Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-06-10 / 23. szám

S helyesen, mert csak ezen elemekből alkotott egyházi beszéd ébreszti hallgatóit keresztyéni Öntudatra, ez alapon polgári egyháztársadalmi kötelmeinek teljesítésére utalja, bensoleg szívbékét, gyönyört eszközöl nála, külsőleg tért enged azoknak a köztestvériség valósítására. Nem mondom ezzel azonban azt, hogy híjával volnánk a sok szép és tündöklő egyházi beszédeknek, korántsem ! Csak az a baj, hogy a megkövetelt alkotó elemek egyike- vagy másikától levén telítve egyházi beszéd irodalmunk, többnyire egy oldaluak, s igy mint olyanok céljoknak meg nem felelnek. A pusztán elmélkedő beszéd korán unottá, az élet-és emberismerettel foglalkozó nagyon mindennapivá, s megvetette válik, mig az, mely egyedül a külső tetszés babérjaiért költői mohó vágygyal lángol fel, muló virágként fog előbb-utóbb a hívek szeme láttára elhervadni; nem hordván magában a benső maradandó lényeget. Lang Henriknek jutott ama szerencse, hogy az egyházi beszéd szerkesztésénél ugy járjon el, miszerint egy rövid fél- vagy egy óráig tartó beszédben az elmélkedő elem, az életre s magára az emberi természetre vonatkozó jellemvonások költői ízléssel, emelkedettséggel legyenek egymás mellé, s egymásba helyezve. Mig kellő sikert arat hallgatóinál ez irányával, más oldalról a lelkész maga oly szellemi tápot nyer abban, mely nem fog lelkére nézve éldelhetlen lenni mindvégig. Különösen azon lelkészek, kik hivatalos tísztökbeni forgolódásuk mellett, az anyagi megélhetés gondjaival küzdenek ; kik ez okbél távol tartatnak a szellemi-élet terén oly sűrűn felszínre emelkedett mozgalmak azonnali megfigyelésétől, általában a vallásos élet mezején mostanság látható nagy előhaladástól: „a Lang Henrik egyházi beszédeinek birtokában egy nélkülözhetetlen, lelkészi szellemi erejét felvontságban tartó, korunk vallásos tekintetbeni felvilágosultságát híven visszatükröző, egyoldalú gondolkozás módra valódi meggyőző érvekkel ható, a lankadni kezdő buzgalmat aluszékonyságából felrázó, gazdag változatú tartalmú forrással fog rendelkezni," melyhez miként ennek magyar fordítója és kiadója mondj cü . w

ft mindennapi élet küzdelmei közül bátran térhet üdülésért, szárnyalásért, s lelki éhsége csillapítása céljából, a lelkészek annyira szükséges mindennapi kenyérért." Egyenként ismertetni Lang Henrik magyarra fordított, válogatott beszédeit nem célom. Mindegyik egyegy oáz azok lelki életmezején, kik a mindennapi élet sivár pusztáján frissítő eledel után sovárognak s üdítő forráshoz vágyakoznak. A józan szabad vizsgálódó ész bátor felléptű szüleményei azok. De korántsem a valláserkölcsiség botrány kövei, melyekben megütköznének lábaink. A mi legjellemzőbb oldaluk : „mély és erős keresztyéni szellem lengi át őket." Nem innen-onnan összekapkodott fércmű, hanem egy erős szellemnek korához, annak művelődéséhez, s valláserkölcsi álláspontjához idomult, a tévelygő emberiséget igaz útra terelő munkásságai, önzetlen küzdelmei. Önmaga ellen követ el vétséget azon protestáns pap, ki ezen eredeti alakkal megismerkedni nem akar. Az kerüli a fényt, világosságot, a sötétségben botorkázik. Tömörüljünk lelkésztársaim e nagy szellem zászlója alá. Higyjétek meg a közművelődés szele elseper, a közvélemény pedig eltemet bennünket, ha jelszavunk ez nem lesz: „Előre!" Előre pedig csak ugy mehetünk, ha korunk kiemelkedő alakjainak kitűnő szellemmüveit időnként összegyűjtjük, azokat hivatásunk feladatunkhoz képest értékesítjük. Ha nem meríthetünk mindnyájan az eredeti forrásból, siessünk örömmel leróni tiszteletünket ama férfiú munkássága iránt is, ki a magyar prot. papságnak Lang Henrik egyhézi beszédeit közkincsévé tette. Kék, 1877. május 24. NAGYVÁTHY FERENC, ev. ref. lelkész. BELFÖLD. A dunamelléki reform, egyházkerület közgyűlése. (Folytatás.) Az iskolai jelentésekből kiemelendők a következendők : középtanodáink mindegyikében az egyházker. által kiadott tanterv végrehajtatott. A növendékek száma az 1875/6-ik tanév 2-ik felében volt, a budapesti VIII. osztályú gymnasinmban 11 rendes és 3 melléktanár vezetése mellett 333, Az előbbi évhez képest szaporodás 61, a halasi 8 oszt. gymnásiumban 11 rendes és 2 melléktanár vezetése alatt 112, fogyatkozás 15 ; a kecskeméti 8. oszt. gymnásiumban 11 rendes és 6 melléktanár vezetése alatt 203, fogyatkozás 12; a n.-kőrösi 8. oszt. gymnasiumban 10 rendes és 5 melléktanár vezetése alatt 241, szaporodás 13 ; a kun-szt.-miklósi 6 oszt. gymnásiumban 4 rendes és 4 melléktanár vezetése alatt 74, fogyás 2 ; a gyönki 4 oszt. gymnásiumban 4 rendestanár működése mellett 77, fogyás 13. A kecskeméti jogakadémiában 7 rendes, 1 segéd és 4 magántanár működése mellett 131 tanuló, fogyás 50. A francianyelv kötelező tantárgy volt Budapesten, Kecskeméten, Halason, mig Kőrösön és Gryöukön csak az önkényt vállalkozóknak. A gyorsírás kötelezőleg tan ttatott: Kecskeméten, Halason, Kun-Szent-Miklóson ; a szépírás mindegyik középtanodában, valamint a rajz és tornászat is legtöbb helyütt. Kecskeméten a felső négy osztály a torna mellett hadgyakorlatokat is tanult. Az egyházkerület jogakadémiájában és elősorolt középtanodáiban az 1875/6-ik iskolai évben volt 58 rendes, 2 kisegítő, 3 segéd, 15 mellék és 4 magántanár s 1171 tanuló. Érettségi vizsgára jelentkezett 129, érettnek nyilváníttatott 102. Ugyanez a bizottság, mely a fenntebbi adatokat számba vette, tanácskozása tárgyává tette az uj ministeri i rendtartást és az egyes tanárkaroknak erre vonatkozólag 46*