Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-06-17 / 24. szám

tájékozottsággal s az iránt előszeretettel birnak, és kellő ellenőrzés mellett ily takar, pénztárak alakitására önként vállalkoznak, az e.-ker. figyelmökbe ajánlja ; az oly tanítókra való tekintetből pedig, a kik még ezen takar, pénztárak eszméjével, céljával kellőkép nem ismeretesek, gróf L ó n y a y Menyhért főgondnok úr ajánlkozott Weiss B. ily célú munkácskáját 500 példányban megvenni, s az e.-megyei elnökségek utján megküldeni. Végül a lehető visszaélések megelőzése végett kimondatott, hogy az isk. takarékpénztárak a helyi körülmények szerint megállapított, s az e.-megyei elnökség által előre jóváhagyott szabályok szerint és szigorú rendtartással kezelendők, az esperes engedélyével állíthatók s az egyházi felsőség különös felügyelete alá helyezendők. Az énekes könyv javítása ügyében kiküldött bizottság jelenti, hogy egyik tag az összes énekeskönyvi dallamok ütemezése iránti javaslatot készített és adott be; egy másik tag benyújtotta néhány zsoltár szövegének átdolgozását s néhány uj dicséret szövegét is. Örvendetes tudomásul vétetik s minthogy időközben a két tiszai s erdélyi e.-kerületeknek az iránti intézkedései felől értesült a közgyűlés, miszerint ők is óhajtják az együttes eljárást: felhatalmaztatott bizottságunk elnöke Szász Károly úr, hogy magát a többi kerületek hason célú bizottságaival tegye érintkezésbe. A lelkész választási szabályokat az e.-megyék többsége elfogadta némi módosításokkal ; a gyűlés folyama alatt egy bizottság küldetett ki, hogy ezen módosítások figyelembe vételével szövegezze újból ezen szabályokat, a mi megtörténvén, ezen uj alakban kiadatik az egyes egyházaknak igennel vagy ne m-mel való szavazás végett. A leglényegesebb és némileg módosított pont tartalma ez : a leik ész választási napot az e.-megyei elnökség a gyülekezettel egyetértőleg jelöli ki; ezt megelőzőleg egy kijelölő bizottság alakíttatik, melynek két tagját az illető presbytérium választja, más két tagját s ezek mellé szükség esetére más két póttagot az e.-megyei közgyűlés választ évenkint, titkos szavazattal, elnöke e bizottságnak az e.-megyei elnökség; de a kijelölésbe jövő lelkészeknek valamely közel rokona nem lehet benn azon alkalommal a bizottságban. Ez jelöl az egyháztanácsnak 5 egyént, az egyháztanács, ha a jelöltek nem tetszenek, vetőt mondhat, s ekkor a bizottság ujabban candidál, mely jelöltek között kell hogy legalább is három tag más legyen, mint az előbb jelöltek. Ezek közül kell a gyülekezetnek választani, külömben a bizottság rendel. Régi nóta, ezerszer változtatott kiadásban. Hagyjuk meg a szabad választást, de azért pappá még sem az legyen, kit a gyülekezet akar. Hasztalan törekvés. Vagy elfogy a káposzta, vagy nem lakik jól a kecske. Neveljétek a népet úgy, hogy engedjen magára az okosabbak által más p. o. irodalmi uton befolyást gyakoroltatni, s hogy tudjon okosan választani. A tanítói választási szabályok az egyházak által is elfogadtattak, és statutumi érvényűvé tétettek ; a presbyterválasztási szabályokat is az egyházmegyék elfogadták, s most a gyülekezetek szavazata alá bocsáttatik ; úgy szintén az az inditvány is, hogy ezentúl statutumok alkotására jogosítva legyen a képviseleti alapokon nyugvó e.-ker. közgyűlés, és ne kelljen ezek iránt előbb a gyülekezetek szavazatát bevárni. A Gusztáv Adolf egylettel való összeköttetés ügyében kiküld ve levő bizottságnak nagy érdekű javaslata szerint, óhajtandó, hogy mi magyar reformátusok is azon áldásos egylettel szervi összeköttetésbe lépjünk. Ám de ezt legcélszerűbben az 5 egyházkerület együttesen tehetné, miért is ezen ügy áttétetik a közelebbi conventre, addig is elrendeltetvén az adakozásoknak a szokott módon való gyűjtése. Mindenféle pénztáraink a legnagyobb pontossággal kezeiteknek találtattak. Az e.-kerületi nagyobb fontosságú jogi ügyeknek kezelésére s peres dolgokban időközileg szükségessé váló intézkedések megtételére egy jogügyi bizottság állitatott fel. Törvényszéki ügyeink is voltak nem kevés számmal, közöttük több olyan, mely a lelkész elmozdíttatását sürgeti. FARKAS JÓZSEF. RÉGISÉGEK. Régi magyar vallásos énekek. A népies költemények legnagyobb értéke abban áll, hogy a nép érzelem-világának leghívebb tükörét adják kezünkbe. Az alább következő két versezet is ezért érdemes kiválóbb 5 figyelemre bár a kifejezések választékossága, a vers szabályos lejtése nem ér fel még a régi katholikus hymnusokéval sem. A lélek mélyéből fakadó, oly tiszta vallásos érzés nyilatkozik bennök, aminő a protestantismus szabad gondolkodású, bátor, és szilárdhítű seregét, kezdetben, majd elnyomatásuk idején, átalában jellemzi. Mindkettő a sárospataki ref. főiskola könyvtárában, a Szombathi János által „Collectio Cryptonymi A. B. — Collectio Disputationum aliorumque tractatuum miscellaneorum, An. 1621—1675. editorum, Anno 1690 instituta." cimmel ellátott gyűjtemény cimelőző leveleire van irva. Az első, ha a palaeographia segédkezésével olvassuk, külalakjával tüstént elárulja, hogy a XVII. század legvégén Íratott, valószínűleg a gyűjteményes könyv első birtokosa által, ki a pergamentbe kötött mű táblájára, a könyvkötővel „)& A: B: 1690"-et nyomatott. A második, már későbbi; hihetőleg a XVIII. század közepéről való, mit a gyöngébb verselés, s különösen a latinosabb s pongyolább szókötés is bizonyít. A XVII. század végső éveiben íratott versezet így hangzik: Péter Apostolnak eseti után lett keserves siralma, Christus Urunk kinszenyvedésének idején.