Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-12-16 / 50. szám

szerencsétlen^ hiszen ha mindaz, ki a szent látogatására eljön, valamit eltulajdonítana reliquiáiból, csak hamar semmi sem maradna. A háború e közben kiütött az oroszok és törökök között s Caltikoff Péter generális átjővén a Dunán, sere­gével Bassarabováig nyomult, hol a szent maradványai vannak. A generális, elakarván azokat foglalni, hogy Oroszországba küldje, elébe áll egy Hagi Demeter nevű keresztyén s kérve-kéri, hogy expediálja azokat Buka restbe, hogy e várost hadd szabadítsa meg a reá nehezült csapásoktól. A generális beleegyezett; a reliquiák nagy pompával Bukarestbe szállíttattak, hol csak hamar ta­pasztalták is jelenlétének következményeit : a háború lecsendesült, a dögvész megszűnt s a közjólét visszatért." Szent Demeter ma már ugy meg van csinálva, hogy sokkal erősebb mint hajdan. Nem csak nem hagyja mint egykor, reliquiáit ellopni, de megengedi, hogy laká­sát is változtassák. Az utóbbi időben azt is megengedte, hogy reliquiái a metropolita templomból, Bukarestben, egy másik Sarindar nevű templomba szállíttassanak. Az átvitel nagy pompával ment végbe s a hivők buzgósága újra fölélesztetett; de nem beszélik, hogy a szent csudákat tett volna s a papságnak hiába van min­den ebbeli kívánsága. A Renaissance után HETESY VICTOR lelkész. A protestáns szabadelvű egylet kiadványai Elzasz-Lothringiában. Mint a felkelő nap hegyről hegyre, oszágról or­szágra fénylő sugarait szórván, a világosságot elősegíti és uralkodóvá teszi : ugy terjed el a haladó igazság fénye ís népről népre, varázs erejével mindig nagyobb hódítá­sokra kelvén és birodalmának határait kiterjesztvén. Ez történik a vallás és egyház terén is. Itt is mindig széle­sebb körben sorakoznak a haladó igazság barátjai, kik ügyöknek minél nagyobb lendületet törekszenek adni. Különösen a prot. szabadelvű egyletek vannak arra hi­vatva, hogy a vallásos igazságnak és haladásnak útját egyengessék és annak világosságát a laikus elemre is kiterjesszék. Ily értelemben és ily feladattal alakultak egyletek honunkon kivfíl Amerikában, Német­honban, Hollandiában, Svájcban, és El­za s z-L othringiában. Az utóbbi országban a prot. szabadelvű egylet te­vékenységének fősulyát arra fekteti, hogy tagjai külön külön helyeken a haladó vallás értelmében felolvasáso­kat tartsanak, melyeket kinyomtatnak és olcsó áron el­árusítnak. Eddig is nyolc fűzet fekszik előttünk, mely­ben népszerű, de érdekes alakban a keresztyénség főbb tárgyai megbeszéltetnek és valódi jelentésök kifejeztetik. Mint a fát gyümölcséről, ugy ezen egyletet is legjobban ismerendjük meg, ha iratait .egyenkint fogjuk bemutatni és rövid tartalmát jelezni. A vasárnap1 azon viszony han tekintetik, mely­ben a családi, egyházi és társas élethez áll. A vasárnap fénypontja az egész hétnek, sugaraiban nyer az ember uj erőt földi pályájának folytatására, nélküle csakha­mar lesülyednénk az állat fokára. A vasárnap mint a közös isteni tisztelet napja, az emberi szív mély és örök szükségletén alapszik. Csak elégítse ki mindig ezen isteni tisztelet a szívet és a szellemet. Jaj annak az egyház­nak, hol a lelkész azt hiszi, hogy eleget tett kötelessé­gének, ha beszédét 3 részre osztotta, melyben antidilu­viánus nézeteit terjeszti, melyek senki által sem élvez­hetők. „Es thut Noth, dass wir Pfarrer wieder in inni­t gere Berührung mit den Laien treten, damit wir ihnen nicht über die Köpfe weg, oder unter die Bánké hin­unter predigen, und ihnen Dinge vorlegen, über die sie schon lángst hinaus sind." Kí a vasárnapot megszoritani vagy egészen felfüggeszteni akarja, az az Athewmus és Materialismus vad hatalmainak malmaira hajtja a vizet és a társas életnek oly viharát mozdítja elő, melynek sötét felhői már már mutatkoznak és vészszel fenyegetnek. Ha valami, ugy itt a vasárnap képes segíteni, mely az evangeliumi és testvéries szellemet terjeszti és a sziveket szentesíti. A második irat a bibi iáról szól'2 és jelentősé­ről értekezik. Itt mindenek előtt szükséges, hogy felhagy­junk az inspirátio régi tanával, mely szerint nem csak a tör­ténetek, de még az egyes kifejezések is istentői szár­maznak. Ha már maga az isten a szt.-irás szerzője és az emberi irók csak mint akarat nélküli eszközök közre­működtek , következőleg az előadott igazságoknak i s csalhatatlanoknak kell lenniök. Miután azonban a bibliá­ban tarthatlan felfogásokkal és történetekkel is talál­kozunk és ma egy egészséges ész alig hiszi, hogy föl­dünk a világnak kezéppontja, hogy Józsua parancsára | a nap megállott, B i 1 e a m szamara beszélt, és Jónás három napi tartózkodása után a cethal hasából egészsé­ges állapotban kisétált, — az avult inspirátio, mely ere­detileg a biblia tekintélyének megdicsősítésére szolgálni akart, ma éppen az ellenkezőt, hitelének megrontását eredményezi. Annak ellenében ki kell tüntetni, hogy a biblia emberi és történeti módon keletkezett, nem mint a hit és élet csalhatlan tankönyve, hanem mint a keresz­tyén vallás alapja és forrása, melyből mindazok meríte­nek, „kik isten fiaivá akarnak lenni és jó cselekedetekre felkészíttetnek." De ha olyan tanokkal lépünk a nép elé, nem fogunk-e a biblia és vallás tekintélyének ártani ? Soha ! Ily igazságban minden bibliaolvasó bevallandja. rEn ismerem a szt.-irás hiányait, de becsét is méltatom, mely abban áll, hogy a legfőbb erkölcsi és vallásos ígt zságokat tartalmazza, a lelkiismeretre, a szívre és az 1 Scíhriften (les protestantischen liberalen Vereins in Elzasa-Lothringun. I, Der Sonntag, 2. Auflage von Pfarrer Riff in der Rup~ rechtsau. 54 S. 26 Pf. 2 Die Bibel von Th. G e r o i 1 d, Pfarrer ari der Nikolaikircbe zu Strassburg, 50 S. '20 Pf.

Next

/
Oldalképek
Tartalom