Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-03-18 / 11. szám

KtJXÖlNr FÉLÉK. * Epen most vesszük az örömhírt, hogy a lemondás folytán megürült pápai egyház lelkészeül egyhangúlag Pap Gábor superint. úr választatott meg. * A mezőtúri reform, egyház folyó hó 11-én, a Baksai Sándor k.-kunszentmiklósi lelkész úr által el nem fogadott lelkészi állomásra, a heves-nagy-kunsági egyh.megye esperese s tisza-igari lelkész, Lukács Dániel úr választatott meg szintén egyhangúlag. Nevezett esperes úr, mint tudományos fértiú, búzgó pap és pontos hivatalnok ismeretes ezen egyházkerületben. * Gyászhír. Mészáros János lévai volt reform, lelkész f. hó 4-én élete 75. évében elhunyt. Nekrologját közelebbi számunk hozandja. * Kérelem és értesítés a sziavon-szerémsógi missió Ügyben. A mult évi december óta mintegy száz gyiijtőivet küldöztem szét egyházkerületünkben néhány lelkésztársakhoz s világi urakhoz, tisztelettel s bizalommal keresve meg őket, hogy a missióügy előmozdításában kegyes adományaik és segély gyűjtéseik által részt venni szíveskedjenek. Miután e missió, legnagyobb részben, a kegyadományi forrásokból táplálkozik, s e nélkül — még most — fenn nem tartható : bátor vagyok e lapok útján is, mind az ívtartókat mind más buzgó egyéneket e missiónak az ügy fontosságához képesti felkarolására s gyámolitására felkérni. Mai napig Fejes Dániel dömsödi lelkész úr gyűjtött 25 forintot *)Tóth Gábor szabadszállási lelkész úr 11 frt 50 krt. Összesen 36 frt 50 kr. Az egyes adakozók névsora a missió értesítőjében fog közzé tétetni, Kecskemét, 1877. marc. 7. FÖRDÖS LAJOS a missiói bizottság elnöke. *) Fejes úr, egyetértve az egyház főgondnokával, következő felhívás mellett kerestette meg a dömsödi híveket: Testvéreink az Úrban ! Távol tőlünk, a Szerémségben és Slavoniában,idegen nemzetiségek között szétszórva él néhány száz reformált, vallású honfitársunk. Elhagyató ttságukban és szegénységükben, még lelki vigaszban sem részesülhettek, mert nem volt erejök hozzá, hogy lelkészt és tanítót hívhattak volna magolt körébe. Minden kalauz nélkül bolyongottak, mint a farkasok közé bocsájtott bárányok, kitéve azon veszélynek, hogy elfeledjék azon nyelvet, melyet sztilő anyjuk az édes haza kebelén tanultak, kitéve annak hogy megfeledkezzenek Istenökről, kit apáik imádtak. Elhagyatva mindenkitől, honn maradt testvéreik felé nyújtották ki kezeiket segedelem és vigasztalás után s a kiáltó szó nem is hangzott el a pusztában, egyházkerületünk meghallotta a segedelemre hivő szózatot, felkarolta az elhagyatott, testvérek ügyét s nt. Fördó's Lajos főesperes iV elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki, hogy róluk gondoskodjék, Ez a bizottság meg is kezdte működését, s ma már, hála az isteni gondviselésnek szlavóniai és szerémi testvéreink nem szűkölködnek vigasztalás nélkül, mert van egy vándorpapjok, ki apáik nyelvén hirdeti nekik a szeretet és könyörület evangéliumát. Minthogy azonban egyházkerületünk a szűkölködők segélyezéséi-e nem rendelkezik világi javakkal: kénytelen az egyes hívek áldozatkészségéhez fordulni, hogy megkezdett üdvös munkáját tovább is folytathassa. E végett kinyújtotta felénk is a szeretet filléreit kérő kezét, Igaz, hogy sokan vannak közöttünk is, kik a csapások özöne miatt, szükséggel küzdenek ; de épen ezért ne feledkezzünk meg azokról, kik még