Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-02-18 / 7. szám

gadhatnók ezen utasítást, azonban nem rendelkezünk 2, hanem csak 1 élettel, és ebben kell felismernünk s a szerint választanunk a között a mi igaz ós a mi hamis. Annyi teljesen bizonyos, hogy minden kinyilat­koztatás az Isten részéről hasztalan, ha nem felfog­ható az emberi lélek által. Igy tehát a hitnek oly valaminek kell lennie, a mi bizonyos viszonyban áll az ember szellemi tehetségeivel. Még azon esetben is, ha az az Istenségnek oly ajándoka, melynek mi nem állhatunk ellene, kell az emberi lélekben egy helynek lenni, a melyhez a hit oda kapcsolódik; az is le­hetséges volna, hogy a hit nem egy uj teremtés az ember természetében, hanem ugyanebben a vallásnak egy organuma, melyet Isten oltott a mi természeti lényünkbe, mellyel mi a vallást és kinyilatkoztatást elfogadhatjuk és bírhatjuk. Melyik volna azon organuma a hitnek, mellyel mi a vallást birtokunkban tartjuk ? Hogy a vallás nem az értelem dolga, az már rég el van ismerve, mert a legokosabb még épenséggel nem a leg­buzgóbb. Tehát az akaratnak dolga a vallás ? Az akarat nem nyújt ismeretet, hanem csak alakítja a megismertet, azért a vallás az akaratnak is dolga, de nem egyedül az akaraté. Ezek után a szokott lelki erők között még csak egy van hátra, a sziv. A vallás a szívnek dolga, és ez az, mit az uj szövetség mindig és örökké állit és erősít, a sziv az, a mit meg kell jobbítani, a sziv az, a mi Istenről értesítést nyújt, a midőn késztet, hogy az Urat keres­sük, ha ót valóban érezni ós megtalálni akarjuk ; ős keresztény elv az, hogy a vallás a kedélyen ós a szíven alapul. GTYURÁTZ FERLNC. [Vége következik.] ISKOLAÜGY. Nt. Brocken Lajos körlelkész és elnök urnák a pestmegyei ág. hitv. ev. esperességhez tartozó aszódi kör tanítóinak m. évben H-Györkön tartott közgyűlésén mondott megnyitó beszéde. Tisztelt uraim ! Mielőtt a tanitó urakat tisztelt ba­rátunk Miesinay Imre tanitó úr vendégszerető házában szivemből üdvözölném, van szerencsém a múlt iskola évi vizsgák befejeztével, az azokon észlelt eredmény visszapillantást vethetni, s a jövő tanításra vonatkozólag elvi nézeteimnek kifejezést adni. Térjünk tehát tárgyunkhoz. A népiskolai tanításnak az a célja, hogy a gyerme­kekben a vallás-erkölcsi érzet fejlesztessék, — értelmi oktatás által az ismeretek iránti érdeklődés ébresztessék és élesztessék, emlézés által a különféle tudományok alapja megvettessék, és az életben szükséges gyakorlati ismereteknek ügyes és gyors kezelése a tanulókkal elsajátitassék. A mi az elsőt, jelesen a vallástanitást illeti — ez iskolajárásunkban, tekintettel a tanulók vallási érzelmeinek ébresztésére, a kívánt sikerrel kezeltetett, a mennyiben a szülők a vallástanítás iránt kiválóan érdeklődvén, gyer­mekeiket a szükséges könyvekkel ellátni sz. kötelmüknek ismerték, s következőleg a tanitó urak buzgó fáradozását e téren megkönnyíteni iparkodtak. Azomban az értelmi olvasás, dacára a hű szorgal­mazásnak, mégis gyarló volt, mert ez a tudvágyat ébresztő, értelmet fejlesztő és az ismeretek iránti érdek­lődést élesztő könyvek hiányában, egyedül a vallásos könyvekre, nevezetesen a gyermekeknek értelmi látkörét mély tartalmával még meghaladó uj szövetségi könyvre szorítkozhatott. Már pedig qui vult habere íinem, debet habere et média. Erről azonban alább. Az iskolai tanrendszerben előirt tudományok helye­sen szerkesztett, és a jelen kor ismereti fejlődésének a színvonalán álló és a gyermekek által maguknak lemá­solt füzetekből tanitattak. Az életgyakorlati tanulmányok, ide értve a számolást, mondatolva helyesírást, kisebb nagyobb külömbséggel jól szorgalmaztattak, kitűntek azonban e téren a domonyi, ikladi és aszódi iskolák. De e téren jövőre az összes iskolákban teljes siker remény lhető, a mennyiben az uj tizedes számolás nehézségei ezen első évben leküzdetvén, a jó megvetett alapra könnyű leend a tovaépités ; különösen az iskoláinkba már általában behozott pala­táblák segélyével. Magyar nyelv, hol nagyobb, hol kisebb eredraénynyel, de iskolajárásunkban mindenütt taníttatott. A tanítás tehát átalában kielégítőnek mondható, magától értetődvén, hogy mégis voltak a tanitó urak szorgalma- és képességeihez mért eredményfokozatok. Jövő évben, ha Isten éltet, ezen fokozatok szerint az iskolák megnevezését is fentartom magamnak évi jelentésemben. Kívánni valót tehát egyedül az értelmi olvasás hagy hátra. Ezen pedig segíthetne az iskolajárásunkban könnyen megalakulható népnevelési egylet. Mert csak igy volna reménylhető az iskolás gyermekeknek célhoz vezető ol­vasó könyvekkel való ellátása. Az ily könyvek egyszer mindenkorra lennének csak beszerzendők, s évről évre, gyermekekről gyermekekre lennének átszármazandók, mint iskolai vagyon. Igaz, hogy elvégre mégis csak el­rongyallanának az ily könyvek , de erősen hiszem, hogy az egyszer jól megválasztott olvasó könyvek érdek­zitő tartalmukkal még a szülők részéről is kedves

Next

/
Oldalképek
Tartalom