Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-12-17 / 51. szám

telepíttetett a felvidékről, kik beékelve ide a szomszéd magyar községek közé, jellegüket máig sem vetkőzték le. 1662-dik évben az anyának fa-, a filiának kő temploma volt. XXI. Eccl. Szent-György, üliája Óvár. Az 1662-diki napló szerint a lelkész a malomból kapta a vámot, de miután a malom elromlott, a vám a molnáré lett, ki újra épité azt. 1723-ban a filia elszakad tőle s Szokolyai Ferenc a papja; de csak rövid ideig örvendhet ; mert 11 év múlva, az általános vihar elsepri. Szent-György 1784-ben, Óvár 3 évvel később épül fel, az ujszervezkedéskor Ladányhoz csatlakozik filiáúl. XXII. Eccl. Ladány, filiája Kis-Kér, de ez „separata a Ladány facta est mater 1697" s Ladányt jóval túléli; mert míg Ladány az általános veszedelem idején elbukik, Kér 1742-ben is áll. Azontúl homály födi a barsi esperesség legtöbb egyházának múltját. Az árvaságból 1784-ben kel ki (t. i. Ladány). Uj lelkésze Egerszegi György egy csűrben tartja Jeremiás VII. 1—7 felett első prédikációját. A következő évben templomot emel. Egerszegi óta 7 lelkésze volt. Kér végkép megsemmisült. XXIII. Eccl. V a r s á n y, filiái Nagy- és K i s-K ereskény, s Horszi. Egyike legrégibb gyülekezeteinknek nemcsak a barsi esperességben, hanem hazánkban. Régiségét ugyan okmányilag bebizonyítani nem lehet; de vannak ama korból az írott okmányokkal egyenértékű oly maradványok, melyekből bizton lehet következtetni ezen egyház múltjára. Nevezetesen máig is áll temploma, mely építési stiljéből következtetve a XV-dik századból való. Ugyanis ncgyszeg kövekből van alkotva, kx\p alakú szárnyfalakkal, egyenetlen, kisebb nagyobb ablakokkal s falfestményekkel (nap, hold, csillagok s állatok), melyeket az 1830-diki tűzvész megrongált s a megmaradtakat a kőmives bemeszelte. „En supplikáció alkalmával Zemplénben láttam ilyen négyszeg kövekből épitett templomokat — így ir a jelenlegi lelkész — Liszkán és Olasziban s ott e félromok Huszita templomoknak neveztetnek." Kétségtelen az is, hogy articuláris hely volt; mert a szájhagyomány szerint még a Vág mellől is idejártak templomba, így az I. Lipót alatti zivatarok el nem sodorhatták. Az egyházilátogatás naplóban mindvégig (1743.) fenn áll. Anyakönyvei 1756-tól folyvást megvannak s hiányozván elejéről néhány levél : feltehető, hogy az elveszett lapok az 1743—56-diki időközről valók. Van egy urasztali kelyhe 1667-ből. Szóval minden jel arra mutat, hogy a reformáció óta megszakítás nélkül volt itt református gyülekezet. Ezen kisded, 170 lélekből álló egyház máig is áll. 1756 óta a mostani 15-dik lelkésze. Nagy- és Kis-Kereskény elenyészett. XXIV. Eccl. Csank, filiái Bori, Bor fő. Jelenleg evangelikus szláv anyaegyház, teljesen magyar családnevekkel Tar, Rákóey, Fürjes stb. sőt van Hamzsabég nevű is, de a kik egy szót sem tudnak magyarul. Mikor változott át így nyelvileg és vallásilag, nem bizonyos A 17-dik század közepéig egyike volt a barsi ref. esperesség legnagyobb jövedelmű egyházainak. Filiája után tett eme jegyzetből: „Bori eccl. facta est Mater Anno 1700", azt lehet következtetni, hogy a kisded Borit a kényszerűség vitte arra, hogy anyává legyen, mert elvétetett tőle Csank. Az anyává lett Bori, Borfő filiájával együtt fenáll 1743-ig, azontúl lelkésze adhatna felvilágosítást. (Vége következik.) SZENTKUTHY KÁROLY. IRODALOM. Hármas tankönyv. Magyar történelem, bibliai történetek és természetrajz. A tiszántúli ref. egyházkerület által kiadott népiskolai tanterv szerint. Népiskolák használatára szerkesztette Z i h Károly, békés-szent-andrási. ref. néptanító. Ára bekötve 75 kr. kapható a szerzőnél. Szerencsés gondolat volt a népiskolának három ily fontos tantárgyát a régi „Kis Tükör" mintájára egy kö tetbe foglalni össze, hogy ezáltal a szegényebb sorsú gyermekeknek mód nyujtassék a tankönyv olcsó megszerzésére. Nem kevésbbé helyesen cselekedett Zih Károly úr, midőn a magyar történelmet, s a bibliai történeteket a tiszántúli ref. egyházkerület által megállapított népiskolai tantervhez alkalmazta, s így mindazoknak, kik ebben az egyházkerületben működnek, a tanítást megkönnyebbítette. Különösen dicséretet érdemel a legelső rész, a „Magyar Történelem" melynek mind beosztása, mind földolgozása ellen alig tehetünk kifogást. Leghiányosabb a harmadik rész, hol p. o. a darazsat a lepkékhez, a sáskát a téhelyröpüekhez (ő e helyett rovarokat mond) sorolja. Ezt és még pár apró hibát leszámítva e könyvet bátran ajánlhatjuk mindenkinek. Megjelent a „Figyelő" irodalomtörténeti közlöny decemberi (VI.) füzete. Ideigtatjuk tartalmát, hogy lássa mindenki, miszerint jó bornak nem kell cégér. Tartalma következő: Molnár Anna, Abafi (Aigner) Lajostól. Latin íróinkról, S. A.-— Mátyás király történetéhez, Ompolyi M. Ernő. Kováts József, Csokonay költészet-tanitója, Kőváry Béla. Magyar egyházi irók Hantz Gy. Jászberényi Pál életéhez, Hellebrant Árpád. Bihar megye végzése a magyar nyelv ügyében 1816. Hőke Lajos. Kovásznai Sándor levele b. Ráday -Gedeonhoz, Dr. Kiss Áron, Kazincy egy ismeretlen műve (b. Vay Miklósról,) Abafi Lajos. Guzmics a tihanyi kéziratr ó 1, Lehoczky Tivadar. Irodalom történeti repertórium, id. Szinnyei Jósef. KtiJLíJNT FÉLÉK. * Szatzger Keresztély bálványosi földbirtokos úr (lutheránus) a bálványosi ref. egyház számára egy orgonát