nagyobb szükségnek vannak kitétetve. Tegyük le tehát filléreinket a szeretet oltárára ! kinek nem sok adatott, az adjon keveset, de adja a szeretet lelkétől indíttatva ! Adakozzatok tehát, mert a ti jutalmatok bőséges leszen ! Kelt Döm-Bödön, 1877. febr. 14. Fejes Dániel lelkész. Lukácsi István főgondnok. * A theolog. könyvtár ügyeben. Hogy mily gyenge lábon áll a hazai prot. theol. irodalom, azt senki jobban nem érzi, mint a theologiai ifjúság, mely legnagyobb részt az egyes theol. tudományokhoz szükséges kézi könyvet is nélkülözi, s kénytelen fáradságos és unalmas másolás utján pótolni a szükséges tankönyvek hiányát. Épen ezért aztán a legnagyobb örömmel és lelkesültséggel fogad minden olyan törekvést, mely ezen szegényes állapot megszüntetésére irányul. A „prot. theol. könyvtár" letelt 3 éves működése nem csak a theologiai ifjúság, de az összes magyarországi theologusok méltánylatát megérdemli, mert oly munkákkal ajándékozta meg a theol. irodalmat, melyek ugy az iskolai használa', mint a tudomány tekintetében a legnagyobb hiányokat pótolják. A jövő három évi cyclusra kiadott programúi szintén több becses és oly munkát ígér, melyek legközvetlenebb igényeinket elégítik ki és a prot. theol. irodalom leggyümölcsözőbb virágaiul ígérkeznek. Ezen okok által indítva a budapesti reform, theol. ifjúság, mint az elmúlt, úgy a következő három éves folyamra is járul — a nyomott anyagi helyzet dacára is — e nemes célú vállalat anyagi támogatásához és egyszersmind szólítja, azon negyven, már az intézetből eltávozott collegáit, kik ezelőtt három évvel támogat ták az egyletet , ismerjék kötelességüknek ezt tenni most is. És a fentebb elősorolt okok szolgáljanak buzdításul a hazai testvér theologiai ifjúságnak, nem különben a prot. egyház körén belől levő mind azon férfiaknak, kik anyagi helyzetüknél fogva eszközölhetik, hogy ezen egyesület ne csak éljen — mert élni minden körülmémények közt fog, hanem virágozzék és minél inkább közeledhessék ama nemes cél felé, mely nem más, mint a hazai prot. egyházi irodalom felvirágoztatása. Álljon itt a theol. ifjúság azon tagjainak névsora, kik eddigelé előfizetőivé lettek a „protestáns theologiai könyvtár" Il-od évi folyamának : Szalai József, Fa István, Tóth József, Benkő István, Lukacz István, Molnár Sándor, Lőrinez Gyula, Németh Péter, Kiss Benő, Tóth Kálmán, Varga Sándor, Pongrác, János, Kecskeméti Ferenc, Bálint Károly, Kőrősy György, Mokos Gyula, Mátyás József, Nagy Lajos, Fejér Ambrus, Tantó János, Domián Lajos, Szabó Gyula, Kálmán Sándor, Kelecsényi Mihály, Schneider Pál, Balázs József, Kovács Zsigmond, Somogyi Ferenc, Nagy Imre, Kúr Bálint, Lainperth Gyula, Gerenday Endre, Karácsoni Ferenc, Török Zsigmond, Csete Zsigmond, K. Molnár Albert, T. Molnár^ Albert, IC. Kiss Béla, Z. Kiss Béla, Péntek Ferenc, Demjén Márton, Orsi Nagy Gyula, Kenessey Jenő. * A „Magyar Állam" ellen kemény szavakban kelt ki a közelebbi napokban majd nem az összes fővárosi sajtó, okot adván erre egy valóban botránkoztató felhívása az ország katholikusaihoz. A felhívás indoka pedig ez : Ausztriában, hol az egyház és állam közötti viszály ha nem is oly éles mint Németországon, de sokkal élesebb mint nálunk, a clerikális-feudális párt april 16-ára nagy gyűlést rendez, melyre Bécsbe meghivatnak minden egyháznagyok, a clerikális aristokratia, a kath.