Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-01-07 / 1. szám

„Hol van a ti hitetek?" Mi hisszük ós tudjuk, hogy Isten keze ma sem rövidült meg, ós magunk tapasz­talatát a zsoltáriró szavaival így formulázzuk: Gyer­mek voltam, meg is vénhedtem, de soha nem láttam, hogy szent tisztében híven eljáró lelkipásztor elha­gyatott és magzata kenyeret kéregetett volna. DR. BALLAGI MÓR. A bibliai csodák. A felsőszabolcsi ref. egyházmegye kiküszöbölte isko­láiból a bibliai csodákat, mert a bibliai csodák babonás hitre vezetnek. E kezdeményezés folytán okvetlen meg fog indulni az eszmék tisztító harca a bibliai csodák felett, a legrö­videbb idö alatt, a többi ref. egyházraegyék kebelében is. Szabad legyen azért nekem, mint e megindítandó harc egyik gyenge erejű bár, de jó akaratú önkéntes közvi­tézének, ez alkalommal egy kis előcsatározást kezde­nem meg. A kérdés, mely felett az eszmék tisztító harca meg fog indulni, ez: tanitandók-e az úgynevezett bibliai cso­dák népiskoláinkban, avagy nem? En azon tábornak vagyok önkéntes közvitéze, mely azért fog küzdeni, hogy az úgynevezett bibliai csodák taníttassanak népiskoláinkban. A bibliai történetek mutatják fel Jézus nagyszerű s emberboldogitó mindazon tetteit, melyek őt a világ megváltójává, üdvezitőjévé emelték fel. Jézus tettei kö­zött pedig legnagyszerűbbek a legemberboldogitóbbak azok, melyeket az úgynevezett bibliai csodák terjesztenek elénk. Annak tehát, aki Jézust, az ő cselekedetei alapján, miit a világ megváltóját, üdvezitőjét, igazán megakarja ismertetni, aem szabad mellőzni, nem szabad szántszándékkal elhallgatni az úgynevezett bibliai csodá­kat, vagyis Jézus azon cselekedeteit, melyeket a rövid­látó jóakarat természet- vagy tapasztalat- és észfelettiek nek tart. Tanítani kell ezeket okvetlen népiskoláinkban } csakhogy felül kell helyeznünk Jézus tetteit, minden oly féle mesterségen, melyet népámitó szemfényvesztők űztek minden időben és űznek e mi napjainkban is ; — csakhogy nem szabad az ő tettei alól a tapasztalati és józan észszerű igazságok alapját vakmerően kifeszeget­nünk. Ne csak tanítsuk és tanultassuk tehát az úgyneve­zett bibliai csodákat, hanem magyarázzuk is meg azo­kat, s akkor nem fognak azok babonás hitre vezetni. Természetfeletti csak az Isten. Cselekedet nem le­het természetfeletti. Ez képtelenség. Természetes cselek­vények tehát mindazok is, melyeket Jézus a világ meg­váltása, üdvezitése céljából vitt véghez, s csakis a bibliai kifejezések betű- és szószerinti felfogása és értelmezése tüntet fel azok közül némelyeket természetfelettieknek. Tanítsuk tehát népiskoláinkban, hogy Jézus a vakoknak szemük világát viszaadta, a sán­tákat, poklosokat és süketeket meggyó­gyította s a halottakat feltámasztotta. Mindezeket valósággal és igazán cselekedte ő ; de mind­ezen cselekedetek még a bibliai kifejezések betű- és szó­szerinti felfogása és értelmezése folytán sem tűnhetnek fel a jóakarat és józan értelem előtt természetfelet­tieknek. Avagy nem mondjuk e, még a testei szemeikkel legélesebben látókról is, ha lelkileg sötétségben tévelyeg­nek s a vakhit útján nyomorult lelki vakságba rohan­nak, nem mondjuk-e kérdem, hogy az ilyenek vakok? Es ha lemetszi az evangyéliom predikálása az ilyenek­nek lelki szemeiről a hályogot, nem ezt mondjuk-e : a vakok szemök világát veszik? Avagy nem mondjuk-e, még a testi lábaikkal leg­egyenesebben és legbiztosabban járókról is, ha önérzetük és önállóságuk hiányzik, ha a helyett, hogy munka által keresnék az egyéni jóllétet és szabad-ágot, tétlenül és tunyán vesztegelnek a bün és szolgaság nyomorában, nem mondjuk-e, kérdem, hogy az ilyenek bénák? És ha meggyógyítja az ilyen lelki bénákat az evangélium ama serkentő szózata : keljetek fel és járjatok ! — nem ezt mondjuk-e: a sánták járnak? Avagy nem mondjuk-©, még a legegészségesebbek-és legtisztábbakról is, ha erkölcsileg tisztátalanok; ha az érzéki és testi gyönyörökben a poklosságig el vannak merülve, nem mondjuk-e kérdem, hogy az ilyenek pok­losok? És ha az evangéliom felkölti az ilyenekben az erény és igazság szeretetét, nem ezt mondj uk-e; a poklosok megtisztulnak? Avagy nem mondjuk-e, még a legtökéletesebb hali­érzékkel birokról is, ha az értelmi és lelki süketség minden jóra és nemesre fogékonytalanná teszi őket; ha nem akarnak hallgatni sem embert, sem prófétát, nem még az égi mennydörgést sem, nem mondjuk e, kérdem» hogy az ilyenek siketek? És ha az ilyeneknek fülei­ket megnyitja a Krisztus evangyélioma, nem ezt mond­juk-e : a süketek hallanak? Avagy nem mondjuk-e, még a legjobb testi egész­séggel dicsekedőknek is, ha nincs bennök önbecsérzet és nincsen öntudat; ha az erkölcsi romlottság és alásülyedt­ség mohos sírjában némán és mereven feküsznek, nem mondjuk-e, kérdem, hogy az ilyenek halottak? — És ha az ilyen megkövesült emberi vázakra leheli az üdvezitő evangyélioma; ha uj erkölcsi életre kelnek fel az ilyenek eme szózat hallására : támadj fel, aki aluszol! nem ezt mondjuk-e :a halottak feltámadnak? És ha az Urnák szolgái, vagy bárkik is, ilyen mó­don és ilyen értelemben vakokat, sántákat, poklosokat és süketeket gyógyítanak, ha halottakat támasztanak fel: kinek jutna eszébe vakmerőleg azt állítani és hirdetni, hogy ezek csoda cselekedeteket vittek véghez ? És ha a vakok, sánták, poklosok és süketek meggyógyítása s a halottak feltámasztása nem csoda ma : nem volt ez csoda

Next

/
Oldalképek
Tartalom