Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-03-11 / 10. szám

Egyptomban, utazott Palestiuában, bejárta az Egyesült államokat. Egy pár évvel halála előtt áthajózott Amerikába, hogy ott népszerű felolvasásokat tartson, mindenütt nagyszerű kitüntetésekkel fogadták. Nagy lendülettel volt személyes érintkezése a népnevelésre. A mely iskolák az ő egyházi vezetése alatt állottak, mintaképei lettek az angol iskoláknak. Az irodalom terén is tevékeny munkásságot fejtett ki. Nevezetesebb művei: „Költők ós irók az Erzsébethi periódus alatt." „Shakespeare," „Gobbet" „Wesley." „Goldsmith." „Jóhnson.„ „Hutton." „Darwin." „Voltain" „Roussean." „Cellini." stb. Az ő munkásságának köszöni Birmingham nyilvános könyvtárait, olvasó-termeit. Alapitó-elnöke volt a Shakespeare körnek. Utolsó nyilvános beszéde volt> melyben a török kegyetlenségek ellen fordul. így nem csoda, ha egész Albion gyászt öltött, midőn mult év nov. 30-án az angol lapok Dawson halálát kirül hozták, és minden lap úgy apostrofálta az ő nevét: Az igaz mester nincs többé! Az igaz mester Izraelben meghalt!" FARKAS JÓZSEF. Miről van szó ? Szükséges, hogy azon érvek némelyikéhez, melyeket mult cikkemben hangsúlyoztam, egyetmást kiegészitőül hozzáadjak, s a mennyiben szükségét látom, gyöDgébbek kedveért olyanokat is elmondjak, a melyek teljesen megvilágítják a helyzetet, s kézzelfoghatóvá teszik a pataki jogakadémia Miskolcra áthelyeztetésének imperativ szükségességét. Tennem kell ezt nemcsak azért, mivel meglehet némelyek ma sem tudják, hogy igazán miről van szó, mert nem az ügy érdeméhez szólanak, hanem félre beszélnek mint a lázbeteg, s ezeket is fel kell világositani a dolog felől, ha lehet: hanem azért is, mivel én sem nem X-nek sem nem Y-nak beszélem az áthelyezés előnyös voltát, miután ily ismeretlen mennyiségekkel semmi kedvem bajlódni, hanem az ország közönségéhez iDtézem szavamat, azon közönséghez, melyről van okom azt hinni, hogy önzetlenül érdeklődik a nagy fontosságú s következményeiben nagy horderejű ügy iránt. Azon t. közönség előtt emelek szót, mely higgadt bölcsességgel megfontol minden nyomós érvet, melynek Ítéletét a szenvedély vak mámora soha el nem homályosíthatja. Azt mondtam „Pata k-e vagy Miskolc" című cikkemben, hogy jog akadémiának' nagyobb központban van egyedül helye, mert csak ott lehet létezésének állandó alapja. Nem akarom többé azon érveket ismételni, melyeket már felhasználtam, nehogy azon vádat vágja valaki a fejemhez, hogy önmagamat plagizálom, mikor fejlett irodalmi viszonyaink között elég olyan tehetség akad úgy is a ki mást fosztogat, hanem a mathematika csalhatatlan számaival akarom kimutatni azt, hogy kis városban, vagy olyan falúszerű fészekben a milyen többek közt Patak, nincs már ma helyén a jogakadémia. Mert ugyanis hol van valamely tanintézet létezhe tésének alapja? Felelet: mindenek előtt ott, hol állandó és elég nagy közönségre számíthat. A jogakadémia közönsége áll a joghallgató ifjakból, s mit tapasztalunk ? A mily mértékben zsugorodik össze a város teriméje, azon arányban fogy a benne elhelyezett jogi iskola növendékserege. De lássuk magát az állaprajzi kimutatást. Felvettem 12 jogakadémiát, mert az eperjesi már megszűnt, s igy fölösleges lenne vele is foglalkoznom. íme az érdekes táblázat: 1. Pozsony szab. kir. város 46.000 lakossal, kir. jogakadémiájában van 202 tanuló. — Nagy-Várad, megye székhelye, 28.698 lakossal, kir. jogakademiájának népessége: 138.—3. D eb r e c e n, Hajdúmegye székhelye, 46.111 lakossal, jogakademiájában van 125 tanuló. — 4. Kecskemét 42 000 lakossal, jogakademiája áll: 114 tanulóból. — 5. Győr 18.000 lakossal, jogakademiájában van 102 jogász. — 6. Kassa 21.742 lakossal jogakademiája 101 tanulóval. — 7. Pécs 23.863 lakossal, jogakademiája 80 tanulóval. — 8. Eger 19.150 lakossal, jogakademiája 66 tanulóval. — 9. Nagy-Szeben 18.998 lakossal, jogakademiája 64 tanulóval. — 10. Sáros Patak 5000 lakossal jogakademiája 58 tanulóval. — 11. Pápa 12.000 lakossal, jogakademiája két évi tanfolyammal 37 tanulóval. — 12. Máramaros-Sziget 8000 lakossal, jogakademiája 35 növendékkel. Ezen statistikai adatokból két dolog lóg ki. 1. Hogy népesség tekintetében Patakot 12 jogakadémia közt a 10-ik hely illeti, ez is csak azért, mert, a mint már érintettem Pápán csak 2 osztály van ez ideig szervezve. 2-szor hogy jogakadémia kis városba nem való,r

a mit a 10-dik sz. a. előforduló Patak és a 12-ik sz. a. álló M.-S z i g e t számadatai minden metaphysimiskai okoskodása dacára is határozottan kimutatnak. De még mást is beszélnek a számok. Ugyan mit? Azt is megmondják e számok, hogy csak a nagyobb városokban lesz, a legközelebbi jövőben a jogakadémiáknak népességök. Ilyen városok ezek: Pozsony, Győr, N.-Várad, Kassa, Debrecen, Kecskemét; mert csak az ezen városokban levő jogakadémiák népessége haladja meg a 100-as juridikai tekintetben ez úttal rendkívüli fontosságai biró kabbalistikus számot. A többiek vegetálni fognak, lesz 20—30 tanulójukba meddig lesz,t. i. a meddig a nagyobb gócpontok azokat is magokhoz nem vonják. Csakhogy lassanként magokhoz fogják vonzani, ugyan mit gondolnak bizonyos augurok miért ? Hát azért, mert a kisvárosi jogi iskoláknak addig lehetett csak jelentékenyebb népességük, a meddig 2 — 3 éves volt a tanfolyam, s nagy hamarsággal lelehetett tudni bennök mindenféle tudományt, s illetőleg az egyetemi 4 évig kinlódó ifjaknak elibök lehetett vágni. Ma már ez megszűnt, akár a