Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-05-20 / 20. szám

maga a kormányzat most ez majd másban teszi túl magát a törvényen. Az uj választási törvénynek ugy is vannak ellenségei, Somogy mely fent akarja tartani, nem adhatott megrontásához első példát. Ugy de megbánták a dombóiak. A megbánás nem menthet fel a sértett törvény tekintélyének szerzendő elégtétel alól. Franeesconi is megbánta hogy rajta érték. O felségének meg is van kegyelmezési vagy törvény hatályát felfüggesztő joga, mégis lakolnia kellett magassabb tekintetekből. Igy ez egy igével minden törvénysértő kibújhatna a törvénykövetelte elégtétel alól. És a b.-somogyi esperes úr consistoriumot sem tartva január 29-ére újra elrendeli a lelkészválasztást Dombóra. Lehet, hogy a „divide vinces" elvnél fogva egyenként megkérdezett eonsistoriumi tagok többsége — talán mindegyik kivülem — az esperesileg megpendített megbánás elvéből kiindulva, az uj választás mellett nyilatkozott, s igy az én egyetlen szavam „kiáltó szó" lőn a pusztában De ez esetben is erősen megvagyok győződve, hogy az uj választás elrendelése törvénysértés, mely ellen joga van az egyh.-megyei közgyűlésnek a választási törvény 25. §. megbízott sanetionáló hatóságnak megsemmisitést is kimondani, vagy a gyűlés egyik-másik tagjának fellebbezéssel élni, miből a bonyodalmak beláthatatlan hosszú sora következhetik. S én ki mint lelkésztanácsbiró a törvénynek megtartására esküdtem meg, kérem, kérve-kérem főtisztelendőségedet, ki meg a törvényeknek mások általi tiszteletben tartására esküdött meg, sziveskedjék a már is megsértett választási törvény teljesen illusoriussá tételét megakadályozni, s a 29-iki dombói választást felfüggeszteni, addig legalább, mig a egyh. ker. nem intézkedik ez ügyben. Hiszem, hogy ő nagyméltósága a főgondnok úr is helyeselni fogja a felfogást, s nem kétlem, hogy a superintendentiális közgyűlés is csak köszönetet szavazand főtisztelendőségednek, a választási törvény megmentésében elkövetendő erélyéért. Egyházmegyénk speciális helyzete pedig igényli a 17. §. érteimébeni intézkedést, e §. adván módot az egyházmegyei consistoriumnak ahoz, hogy a „Prot. Egyh. és Iskolai lap" f. évi 2. számában is hangsúlyzott esetekben (ilyen pedig épen van egyh. megyénkben) alternatio utján lehessen segíteni, mind gyülekezeten, mind a lelkészen ott, hol hiányzik a jó összhang, de canonicu& ok nincs változást eszközölni. Mély tisztelettel stb. stb. Püspök úr K. S. levele befolyása alatt esperesünkhöz igy ir : „eskümhöz hiven köteles vagyok intézkedni a nálam hivatalosan bejelentett jelen lelkészvészválasztási esetben is. Ha a bejelentésben foglalt adatok valók, ha Dombo-gárdonyon a leik. választás megejtetett, s a gyülekezet a küldöttség által lett felvilágosittatása után is, nem választhatót választván, a törvénynek tettleg ellene szegült, akkor : az 1874. évi szeptember hó 21—24. napjain sz. kir. Rév-Komárom városában tartott egyh. ker. kgy. jk. 191. sz. a. olvasható statutum IV. 19. p. értelmében Ielkészválasztási jogát elvesztette, s az egy. megyei consistoriumnak kell azon gyülekezetbe 15 nap lefolyása alatt lelkészt rendelni A törvény értelmében leendő eljárást, s igy a velem közlött adatok valódisága esetén a lelkészválasztási rendelkezésnek mellőzésével a lelkész-rendelést ajánlva, s a teendő intézkedésekről hivatalos jelentést kérve, a lelkészválasztást (de csak azon esetben, ha a mellékelt jelentés a valódi tényállással egyező) az egy. kerületnek e speciális esetben intézkedéséig felfüggesztve. Megkülönböztetett tisztelettel stb." Nekem ugy tetszik, hogy K. S. urnák a „delator" kifejezés miatt ellenem felgerjedt és kifakadt haragja ok nélkül való volt. BARLA JÓZSEF •T ÜErS Cw ^M-I-könyvismertetés. Lukács Ödön és Pazar József egyh.-beszédei. I. „Egyházi beszédek templomi és temetési használatra." írta Lukács Ódon nyíregyházai ref. leik. s a felső-szabolcsi ref. e.-megye egyik tanácsbirája. Bpest, Klein Alfréd. 1877. Ára 1 frt 80 kr. „Közönséges egyházi beszédekUgyanazon szerzőtől, ára 1 frt 20 kr. A hirdetéseket buzgón olvasom. Megjegyeztem magamnak az előfizetési felhívások közt egy nagyon önér zetes passust : „egyh. beszédeimben szokatlau modorral s eszmékkel fog a t. közönség találkozni; de megvallom, nem kerestem nyomokat, s hiányaimat a szokatlan ut akadályai fedezzék." Tehát — gondolám — lesz egy eredeti tehetségünk, ki nem Alfeld és Robertson nyomain, hanem a saját maga által teremtett ösvényen jár. Alig vártam, hogy fölmetszhessem a nyomdából csak az imént kikerült könyv lapjait: hadd lám a »szokatlan modort és eszméket"; hadd Iáin: miként jár a „töretlen nyomokon." Es csakugyan találtam is a szokatlanból valamit, nevezetesen, hogy azon 20 e.-beszéd, mely a kisebb (1 frt 20 kros) füzet tartalmát teszi, a nagyobb (1 frt 80 kros) füzetben azon módon benne van. És igy a ki megveszi