Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-03-18 / 11. szám

dolkozásának szüleménye, ha azt felfogta, megértette és magával azonosította. Fensőbb erők által létrehozott meggyőződés előttünk ép oly értelmetlen dolog, mint a parancsolt rokonszenv. Tegyük fel magunkban, uraim, hogy védeni fogjuk mindig szabadságunkat azok ellen, kik azt korlátozni akarnák; és hogy védeni fogjuk, ha szükség lesz reá, azok szabadságát is, kik nem tisztelték a mienket. Hollandiát illeti a dicsőség, hogy több mini kétszáz évvel ezelőtt gyakorlatilag megmutatta ezen elmélet kivihetőségét. „Kell-e bizonyítani — ugy mond Spinoza — hogy a gondolatnak e szabadsága kárt nem okozhat, s egyedül ez képes együtt tartani az embereket, kiket az érzelmek annyira különválasztanak , jogaik kölcsönös tiszteletben tartása által, Számos példát idézhetnek. Nem is kell messze mennünk. Itt van Amsterdam, melynek tekintélyes fejlődése a szabadságnak gyümölcseként tekinthető. E virágzó köztársaság kebelében, e bámulatra méltó városban a legkülönbözőbb nemzetiségű és vallású emberek a legteljesebb egyetértésben élnek egymás között, ... és nincs oly gyűlöletes felekezet, feltéve, hogy nem sérti senkinek jogát, mely ott ne találna támogatásra és védelemre a hatóságok részéről." Descartes ugyanily nézetben volt, midőn az önök hazájába jött, hogy itt találja meg azon nyugalmat, melyre gondolatainak szabad fejlesztésére és ápolására szüksége volt. És hála a szabad föld e nemes szabadalmának, melyet az önök ősei oly dicsőén tudtak megvédeni mindenki ellen, Hollandia valóságos menhelylyé lett, hova az emberi szellem, megvédve valamennyi zsarnok ellen, kik akkor Európát ellepték, elvonult, hogy szabadon érezhesse magát, s itt megtalálta a közönséget, mely megértette, megtalálta az eszközöket, melyek a szellemnek máshol lenyűgözött szavát sokszorosították. Századunk sebei fájón sajognak; bonyodalmai kétségbeejtők. Sohasem történt büntetlenül, hogy ennyi probléma egyszerre vettessék fel, mielőtt még léteznének a megoldásra szükséges elemek. Nem mi romboltuk szét azon dicssugarakkal beárnyalt paradicsomot, mely oly számosakat gyönyörködtetett és megvigasztalt. De e paradicsom romokban hever; s komoly ember nem fog soha arra vállalkozni, hogy visszahozni megkísérelje a tudatlanságot, vagy jogaiba visszahelyezze az elveszett illusiót. A nagy városok népe majdnem mindenütt elvesztette már a természetfölötti eszmékben vetett hitét. Hogy e hitet neki viszaadjuk, fel kellene adnunk meggyőződésünket és feláldoznunk Őszinteségünket, és igy sem jutnánk célhoz. Az a természetfölötti lét, mint azt hajdan értelmezték nem az ideál. A természetfölötti lét hitelét vesztette; az az ideál e sorsra nem íog jutni soha. Az ideál, az megmarad, a mi volt: a világ lelke, az az örökkévaló Isten, a mindenségnek legelső oka, célja és végzete. íme ez az örökkévalóság vallásának alapja, mint azt Spinoza gondolta. Hogy imádhassuk az Istent, nekünk ép oly kevéssé van szükségünk, mint Spinozának, csodákra vagy önző imákra. Addig, mig lesz az emberi kebelben egy húr, mely visszhangot ad mindarra, a mi igaz, a mi jogos és becsületes : mig az ösztönszerűleg tiszta lélek többre becsüli a szemérmet a bűnnél ; míg lesznek az igazságnak barátai , kik feláldozzák nyugalmokat a tudománynak; míg lesznek férfiak, kik az emberiség üdvét szivükön hordozzák ; nők, kik szeretik a mi szép, jó, nemes és tiszta, művészek, kik lelkesülten képesek megtestesíteni és hangot adni a legtitkosabb érzelmeknek : addig az örök Isten élni fog az emberi kebelben. S csak akkor, ha eljövend ama nap, midőn az ömzés, a sziv romlottsága, a szellem korlátoltsága, a tudomány iránti közöny, az emberi jogok megvetése, s feledése mindannak, a mi nagy és nemes, fogja hatalmába keríteni e világot, csak akkor tűnik el az Isten az emberiség köréből. De távol legyenek tőlünk e gondolatok. Vágyaink, szenvedéseink, sőt hibáink és botlásaink mindmegannyi bizonyítékait képezik, hogy él bennünk az ideál. Igen, az emberi létben van még valami isteni. Tagadásunk leggyakrabban nem egyéb, mint félénk lelkünk kételye; aggódunk, hogy túllépünk azon határon, a meddig az emberi tudás terjed. S e tagadással sokkal inkább megtiszteljük az istenséget, mint mások képmutató áhítatukkal. Az Isten bennünk van, uraim, ! Est Deus in nobis ! Hódoljunk uraim, mindnyájan ama nagy és nemes elmének, mely kétszáz évvel ezelőtt megmutatta nekünk életével és munkáinak hatalma által, mily szellemi öröm és mennyi szent áhítat van ily gondolatokban." IRODALOM. Lampel Róbert kiadásában megjelentek ; A z 1876 évi törvények gyűjteménye. Az országos törvénytár hű lenyomása. Ára 2 frt 50 kr. Törvények és rendeletek gyűjteménye. Rendezte P., budapesti ügyvéd. 1-ső füzet, ára 1 frt. Tartalmazza a törvénykezés közegeire, a birói ügyvitelre, a polgári, váltó- és kereskedelmi eljárásra vonatkozó törvények- és rendeleteket. Kis török tolmács. Magántanulásra és keleti utazók számára irta Dallos Gyula. Dallos nyelvtani munkáit a közönség igen előnyösen ismeri, e „kis török tolmács" is épen azon könnyű, világos modorban van irva, mint magyar nyelv- és irály tana. A munka két részre oszlik, a most megjelent első rész tartalmazza az alak- és nyelvtant, a másodikban (mely nem sokára szintén kikerül a sajtó alól) vegyes tartalmú gyakorlatok foglaltatnak. Ára mindkettőnek 80 kr.