Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1877-08-26 / 34. szám
benne van, Dubrinics azonban, porcellán-föld bányájával együtt, kiakolbolít'atott. Az Ompoly s Aranyos mentén kimarad ugyan Abrudbánya, Verespatak, Zalatna, Offenbánya, se baj, ott van a helyettes : Lupsa. A „Tévedések játéka" ujabb felvonásul, vagy tán, mint Ludas Matyiban, levonásul szolgálhat e munka megismeréséhez. Megütődve láttuk Szörényben, épen Ruszkabánya helyén „Kossovo"-t. Szörénymegye ezen községe előttünk ismeretlen, de fölismerjük a vermet, melybe e helynél, nyakig beleesett a szerző. Ruszkabánya ugyanis, németül Ruskberg, mely fölött emelkedik a Ruszkahegy, szintén Ruskberg. A két Ruszkahegy zavarba hozta a szerzőt. A hegyre tehát ráirta hogy Ruszka, a városka helyére pedig, Szörénymegyébe átplántálta Krassómegye egyik legrongyosabb oláh falvát, Kossovot! Legérdekesebb e tekintetben, a mit a szerző hazánk legkeletibb csücskével mivel. Brassómegyében fölemlíti Brassót, Rosnyót, — a gömöri Rozsnyó nem részesült e tisztességben, — Prasmart, S z e p s i t. Háromszéken S z.-G y ö r g y ö t, B u z a u t, Kézdi-Vásárhelyt. Mit keres a Barcaságon Szepsi, mely tudtunkkal a kissé távoli Abaujmegyében, s Háromszéken Buzau, mely Oláhországban fekszik ? Azt hisszük, hogy ennek a rejtélynek is megleltük a nyitját. A tudós szerző Brassómegyébe bizonyosan föl akarta venni Földvár városát, s pontját meg is csinálta előre. A mintán azonban, mely után indult, Sepsi-Szent-György neve, alkalmasint két sorban volt irva, ugy hogy az előnév (Sepsi), épen Földvár pontjához ért. Az első sort tehát külön névnek vévén, a nagy betűs Szepsit irta Földvár helyére. Sz.-György pedig mint külön város, Sepsi-Szent-Györgynek felelt meg. Hát Buzau? Alapos német auctorunk, magyar mintáján, — mely alighanem a Göncy-Berghaus-féle Magyarország térképe volt, — ott látta „Bodzái sz. vagy szoros"-^ s a szoros jelzését nem értette vagy nem vette észre. Azzal segített magán, hogy a „Bodzái" nevet vette föl, s könnyen érthető, hogy azon a bérces, sötéten árnyalt vidéken, nem tudta jól megolvasni. Igy esett meg az az eset, hogy „Bodzái" (szoros)ból, Buzau város lett. Mindezen zavarokat fokozza az a körülmény, hogy a szerzőknek fogalmuk sincs a térképek oeconomiájáról. Ha egyszer s mindenkorra megállapítják, a megye, hegy és folyó különböző betűalakjait, akkor fölösleges utánok tenni szüntelen az M., h., (néhol hegy vagy heg) és f. betűket. De erre a nagy találmányra nem jöttek rá a szerzők, s különböző betűalakokat használnak ugyan, de rendszertelenül. A Bakony neve ugy van irva, mintha megye volna. Viszont néhány megye, a szokottnál kisebb betűkkel iratik, a mi kis megyéknél még érthető, de hogy L ptóvármegyét csak „Lp'-vel jelölik, holott az egész megyében csak Sz.-Miklós és Hibbe van emlitve, ezt már nem értjük. A kicsapott Rózsahegy városa helyére legalább Liptómegye nevét kellett volna egészen kiirni, s nem rövidítve. Nagy-nak N. lenne a jelzője, de össze-vissza, következetlenül használják s Nagy-Kikinda és N.-Becskerek, Nagy-Károly és N.-Szöllős, valamint Nagy-Bánya és Felső-B., egymásmelleit állanak. Még a város vagy falu-jelző pontok sincsenek megállapítva. Petrovac, Zsámbék, kulcsos városokul vannak feltüntetve. Szegedet várnak veszik, igen de akkor Munkács, Marosvásárhely, Lipótvár (itt Leopoldvár) karikáját még inkább kellett volna várrá fogasolniok. Már eddigelé is annyi balfogást soroltunk elő, hogy helyén találjuk azt a kérdést vetni föl, vájjon kire hárul mindezért a felelősség : a ministeriumra vagy Lange vagy Cherven úrra-e ? A ministeriumra nézetünk szerint nem; mert az közegének tekintheté Cherven urat, az eléggé neves írót, megbízhatott benne, hogy felel a munkáért, melyet fordított. Lange úrra-e ? Ne bántsuk őt. Nem tukmálta ránk művét. Ha mi elfogadtuk, ő csak örvend rajta, felelősség ugy sem nyomja vállait. Reá nézve, két megjegyzésünk van. Egyik, hogy hivatás nélkül fogott munkájához, a mely tulaj donkép csak nagyobb térképek hitvány, hibás reductiója. Másik észrevételünk, hogy ha e művek az 56-ik, többszörösen javítva javított és bővített kiadása is ilyen, — ugyan milyen lehetett az első kiadás ! E munkáért a felelősség minden terhe, Cherven úrra nehezedik. Vagy lelkiismeretlenség, vagy tudatlanság forog itt szóban. Lelkiismeretlenség, ha Cherven úr eléggé jártas földrajzunkban ; mert akkor nem tanulmányozta át kellőleg azt a munkát, melynek magyar apostolává szegődött. Tudatlanság, ha e kiadást jó hiszemmel tette. Azt hihetnők, hogy legalább mint fordító tette meg kötelességét Cherven úr. Pedig bizony ott sem állja meg a sarat. Fehérhollószerű ritkaság, a szabatosan irt helynév. De ezeknek egy jó részét hajlandók vagyunk sajtóhibának venni, mint Mouoly Moholy helyett, Pupuk Papuk h., Löeze Lőcse h., Miskólez Miskolc helyett stb. De hát micsoda helyesírás az, melyből az ő és ű betűk egészen kivannak küszöbölve, az á és ó pedig csak elvétve fordul elő, pl. Tétsö, Nagy Kata, Töke Terebes, Üllő, Kőszeg, Küküllö, Kőrösmező, Aszod, Soroksár, Dicső Sz. Marton ; s a minduntalan előjövő németes f f hu hanglágyító, mint Thorda, Szigeth, Huszth. Fordítónk szerint Prázsmár Prasmar, de már Udvarhely Ud várhely. A kedves Bach-korszakra emlékeztető Neográd megye, Kardszag, Meisterháza (Mesterháza), Titel (Tétel), Aluta (Olt), mind ott idétlenkedik. Azt hisszük, elmondhatjuk : sat prata bibere. Bővebben nem érünk rá foglalkozni e művel, melyet csak tegnap kaptunk kezünkbe, s mára meg kellett
