Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-08-26 / 34. szám

ismertetnünk, ha azt akartuk, hogy közleményünk a tanév kezdete előtt még idejekorán jelenjék meg. Bemutattuk hát e munkát úgy, a hogy hamarjában telt tőlünk. Beláthatja a t. olvasó, hogy ez az atlasz tulajdonkép merő hibahalmaz. A következetlenségek, földrajzi járatlanság, a legképtelenebb tévedések egész sivatagja, elannyira, hogy eleintén arra az ötletre jöttünk, hogy legcélszerűbb lenne a százakra menő adat közül kijelölni azt a mindössze 7 vagy 8 helyet, mely helyes, hogy föl van említve, jól van irva, jó helyen van, szóval teljes szabatossággal van fölvéve. De meggondoltuk a dolgot. Félreértésektől, s attól tartottunk, hogy cikkünk indokolatlannak látszhatnék. Például, mi még, horrendum dictu! Budapestet sem soroztuk volna a helyesen fölvettek közé. Mert önmagában véve jó helyre s helyesen van ugyan irva, de hibássá válik az által, hogy a szerző külön kiteszi mellé O-Budát is. Már pedig azt egy kis iskolás gyerek is tudja, hogy O-Buda Budapestnek csak egyik kerülete, s igy hasonló jogcímen lehetett volna akár a József- vagy Lipótvárost is külön fölemlíteni. A mint látja a t. olvasó, nem cifráztam a szót, a reflexiónak is nagy helyet nem engedtem; hanem adtam puszta adatokat, hogy ne annyira én szóljak, mint inkább szóljon maga az ügy, melynek e munkával történt pellengérre állítását, hallgatással mellőznünk lelkiismeretlenség volna. Megszoktuk már tanférfiainktól azt a széltire hangoztatott mondást, hogy az iskola számára csak az elég jó, a mi legjobb : ép úgy, mint a hogyan megszoktak ugyanazoktól, hogy tanirodalmunk terén középszerű vagy egészen rosz műveket gyártanak Térképeink közt legalább azok, melyekben az igazi földrajzismerő szelleme nyilatkozik : rari nantes in gurgite vasto. Abba is beletörődtünk, hogy idegenek, különösen a német tanirodalom uszály hordozói legyünk. Csak az a gyakori jelenség vigasztal, hogy a külföld termékeinek legalább a javát használjuk fel. S a mily üdvös, kellőleg szemenszedve, átültetni a hasznos növényeket: anynyira haszontalan, sőt káros, de mindenesetre szűkvelejű eljárás, jász parasztként átplántálni a muszka tövist, csupán azért, mert nem e földről való. Epen mi, kiknek leginkább van szükségünk minél több, maga fejétől tenni tudó emberre : bárhová tekintsünk mindenütt csak utánzatokkal, fordításokkal találkozunk. S legyen bár tudatlan az az idegen, mint a jelen esetben hazánkra nézve Lange úr, bírálat nélkül rohanunk utána. Megvalljuk a bölcseség netovábbját, mi nem ta- ! láljuk abban, hogy minden viszonyainkat külföldi szemüvegen keresztül szemléljük. S elszomoiitó, valóban szégyenitő jelenségnek tekintjük, hogy még ily speciális magyar ügyet is, minő hazánk atlasza, kölcsönveszünk attól az idegentől, ki abban természetesen sokkal járatlanabb, mint mi belföldiek. Végkép kifogytunk az időből. Különben is ideje már letenni tollúnkat. Még csak a végszót ejtjük: A ki keménynek találja bírálatunkat, cáfoljon meg, de ne kívánja tőlünk, hogy hazai tudományunk szent ügyén a jelen munkával ejtett csorbát közönyösen vegyük. DR. BALLAGI ALADÁR. Iskolai értesítők. — Hatodik közlemény. — 102) A sárospataki ref. főiskola jelentése. Igazgató az akadémiában Orbán József, a gymnasiumban Szivos Mihály. Tanulók sz. a bölcsészet-hittani szakban 86, a jog- és államtudományi szakban 58, a gymnasiumban 556. A főiskola kormányzati, jogi és anyagi ügyeinek szervezete s az akadémiának tan- és fegyelmi szabályai elkészültek. A belkormányzatra, beiktatásra, tandijakra, fegyelmezési és ünnepi kiküldetésekre vonatkozó ügyek az akadémiában közöseknek hagyattak, ellenben a tanulmányi és vizsgálati rendszer mindkét karnál önállóan szerveztetett. Az iskola uj díszes épülete elkészült. A tápintézetre nézve jövőre gyökeres reformokat fognak életbeléptetni. (L. lapunk 32-ik számát.) 103) A sárospataki állami tanítóképezde értesítője. Igazgató Dezső Lajos. Tanulók sz. 87. Az ifjúsági önképzőkör feloszlott s ennek helyébe olvasókör alakult. 104) A so mórjai nyilv. polgári fiu- és felső leányiskola 5-ik értesítője. Igazgató Gyubek Ferenc. Értekezés : Somorja virányának rövid ismertetése, Kovacsics János és Ivánfi Bélától. Tanulók sz. (a fiúiskola négy s a leányiskola két osztályában) 54. 105) A dunántúli ág. h. ev. egyházkerület soproni lyceumának tudósitványa. Igazgató Miillner Mátyás. Tanulók sz. a gymnasiumban 308, a bölcsészet, theologiai intézetben 18. Néhai Radó Gedeon báró két 5-500 frtos alapítványt hagyományozott ösztöndíjakra. 106) A soproni ev. kerületi tanítóképezde értesítvénye. Igazgató Király József Pál. Értekezés: Az inductiv tanmód alkalmazása a paedagogia s anyanyelv oktatásánál külföldi tanítóképző intézetekben, Kapi Gyulától. Tanulók sz. 49. Az ifjúság kézműipar-kört alakított. 107) Csöndes J. Ferenc soproni nevelő- és tanintézetének értesítője. Az intézet képével. Igazgató Csöndes J. F. Növendékek sz. a 4 osztályú reáltanodában 16, a 4 osztályú gymnasiumban 22, az elemi iskolában 23, a középtanoda 4-ik osztályát bevégzett iijak számára felállított tápintézetben 6, összesen 67. A közoktatásügyi minister 1876. végén, az intézet nyilvánossági jogát ismét 3 év tartamára meghosszabbította. 108) A soproni Lahne-féle nyilv. tan- és nevelőintézet értesitője. Igazgató Lahne Frigyes. Értekezések : A hazaszeretetben való nevelésről, Lahnétől. Üdvözlet Deák Ferenc arcképéhez (költemény), Vajda Victortól. Deák Ferenc mint az ifjúság példányképe, Vajda Victortól.