Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-06-10 / 23. szám

felterjesztett javaslatait is, és több napi tanácskozás után egy jeles s viszonyainkhoz alkalmazott rendtartást dol­gozott ki, mely kinyomatni rendeltetett, de az e tekin­tetben való végérvényes határozat hozatala a jövő gyű­lésre halasztatott. A n.-k őrösi tanitó képezdében 1875/6-ban 4 rendes és 4 segédtanár vezetése alatt 76 növendék volt; tanitó képesitő vizsgálatra jelentkeztek 44-en, kik közül visszalépett 10, képesítettek 32-en. Tanitói állomá­sokra kibocsáttatott 14 tanitójelölt, 15 Ill-ad és Il-od éves. Elfogadtatott azon javaslat, hogy a növendékek ezentúl az erkölcsi magaviseletből és szorgalomból is az eddiginél részletesebb osztályzatot kapjanak, s pedig amabból: példás, dicséretes, jó, törvényszerű, nem törvényszerű; emebből: ernyedetlen, kitartó, kellő hanyatló, semmi. A budapesti theologiai tanintézetről adott jelentés szerint 1875/6-ban volt 3 rendes, 7 segéd és melléktanár működése mellett 46 tanuló, ezek között 8 volt olyan, kiknek az egyes tantárgyakból nyert osztály­zati jegyük közt annyi vagy több volt a „kielégitő," mint a „jó, jeles, és kitűnő," és ezen nyolc hallgató közt ismét három volt olyan, kiknek egy vagy két tantárgy­ból „gyenge" osztályzatuk volt. Az erkölcsi magaviselet annyira kielégítő volt, hogy a tanáriszéknek nem kellett egész éven át ha csak kissé szigorúbb büntetést is alkal­mazni. Az apró netán előfordult rendetlenségek felett az ifjúság kebeléből alakult u. n. juri látott törvényt, s álta­lában ezen ifjúsági törvényszék az ifjúság becsületes solid magaviseletének érdekéből a mult évben is felet tébb hasznos intézménynek bizonyult be. Az egész ifjú­ság díj nélkül nyert szállást, fűtést, ezenkívül az egészen szegény sorsú tanulók a Borsos Szabó Mihály-féle ala­pítványból havonkint 8, illetőleg 5 s 3 frtnyi segélyben részesittettek. Ugyanily mértékben gyámolittattak az 1876/7-ik évi növendékek is, kiknek száma a jelen év elején 59-re emelkedett, de a kik közül az év folytán 7-en az intézetet elhagyták. A tanári gyámegylet jelentése szerint ennek vagyona jelenleg 24,584 frt 76 kr. A mult év szeptem­ber elejétől f. é. május 26-ig növekedett a tőke kevés hiján 1000 frttal. Adakoztak e célra közelebb a pesti első takarékpénztár 100 frt, Dr. Ballagi Mór 10 frt 50 kr., Dr. Hamary Dániel honvéd dandár-orvos 25 frtot. Az egylet jelenleg 7 tanárözvegyet évenként 300-300 frttal, két segélyre szorult szülét és egy árvát 150-150 frttal segélyez, s igy a kiadott segélyösszeg 1876. szep­tembertől 1877. májusig tesz 1875 frtot. A gyámegylet f. évi julius 1-én egy rendkívüli közgyűlést fog Bpesten tartani. (Vége következik) FARKAS JÓZSEF. A dunántúli reform, egyházkerület gyűlése. Révkomárom, 1877. máj. 28. jun. 1. Főgondnok Tisza Kálmán ő excellentiája országos dolgai miatt nem volt jelen. Ft. superintendens úr, megnyitó beszédében, oly szép szavakkal, oly tömören, oly nagy horderejű jelensé­geket sorolt föl, hogy szinte önkénytelenül támadt lel­künkben a gondolat : Ecce ! mily nagy szükségünk volna rá, hogy az ily jelenségekkel egyszer már ne csak egy­egy kerület, de maga az egész magyarhoni ref. tábor állana, állhatna szemben. Mily erőt adna ez ! mily erőt­lenek vagyunk e nélkül! 1. A vallási egyenjogúság nem respectáltatik a róm. kath. oldalról, sőt gyakran, és nem kicsinyes ügyekben, az államhatóságok, a ministerium részéről sem. A mi nem is lehet másként mind addig, mig a törvényhozó testü­letben, a főrendi házban, ott ül a clerus. 2. A községi iskolák igen sokszor = róm. kath. felekezeti iskolák. Nomen habent, sed omen non. 3.. Sok helyeken a községi és városi pénztárból (a közadóból, melyben ref. forintok is vannak) a róm. kath. iskolák, vagy annak tanitói segélyeztetnek, vagy épen fize tetnek, fentartatnak, a ref. iskola és tanitók pedig ugyanazon község, vagy város kebelében, mellőztet­nek. És ha ez érdemben református részről lépés tétetik az illetékes helyeken, az a felelet hogy ez patron u sí joga a községnek vagy városnak. Világos a sofizma. Református forintokat róm. kath. iskolának semmi firma alatt adni nem lehet. Vagy minden felekezet — adó­kulcsa arányában — vagy egyik se részeltessék k ö z­péztárból, Es ami fő, a patronatusi jogról ez a részre- (róm* kath. részre-) hajló felfogás uralkodik még a közokt. min. osztályokban is ! (Szép kivétel épen Révkomárom városa, hol a városi közpénztárból adóforint arányában részesül minden felekezet.*) 4. Dispensationalis ügyekben, róm. kath. részről, nem polgári uton eszközöltetvén a fölmentés, a kérvények bélyegtelenek lehetnek. Mi részünkről, polgári uton esz­közöltetvén a felmentés, nem lehetnek bélyegtelenek. 5. A róm. kath. felekezet még mindig államegyház. Javadalmaztatásaival szemben, parányi államsegélyben részesül csak felekezetünk. Sőt most még ez a csekélység is Jejebb szállitatott. És kilátás van rá, készen lehetünk rá, — illetékes körök hangulatából következtetve •— hogy egészben vissza fog vonatni. 6. Szép szavakkal emlékezett meg ft. sup. úr az egyh. ker. két tisztviselőjének — Kacsóh Lajos e. fő és Fekete János vil. al-jegyzőnek elhunytáról. Ubi facta loquuntur stb. * 17 ezer forintot fordit a városi közpénztár évenként a közös iskola fentartására, melybe mindenik felekezet küldi gyermekeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom