk áll a legtisztább deismus ; szeretet és a tökéletesedés kötelezettsége. Bátran állithatjuk, hogy ez példányszerü vallás. Ha a vallási eszme túléli az őt fenyegető krizist, bizonynyal ez íog diadalmaskodni. Csak az a kérdés, hogy a vallási eszme, mely mint alap szorosan össze van forrva az erkölcscsel és a joggal, fenállhat-e alak, szervezet és kultus nélkül, fenállhat-e ha csak egyéni hit lesz, külső nyilatkozat nélkül? Nem hiszem, hogy fenállhatna,