Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1877-02-18 / 7. szám
lyen a viz nyugszik, ugy hogy ez rajta áteshetik ós esőt szülhet, meg van cáfolva Mi tudjuk, hogy az eső más módon áll elő, s nincs erősség ott fenn az égen. Ezt tehát el kell ejtenünk. És miután már a mindenség megteremtve volt, akkor teremtetett a szent irás hagyományai szerint a növény-, állat- és ember-világ. A természet-tudományi theoria azt tanitja, hogy a növény-, állat- és ember-világ visszamegy a sejtekre, mint az élet alapelvére. És ha a természet-tudományt megkérdezzük, honnét jön a sejt, hogyan állott elő a sejt az egykori kosmikus köd szervetlen részeiből! így felel: „azt nem tudjuk", mert az eddig tett kísérletek nem képesek előállitni anorganikus uton a legkissebb sejtet sem. A felelet tehát ismét így hangzik: „Vagy Isten teremté, mint ész a sejteket, vagy a vak eset mint ész-nélküliség." Hogyha már ezen fejlődési theoria helyes volna, akkor az embernek csatlakoznia kellene a növények és állatok fejlődéséhez. Az emberben azonban van valami, a mi organikus módon nem képződik tovább, ez az öntudat, és Dubois Reymond kimondja, mikor arról van a szó, mikép áll elő az öntudat: „ignoramus, et ignorabimus", azaz a természet-tudomány előtt nincsen út, a melyen ezt valaha megtalálhassa. És most vonjuk ki annak facit-ját, a mit a természet-tudomány mai napság nyújt egy kosmogonia alkotására. Az ó kosmogonia szétválik hat napra, vagy jobban mondva hat periódusra, az uj megkülönböztet négy korszakot. Volt egy kosmikus köd; előállott a mozgás, honnét, nem tudjuk; ezen mozgás világossággá lett, miért, nem tudjuk; ezen világosságból származott a sejt, miért, n e in tudjuk ; és a sejt-organismusból előállott az öntudat, miért, nem tudjuk. Ez az eredmény, melyet a mai természettudomány szolgáltatott. Ezzel azonban nem vagyunk még képesek annak, mi a régi hitvallásban hamisnak felismertetett, bár mely részét is helyesebben alakítani, azaz a hitvallás alakját megváltoztatni s gyülekezeteinknek valami kielégítőt adni. A határozott felelet tehát kérdésünkre igy hangzik : azért nem adtuk uj alakját a régi hitvallásnak, mivel a segédtudomány, melynek az újra építéshez a szükséges materialékat előteremtenie kell, még nem haladt előre annyira, hogy ehez a szükséges éá elégséges épületköveket szolgáltathassa. Ha így áll a dolog a hitvallás alakjával, hogyan áll a tartalommal ? A tartalom alatt azon vallási igazságot értjük, mely a Koppernikus vagy Ptolemaeusféle világnézet alakjában van kimondva. A vallási nézet tartalmát kell tehát most megvizsgálni, és arra fordítni figyelmet, valyon igaz vagy hamis-e. Igen, sőt lehetséges volna, hogy a hit fogalmát akkép határozhatnék meg, hogy általában minden vallásnak buknia kellene. Azért kell először azon kérdésre felelni: mi a vallás, és mily elv szerint kell a vallást megítélni, valyon igaz vagy hamis-e? Ha önök ezen kérdést az orthodoxiához intézik, ez így válaszol: a vallás egy neme a hitnek. Jó, de ha ez áll, mondja meg nekem valaki, miszerint ítéljem meg azt, hogy mit higyjek, mert már nem élünk többé elzárkózva minden más vallásoktól. A zsidó és mohamedán vallások is azon igénynyel lépnek fel előttünk, hogy ők is igazak s a legújabb hírek azt tudatják velünk, hogy a buddhisták missionárusokat akarnak küldeni Európába, hogy bennünket vallásukra térítsenek. Melyik az igazi vallás ? Mikép döntik el azt önök ? Mi az ismertető jele egy hitvallás igazságának, vagy hamisságának ? Ha önök azt modják, az igaz a vallásban, a mi az értelemmel megegyez, erre azon választ nyerik önök; ez nem áll a vallásra nézve. A vallás nem az értelem dolga, ellenkezőleg az, amit hinni kell, szükségképen észfeletti vagy észellenes. Credo, quia absurdum, hiszek mivel absurd az, a mit hiszek, mert ha észszerű volna akkor nem kellene hinnem, akkor tu Inom és belátnom kellene. Ha önök tovább menve azt mondanák : igy hát azt fogjuk hinni a mi ószszerűtlen, nem tagad| hatnák, hogy végtelen sok ószszerűtlen vau, s így nem maradna többé semmi criteriomuk. Erre azt feleli I az orthodoxia: hinned kell a kinyilatkoztatásnak, mej lyet Isten adott, természetesen a Jézus Krisztusban történt kinyilatkoztatásnak. Jön azomban Muhamed és így szól: az ón kinyilatkoztatásom is Istentől van! Miért ne higyjek én Muhamednek ? Itt természetesen nem marad más hátra, mint azt mondani: én Mózeshez akarok csatlakozni, vagy én Jézussal akarok tartani, s az egyesülés eszközei tökéletesen ki vannak zárva. Merfc egy Lessing által jelzett mentő | ut is, tisztelt gyűlés, valóban nagyon gyönge, midőn | a biró a 3 gyürü felett azon ítéletet nyilvánítja, hogy ezer óv múlva újra el kell jönnünk s megtudnunk, j melyik az igaz vallás, vagy melyik tesz kedvessé : Isten ós emberek előtt. Igaz, ha megtehetnék azt, hogy ezer év múlva újra megjelenjünk, akkor elfő-13*