Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-09-30 / 39. szám

Huszadik évfolyam. 39. $2E« Budapest, 1877. szeptember 30. PHOTBSTAITS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. Előfizetési d.Ij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Azon t. előfizetők, kiknek előfizetésök folyó hó végével lejár, annak megújítására felkéretnek. A vallásos liberalismusról. * Elsaszban az orthodox párt csak itt-ott volt kéj fiselve. A lelkészek és a gyülekezetek mély békében éltek egymással. Akkor, köriilbelől 40 év előtt egy befolyásos lelkész kelt fel az orthodox irány védelmezésére és felrázta a kebleket, úgy, hogy azóta itt az orthodox és szabadelvű párt közötti tusa folytonosan tart. Azon rágalmakkal szemben, melyekkel a vallásos szabadelvűsé^ ellenfeleitől sujtatik, okvetlenül kutatnunk kell, hogy miben áll tulajdönképen ezen modern irány, mely, mint mondják minden rosznak kifolyása egyházi életünk terén? Ha az igazhitűség megkivánja híreitől, hogy vessék alá magukat az egyházitannak még akkor is, ha föl nem fogható, sőt észellenes is, akkor a liberalismus ezen tan ellenében oly szabadságot kiván, melyszerint csak azt fogadja el, mi a vallásos öntudat előtt mint isteni igazság nyilvánul. A liberalismus komoly vizsgálata minden tekintet nélkül, csak az igazság hatalma előtt hajlik meg. Azért nyertem volna-e a szellem fenséges adományát, hogy azt ne használjam, avagy csak a vallásos igazság nem tűrné-e el a vizsgálatot? Ha a vizsgáló szeme előtt némely igazság mint a köd feloszlik is, annál szilárdabbá lesz egy másik igazság, mely egészen szellemi sajátommá válik. * Értekezésem a kővetkező cimű füzet nyomán készült: ,Dei religiöse Liberalismus. Vortrag, gehalten zu Strassburg in der Kirehe St. Nicolai, den 10. Jan. 1876. von F. R i f f, Pfarrer in der Rupreehtsau, — Ugyanettől a szerzőtől még több vallásos irat jelent meg: s

Am Vorabende der Confirmat.ion®, »Der Jahresabend^, >Die 7 Worte am Kreuz<

(

. A kutatás ily jogosultsága ós szükségessége kényszeritó Jézust, hogy magát a törvény vallásától emancipálja és hirdesse a szeretet ós szabadság evangeliomát, mit sem hallgatván sem anyjára, sem testvéreire, kik őt rajongónak, eszeveszettnek tartották. És ha mi mint a modern irány férfiai, nem is akarunk összehasonlíttatni a nagy reformátorokkal, még is kicsinyben ugyanazt tapasztaljuk, amit ők. Igazságtalanul és gyűlöletesen gondolnak felőlünk, állítván, hogy mi csak holmi újítási viszketegből, csak valami különcködési hajlamból vagy pedig merev regátióból szólalunk fel. És ha nincsen kedvünk mindazt igaznak tartani, mit az igazhitűség igaznak vall, akkor nekünk rohannak ós nem átallanak minket hittagadóknak, materialistáknak, nihilistáknak, atheistáknak ós nem tudom még milyen „istáknak" szidalmazni egészen elfelejtvén mesterök intését: „Ne Ítéljetek!" Ezen általános vádakon kivül még azzal is vádolnak, mintha a bibliát megvetnők, a csodát t a g a d n ó k, ahivallomást nem is mérnők el és a szeretet műveiben szegények volnánk. Nézzük e vádakat egyenkint! A bibliáról mindenesetre másképen gondolkozunk, mint az orthodoxok. Nekünk az nem oly levél, mely magától az Istentől, az emberiség számára Íratott, hanem oly könyv, mely emberek által embereknek és emberi módon készíttetett. És azért nem ütközünk meg abban, ha benne nyilt tévedésekre vagy ellenmondásokra találunk. Az ó és új testamentom szerkesztői a vallásos fejlődés igen különböző fokain állottak. Az ó szövetség irói nem tekinthetők egy fokon állóknak az uj testámentom Íróival, ós az utóbbiban is külömbséget teszünk az egyes szerkesztők között, ós az egyiket többre becsüljük mint a másikat, teljes szabadsággal gyakorolván a jogot, melyet Luther szintén igénybe vett, midőn János jelenéseit fércműnek tekintő, János evangyeliumát azonban igen 11