Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-07-08 / 27. szám

terjesztésére a Harward, Cornell és más kollégiumok tanárai által a tanitók számára rendezett természettudományi nyári tanfolyamok. Az egyetemek és kollégiumok száma 1870-ben 226, s tanítóik száma 2823, a tanulóké 49,153 volt. 1875-ben 355 volt ily felsőbb tanintézet, melyekben 3999 tanitó és 58,894 tanuló működött. Ez intézeteknek sokat köszönhetnek az államok. Azok — a jelentés szerint — a tanultság, a hazaszeretet és a kegyesség központjai. Taninódszereik különböznek ugyan egymástól; de abban a törekvésben egyeznek, hogy a növendékeknek a lehető legmagasabb miveltséget nyújtsanak. A kollégiumok és egyéb felsőbb tanintézetek fokozatosan emelték mind a felvétel mértékét, mind a tanszakok közti választás szabadságát. Ez által legtöbb intézet szakított a régi merev tanfolyammal (Curriculum), melyen semmi nemű változtatást tenni nem lehetett. Ezután a jelentés a theologiai-, jogi- és orvosi szakiskolákkal foglalkozik. A theol. képző intézetek száma 1870-ben 80; 1871-ben 94; 1872-ben 104; 1873-ban 110; 1874-ben 113: 1875-ben pedig 123 volt. Az iskolai, egyetemi, városi, állami és nemzeti könyvtárak története azt mutatja, hogy a közönség szemében közmivelődési értékök óriásilag növekedett. Ez előtt száz évvel a 13 gyarmatban csak 29 nyilvános könyvtár volt, melyekben mindössze 46,000-re rúgott a kötetek száma; uia azonban 3682 nyilvános könyvtára van az Egyesült-Államoknak, melyek 12.276,964 kötetet foglalnak magokban. Megjegyzendő, hogy a községi, egyházi és vasárnapi iskolák könyvgyűjteményei nem jőnek a fennemlitett könyvtárak számába. A természetrajz iránti érdeklődés is nagy mértékben növekedett, a mit a jelentésbe fölvett 44 muzeum hathatósan tanusit. 1870 óta nevezetes mozgalom volt arra nézve is, hogy a művészet tanulmányozása a nyilvános iskolázás körébe felvétessék, különös tekintettel a műiparra való alkalmazásra. A philadelphiai kiállítás a míveltség e körére is jótékony hatással volt. s e téren is gyors és sokat igérő fejlődést várhatni az egyesület minden részében. Az Egyesült Államokban a siket-némák iskoláit, a vakok intézeteit és az árvaházakat többé nem tekintik pusztán emberbaráti, hanem a társadalom minden osztályai javát egyiránt előmozdító intézménynek. A jeleutés utolsó fejezetében Eaton oly törvény meghozását kéri, mely megszabja, hogy a nemzeti nevelés ügyére tartozó minden adatot e központi hivatalnak, s általa a Congressusnak bemutassanak ; hogy az Egyesület elnöke minden területre tanfelügyelőt nevezzen ki, hogy az eladott földterületek árának bizonyos részéből tőkét alakítsanak, egyrészt elszegényedett vidékek tanügye gyámolitására; másrészt egy központi tanszermúzeum alapítására. Mutatóúl és összehasonlításul hadd álljon itt a theol. semináriumok táblázata : Felekezet neve Képző intézetek száma Tanárok száma Tanulók száma Római katholikusok. . . 18 124 1319 Presbyteri 16 80 655 Baptista 15 66 733 Protestáns püspöki.... 15 63 311 Lutheri 14 49 443 Congregationalista .... 8 54 334 Methodista ; afrikai és déli methodista 11 85 472 Keresztyén 5 15 457 Reformált és németalföldi ref 5 17 121 Egyesült presbyteri. . . 3 13 84 Cumberlandi presbyteri 2 6 105 Szabad baptista 2 8 40 Uuiversalista 2 11 51 Mennonita 1 3 16 Morva 1 2 33 Uj jeruzsálemi 1 2 2 Evangy. egyleti 1 3 25 Unitárius 1 7 10 Egyesült testvérek. . . . 1 3 24 Összesen 123 615 5234 Mint látszik, az intézetek túlnyomó száma protestáns. KÖNYVISMERTETÉS. 1. „A short account ofthe Hungárián Re förmed Chttrchby Lewis Gs. Csihj, licentiate of theology. Edinburgh, 1871. 24. lap. 2. „A skót szabadegyház ismertetése." Egyház-tanulmány. Irta Csernátoni CsíJcy Lajos, ref. lelkész-jelölt. Debrecen, Telegdi L. bizománya. 55. lap. Ara 35 Jer. Megérdemli figyelmünket, ha irodalmi munkában minket mutatnak be a mivelt külföldön, vagy ha a mivelt külföld valamely előttünk részleteiben kevéssé ösmert