Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-12-16 / 50. szám

egész benső emberre szentesítő és boldogitó erőt gyakorol. Én ismerem azt az erot, én tapasztaltara azt." A házi isteni ti-szteletröl a 39-ik füzet szól.3 Ha a vallást, mint Jézustól eredő uj, isteni életet fogjuk fel, akkor szükséges, hogy neki minél szélesebb kört hódítsunk. Ez történik a házi isteni tiszteletben is, melyben megfelelő olvasmányok, bibliai magyarázatok és jóakaró intések által nemcsak a családtag-okra, de az egész életre is nemesítő és szentesítő befolyást lehet gya­korolni, mert a házi isteni tiszteletben a nyilvános isteni tiszteletnek igazi alapját is megtaláljuk, mely azonnal látogatottabbá lesz ott, hol a családtagok a magán isteni t sztélét folytán nagyobb érdekkel kezdtek viseltetni az isten és az erény iránt. S e h 1 e i e r m a c h e r, Harm s^ Lang, Caird, Robertson, Coqu erei és Co­la n i szónoklataiban, a Protestanten bíbel jegy­zeteiben, D. Bruch keresztyén előadásaiban, Everts­busch miatyánkjában, Spörlin kisasszony életképei­ben, Spitt a, Ge rock és más költők műveiben, elég alkalmas anyagot választhatnak ki a házi isteni tiszteletre. Időt arra mindenki nyerhet. Tiz perc mindennap, egy hétben tesz 70 percet, egy évben már 53 órát. Kis idő ez? Itt is a nagy és üdvös törvénynyel találkozunk, hogy a csekély nagygyá válik, ha rendesen és folytono­san gyakorlatban van, Schiller szép szava szerint: Beschäftigung:, die nie ermattet, Die langsam schafft, doch nie zerstört; Die zu den Bau der Ewigkeiten Zwar Sandkorn nur für Sandkorn reicht, Doch von der grossen Schuld der Zeiten Minuten, Tage, Jahre streicht. Felette érdekes és élénk életképet rajzol a negye­dik füzet a keresztségről.4 Az olvasó kedélyes tár­saságba vezettetik be, melyben a keresztelés után a komák, rokonok, szülék és a lelkész is szép órákat töl­tenek. Csak egy vendég rosz kedvű, mert ő nem tudja elhinni, hogy a gyermek az örök kárhozatban részesül, ha nem kereszteltetik meg. Dacára, hogy volt lelkészünk ugy tanitotta, én sem hiszem, hozzá szólt egy anya ; — én egy leánygyülekezetben lakom, a, lelkész nem lévén ott, nem kereszteltethettem meg gyermekemet, mely meghalt, de hogy nem kárhoztatott, arról biztosít engemet anyai szeretetem, vallásos hitem, és a ki ezen hitemet rontaná, - ez egyszersmind istenbe, valamint igazságosságában és sze­retetében való hitemet is megsemmisítené. Én mint bű­nös nő nem akarok boldog lenni, ha az én ártatlan gyermekem örök kínra kárhoztatott. Most alkalmat vesz magának az uj lelkész, hogy a szabadelvű tan értelmében a nőt megnyugtassa és híveit a keresztelés lényegéről felvilágosítsa, kik mint bibliai emberek különösen azon ütköznek meg, hogy az apostoli symbolum seholsem ta­láltatik a szt.-írásban és mégis használtatik a kereszte-3 Der Hausgottesdieust von Fr. Riff, Pfarrer in Ruprechtsau. 44. S. 20 Pf. * Die christliche Taufe, 3. Auflage, 62 S., 20 Pf. Verfasser : A. Eugelmauu, Pfarrer an der Wilhelms Kirche. lésnél. A lelkész beszéde ntán, H e n r i k koma így vá-1 laszolt ,.Iía jól értettem, ugy ezentúl az apostoli hitval­lás többé nem fog olvastatni a kereszteléseknél, mivel nem mindenütt Jézus és az apostolok tanát foglalja ma­gában és csak az akkori sekták ellen nem pedig a hit I« érdekében Íratott.'' „így áll a dolog", végzé beszédét a lelkész, „nem az apostoli keresztyénség, hanem a 4., 5., 6-ik század sok tekintetben téves keresztyénség nyer benne kifejezést. E hitvallásban találnak ugyan alaptano­kat, tényeket és vallásos eszméket, melyek az apostolok tanaiban találtatnak, de egyszersmind oly nézetekkel és tényekkel is találkozunk benne, milyeneket az apostolok vagy nem ismertek, vagy másképen magyaráztak. És másrészről hiányoznak benne oly tanok, melyek az apos­tolok és a keresztyénség főtanainak tekintendők." Az ötödik füzetben E r h a r d bácsi5 vezettetik elő mint oly talpra esett ember, ki népe közt járván, kelvén, mindenütt az igazat eltalálja és azért bizonyos tekintély­ben részesül. Legelőször mint jóltevő szerepel, ki nem sokat beszél, hanem többet segít: eledelt, tűzi-fát és ru­hát osztván ki a kemény tél alatt a szegények közé. Azután mint nevelő lép fel, különösen az engedelmes­ségre szoktatván a gyermekeket. Itt nem mulasztja el Jörg történetét, ki soha sem tanult, mások akaratának engedelmeskedni, végre katonaságnál kapitánya élete ellen törvén, 20 évi fogságra ítéltetett el. A körtefa tör­ténetében elbeszéli Mária unokájának, hányféle hasz­not hajt az ilyen fa, figyelmeztetvén őt, hogy az ember is csak akkor megfelel rendeltetésének, ha az emberi társaság hasznos tagjává tud válni. „Gyümölcseiről fog­játok őtet megismerni." A lothringiai vásárt rajzolván, az ottani lakosok jó és" rosz szokásaira figyelmeztet Kü­lönösen pedig azon emberek gőgje e'len kikel, kik azt hiszik, hogy senkinek semmivel sem tartoznak. Ily gőggel bitint követünk el az isten szeretete ellen, mely mindenkit áldott, Jézus ellen, ki érettünk a keresztfán halt meg és minden nagy és jó emberek ellen, kik előt­tünk azon javakat előteremtették, melyeket mi minden fáradság nélkül örökeltünk. A keresztpókróli elbeszélésben tanítja, hogy az embernek kötelessége szerény állásával is megelégednie, mert ez rá nézve bizonyosan a legcél­szerűbb és legáldásosabb, különben az isteni bölesescg és szeretete nem helyezték volna oda. A hegyi hangokban0 vezettetünk a szabad természet nagyszerű szépségeibe, hol az istent oly méltó és megható módon lehet imádni. A V i e r w a 1 d s t ä t­t e r tó gőzhajóján nagyobb társaság találkozott össze. Katholikusok és protestánsok, világiak és lelkészek, öre­gek és fiatalok egymással beszélgettek és enyelegtek. 5 Vetter Ehrliard, 2. Auflage, 40 S., 16 Pf. von L. L a u g-1 o f f Pfarrer in Ballbronn. 6 Bergstiramen. Erbauliches und Beschauliches. Excelsior, im­mer höher ! Eine Abendandacht, auf dem Vierwaldstättersee. Auf dem Belvedere Olockengeläute. Was einem das Monument von Kapper predigt. Von A. D i e t z, Vikar zu St. Thoma iu Strassburg, 0 Ö. 30 Pf.

Next

/
Oldalképek
Tartalom