Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-12-17 / 51. szám

cikket irt róla, s különösen a jegyző leveléről, hibáztatva azt, hogy feladja az elvet s még se ment meg semmit. Igen is lehetnek esetek, a mikor, — a presbyteryalis kormányforma elveivel egyezőleg, — a presbyterynek joga van a lelkészt, saját és gyülekezete akarata ellen is áthelyezni másik gyülekezetbe, ha az egyház magasabb és világosan látható érdeke parancsolja. Épen ez különbözteti meg őket az independensektől. De a jelen eset nem ilyen, s ennyiben a presbytery határozata elhibázott volt. S ha a presbyteryn történt egész tárgyalásnak csak ajánlás eredménye lehet, úgy annak sem értelme, sem jelentősége nincs. A presbytery értelmesebb tagjai magok is belátták, hogy elhirtelenkedték a dolgot, s a közvélemény ilyen árja ellen úszniok nem lehet. Tehát megkezdték magán úton az alkudozást, a minek eredménye lőn, hogy a londoni gyülekezet levélben tudatta a presbytery vei, hogy miután Mr. Wilson annyira ragaszkodik mostani gyülekezetéhez, bár sajnálattal, de visszavonja a ruegliivást, s ugyanakkor ismét a legelismerőbb szavakban emlékezik meg a nevezett lelkész érdemeiről. Erre a Barclay gyülekezet is visszavonta protestatióját. Csak még a két — londoni és edinburghi — presbytery végső nyilatkozata volt hátra, s azzal a nagy zajt ütött dolog szép csendesen békés megoldást nyert. Történt pedig ez 1868-ban. Még érdekesebb az u. n. C a r d r o s s-f é 1 e ügy. Cardross egyház a dumbartoni presbyteryhez tartozik. Ez bevádolta papját a presbytery előtt különböző vétségek miatt, s a presbytery a lelkészt elmarasztalta mind a négy vádpontban. A pap föllebbezett a synodhoz, s ez a föllebbezőt 3 vádpont alól felmenté, de a negyedikben csakugyan bűnösnek találta. Ekkor a lelkész fellebbezett az assembly elé, s ez ismét három pontban találta bűnösnek. Ekkor a pap a világi törvényszék előtt indított keresetet az assembly ellen, a következő alapon. Igaz, hogy a free church szabad egyház, s szabadon hozhat törvényt és biráskodhatik saját ügyeiben ; azokhoz a világi hatóságnak semmi köze. Azonban arra igen is kötelezve van a világi hatóság előtt, hogy saját törvényeit tartsa meg. Az az ügy fellebezve volt ugyan az assembly elé, de tulajdonképen annak csak egy pontja a hol a synod elmarasztalást határozott: tehát az assemblynek nem volt joga valamenynyi pontot tárgyalás alá venni. Erre egyházi és világi férfiak a free ch. részéről egy eonferentiát tartottak, s ott egész bölcsészeti vitatkozások fejlettek ki a világi és egyházi hatóság, s a kettő köre és korlátai felett. Egy angol gentleman esetleg jelen volt a gyűlésen, s azt mondá a gyűlés után, hogy ilyen vita csak Skóciában tartathatott; Angliában egyszerre a kérdés gyakorlati oldalát nézték volna csak. Különben a dolog vége az lett, hogy midőn a világi törvényszék látta, hogy az egyház erősen áll joga mellett, sőt a közvélemény is arra felé divergál: valami felfedezett forma-hiba miat elvetette a keresetet. RÉGISÉGEK. Töredék adatok a barsi református esperesség múltjából. (Folytatás.) XII. E c c 1. M á 1 a s. Két évvel tovább állt Sallónál. Jelenleg néhány házból álló majorság s katholikus. XIII. E c c 1. Á g ó. Málossal egy sorsú. Nyomorult fizetésén felváltva levita s lelkész tengődött. Jelenleg filiája Vezekénynek. XIV. E c c. G a r a m-V e z e k é n y, filiája Damósd. „ Sors flebilis! Die 19. Jul. 1730. ademptum est templum Vezekényiensis per Dm. Terr." Ezen elkobzott sz. egyház máig is áll az ország-út mellett, a faluvégén romban. Az ujat, bent a faluban. 1784-ben emelték. Damósd ma tisztán katholieus község. XV. Eccl. Zeliz, filiája Gar am-Mik ola. — „Casus tristis ! die 22. jul. 1730. Ademptum est templum eccl. Zeliz fraude et dolo Dom. Terr." Filiája még elébbről — 1712. — vétetett el. Most filiája G.-Vezekénynek Mikola pedig Szódónak. XVI. Eccl. Szódó. Tanitót nem tartott. Az eltör lött szomszéd egyházak (Mikola, Vezekény, Zeliz) hive négy évig Szódóra jártak hallgatni az igét, miglen 1734-ben itt is betiltatik a vallás-gyakorlat. XVII. Eccl. Nagy-Sáró, filliája: Kis-Sáró, Veszele, ez utóbbi „maga tart mestert, amint megalkudhatik vele." Sok pere volt ezen egyháznak miden időben a filiákkal a fizetés quotája iránt. Elseperte 1734. Az uj — 1784-diki — szervezéskor Kis-Sáró lőn az anya. Veszele tisztán katholikus. XVIII. Alsó-Várad filiája Tőre. Sorsa a fenebbi. 1785-ben épült újra, Tőre, Endréd, Pél, And fiókegyházakkal. XIX. K i s-S z e c s e, filiája N a g y-S z e « s e, mestert ez utóbbi helyen tartanak. A barsi egyházak közt legutolján enyészik el. 1734-ben még „visa est", egyedül a Garammenti eeclésiák közül. Rövid ideig menhelye volt az elébbről megfosztott gyülekezeteknek (Sáró, Varad, Kálna). 1735. végén már itt is betiltatott a ref. vallás gyakorlata. A toler. után Nagy-Szecse lesz anyává, Kis-Szecse pedig filiája. Mind a kettő szépen virágzó gyülekezetünk, hol csak nem rég épült egy példányiskola s gyönyörű paplak, a hívek erejéből. XX. Ecc. N a g y o d, filiája Z s e m 1 é r. 1733-ban töröltetett el, filiája pedig még elébbről „Anno 1718 die 6 sept. Rev. Paul Darvas plebanus obduxit instrumenta sacra eccles. semlériensis: poculum aureum stb. et denar. 171." Anno 1719 die 27. jun. occup. est Templum Sem lériensis." Ezen szomorú eset után a magyar ajkú lakosság is kiűzetett és helyébe tót ajkú róm. kath. nép