Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-07-08 / 27. szám

Fejtették s érlelték az eszmét, érezhetővé tették a közös intézkedés szükségét a közbejött események, milyenek az összes presbyterianoknak szövetkezésre s az Edinburghban közelebb tartandó gyűlésen megjelenésre felhívása-, a báró Baldácsi kegyes alapítványa, mely oda is céloz, hogy a magyarhoni összes prot. hitfelekezetek egy corpus evangelicorumban találkozzanak s a közös érdek által egymással szorosabban egyesíttessenek. A legfontosabb ügyeknek egyes e.-kerületek által leendő elintézésének lehetetlensége, az ily ügyek tárgyalásának elhalasztásából eredő hiányok és hátrányok tapasztalása, arra birták a dunántúli e.-kerületet — mint azt már tavaly örömmel emlitém — hogy határozatképes conventet kívánjon. Ma pedig szintén örvendezve van szerencsém jelenteni, hogy a tiszán- ; tüli e.-kerület is, mely leginkább s már csak egyedül ellenezte a határozatképes convent létrejöttét, ily egyetemes, érvényes határozatok hozatalára jogosult értekezlet megalkotását szükségesnek ismerte be, ós alkotmányozó zsinatot indítványoz, mely a conventet állandóül létre hozza, felruházottan az egyházi törvényes autonom testület attribútumaival. E szerint zsinaton fognánk egybegyűlni, mindazok örömére, kik a zsinatot minden bajunk panaceajának tekintik, kik a zsinat omnipotentiájától azt várják, hogy megállapítsa az egyház s állani közötti s rendezze a prot. egyház és más hitfelekezetek közötti jogviszonyt, eszközölje a vallási teljes jogegyenlőséget, az egyh. ós isk. célokra adott államjavak secularizálását, az országos vallási alapok tisztázását, minden egyházi ós iskolai szükségeknek az állam által leendő fedeztetését s több efféle apróságokat. Részemről, megvallom, bámulom a terv nagyságát, miszerint mi magyarhoni evang. reformátusok egyetemes zsinatot tartandók vagyunk, melyhez képest a szathmári ós komjáthi zsinatok töredékek, zsinatot egyidejűleg az ág. liitv. egyházzal; bámulom kiváltképen a zsinat tárgyait, melyeket némely egyházmegyék az országgyűléstől elvouhatni s a zsinatra átruházhatni vélnek: de az indítványt nem ellenzem, propter bonum pacis s a megalkotandó, szerintem egyetemes egyházunk érdekében nélkülözhetlen, convent tekintetéből. Megvallom, időelőttinek tartom a zsinatolást mindaddig, mig az országgyűlés meg nem alkotta a vallás-szabadságról, az egyháznak államhoz s a hitfelekezeteknek egymábhozi viszonyáról szóló törvényeket. Ezek nélkül, melyek mint tűzoszlop, vagy talán mint füstfelhő vezéreljék izrael népét, hiányzik a zsinatnak egyik szükséges kalaúza. De idő előtti szerintem a zsinat tartás azért is, mert ahoz magunk is eddigelé semmi előkészületet nem tettünk. Nemde ezt tanúsítják a zsinatot sürgető e.-megyék jegyzökönyvei ? melyek szerint egész testületeknek ismeretök sincs a zsinat jog- ós hatásköréről s annak tárgyairól. Hanem ez ellent nem állván, ám menjünk z-inatba! Megvallom, nem ismerhetem az indítványt korszerűnek, opportunnak, hazánk belső ós külső jelen viszonyait tekintve; midőn aggodalom szállt meg minden komoly lelket a benső pártoskodások, a monorchia lajthántúli részével leendő kiegyezés, a hazánk határait körülövedző gyilkos, s reánk nézve is vészterhes háború felett, melyek a kedélyek izgatottságánál fogva nyugodt ós higgadt tanácskozásra aligha nyithatnak kilátást. Ily helyzetben, ily körülmények között hitfelekezeti érdekharcot is támasztani, vagy ilyen iránt csak aggodalmat is kelteni, inopportunnak kell ismernem. De . . . Megvallom, a convent megalkotása s szervezése végett, nem tartom a zsinatot egyetlen s kikerülhetlen út ós módnak. A nagy dobot verni, harsonát fúni, zsinati nagy apparatussal mozogni a cél felé, melyet rövid uton, zaj nélkül, egyszerűen, tüstént el lehet érni, legalább is szükségtelen, öt egyházkerület közül négy már vógzésileg kimondotta, hogy határozatképes conventet akar, ezt csak akarni kell az ötödiknek is s azonnal megvan. Mert az egyházkerületek teljes autonómiával birván, gyűlési határozataik önmagokban érvényesek minden további szentesítés nélkül; erősebbek mint a zsinatéi, melyek mindaddig érvénytelenek, mig legfelsőbb helyen sanctiot nem nyernek, mely sanctióra nézve sok egyénnek, sok érdeknek lehet befolyása. Hogy is éltünk meg eddigelé e hazában ? hogy vagyunk meg és mozgunk ? egyetemes zsinat nélkül. Nagy fordulatok, nagy válságok mentek véghez e nélkül. Midőn III-dik (VI.) Károly 1734-dik óvi október 20-áu kelt resolutiója által elrendelte, hogy a reform snperintendentiák négy e.-kerületté csoportosuljanak ; megtörtónt az átalakulás zsinat nélkül. A bodrog-keresztúri gyűlés után, 1734, fő- és segédgondnokok állottak elő a superintendensek s esperesek mellé zsinat nélkül. 1821-ben a Tiszántúl elfogadtatott a világiaknak az egyh. közigazgatáshoz jogosultsága, eliutóztetett az e.-.megy ék újból idomítása, a