Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1877-07-22 / 29. szám
kell írni s azoknak tárgyuk olyan legyen, mely nem annyira a szakférfiak, mint inkább a minden rendű és rangú vidékbeliek és maguk a tanulók figyelmét költse fél. írjanak például a tanár urak az iskola történetéről, vagy a város, a megye történetéről, értekezzenek a környék virányáról, geologiai viszonyairól, a nép nyelvszokásairól stb. Igy, és csakis így lesz szerintünk értelme és haszna a németektől vett szokásnak, hogy az iskolai tudósitványokban értekezések is közöltetnek. Ami illeti még a tavalyi értesitok szerkesztését, ez ép oly hanyag és nehézkes volt, mint az előbbi években. Különösen nélkülözzük mindegyikben a részletes adatoknak azon rovatos, számszerű ö s zszegezését, illetőleg összeállítását, mely nélkül alapos ismertetésük többnyire lehetetlen s ha lehető is, oly nehézséggel jár, hogy a gyorsan dolgozó hírlapírónak le kell arról mondania Az idei értesitok már garmadával hevernek előttünk, s ezeknek átnézése után előre is constatálliatjuk, hogy szerkesztésükben a régi hibák ismétlődnek. Pedig addig, míg ezektől a hibáktól az értesítők mentek nem lesznek : mi ismertetéseinkben egyéb adatokat nem közölhetünk, mint csupán azokat, melyek mindegyik értesítőben egyformán föllelhetők, t. i. az igazgató nevéf, az értekezés címét, a bejegyzett tanulók számát s amit a mult évben nem tettünk, de ami történeti szempontból igen érdekes, följegyezzük az egyes tanintézetek körében íölmerült nevezetesebb eseményeket is. Egyébiránt még midőn e sorok napvilágot látnak, nem mindenik prot. iskola bocsájtotta közre tudósitványát. Amely iskoláké még nem jelent volna meg, azoknak igazgatóságait ismételve figyelmeztetjük, illetőleg kérjük, szíveskedjenek a következő adatokban mintegy összefoglalni tudósítványuk tartalmát: 1. A rendszeresített tanszékek száma (a rendkivüli-és magántanárok, valamint a tanítók és hitoktatók számát közölni fölösleges). 2. A bejegyzett (az év elején és az év folytán bejegyzett, tehát nem az év végén megmaradt) rendes tanulók száma vallás és nemzetiség szerint. 3. A magántanulók száma vallás és nemzetiség szerint. 4. Az érettségi vizsgára jelentkeztek száma. 5. Az érettségi vizsgát sikerrel letett tanulók száma. 6. Az iskolai gyűjtemények megnevezése. 7. A könyvtárak száma. 8. A könyvtárakban levő munkák és kötetek száma. 9. Az ifjúsági egyletek száma. 10. Alumueum és convictus kiadásai és bevételei. 11. A jótéteményben részesült tanulók száma (tehát akik a convictusban ingyen vagy díj elengedés mellett élelmeztettek, vagy ingyen lakásban, gyógyíttatásban, pénz- vagy könyvjutalmakban részesültek.) 12. Az iskolai alapítványok száma. 13. Az iskolai alapítványok összege. 14. Az iskola részére befolyt adományok összege (a természetbeniek pénzben fölszámítva). Ha a fenebbi adatok, — melyeknek egycsoportban való összeállítására már a mult évben fölkértük, de hiába, az igazgatóságok figyelmét *, — akár a tudósitvány elején akár a végén közöltetnek : valóban igen jó hasznukat fogják venni úgy a statistikusok, mint mi, kik örömest utánközöljük ez adatokat lapunkban is. A jelen évi értesitok ismertetését közelebb megkezdjük. DR. BALLAGI GÉZA. * Ld. „Prot. Egyh. és Isk. Lap« 1876. évf. 980. sköv. 1. rj*T IEF2 C KÖNYVISMERTETÉS. „A bölcsészet története kezdettől mostanig N agy Ferenc, a bölcsészet rendes tanára a kecskeméti ref. főiskolában. IV. + 208 lap. Kecskemét, 1877, ára 1 frt 40 kr. A magyar bölesészeti irodalom elég meddő, hogy uj szülötteit előre is örömmel fogadjuk, s tankönyv irodalma elég hiányos, hogy minden ujabb termékét az érdeklődés gondos figyelmére méltassuk. Mert bizony régi igazság s ma is igazság, hogy bölcselő faj épen nem vagyunk s közéletünk viharos múltjában ritkák a tudományos élet békés oázai. Nem csuda tehát, ha legvirágzóbb viszonyaink között is csak a külföldi bölcselés tisztességes követésére törekvénk, tényleg pedig a külföldi niveau mögött évtizedekkel sántikálgatánk. Az is könnyen érthető, hogy még napjainkban is, midőn közéletünk minden izében örvendetes megujulás, a szaktudományokban reménydús lendület látható, a philosophia még mindig szörnyen elhanyagolva egy-két fordított mű s néhány tankönyv által képviseltetik. Hogy e szégyenletes meddőség sokáig nem tarthat így, sokan vannak kiknek erős meggyőződése, némelyeknél cselekvő fellépéssé is érlelődött. A magyar tudományos akadémia e célból kezdé meg hírneves bölcsészek műveinek magyar nyelvre fordíttatását; a magyar „Bölcselők társasága" ezért szervezkedett. A mily bizonyos, hogy Stuart Mill logikájával; Lewes bölcsészet történetével nagy szolgálatot tett akadémiánk a hazai filozófiának s a bölcselők budapesti kis egyesülete helyes úton derék célért buzog:
