Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1876-12-03 / 49. szám
kellene a gyámoldai tagsági járulékot befizetni. Vegyo elő újra a „Tudósítás"-t s meggyőződhetik arról, hogy csak 9 lelkész de 16 tanitó élvezi jelenleg ez alapitvány jövedelmét, azon igazga'óság határozata folytán, melyben a lelkészi s tanári testület képviselői túlnyomó többségben vannak s a tanitói testület csak két tagja által van képviselve. Nem volt okuk eddig tanítóinknak arra, hogy a lelkészeket igazságtalansággal vádolták volna, az egyházkerületünkben uralkodó szellem, melynek egyik legerősebb képviselője a lelkészikar, bizton kezeskedik arról, hogy tanítóinknak jogosult panaszra ezután sem lesz okuk. A fentebbieket röviden összefoglalva, azért hozta az egyházkerület a támadás tárgyául szolgált végzést s nem rendelte — N. P. úr kívánsága értelmében — a befizetett pénzeket a kilépő tanítóknak visszafizettetni, mert szem előtt tartá 1) tanitói érdekét, erkölcsi pressiót akarván reájok gyakorolni , hogy „jövőjük nagyobb biztosítása" céljából a gyámoldai kötelékből ki ne lépjenek, a két felé fizetni képtelen tanítók gyámolitásáról önmaga gondoskodván ; 2) gyámoldánk érdekében, nem akarván a visszaéléseknek kaput nyitni, a tagok, illetőleg ezek családjaik rovására. Mert ha a befizetett öszszeg visszatéritetni rendeltetik, kétségtelen, hogy kilépnek mind azok, kik valószínűség szerint nyugdíjra vagy soha, vagy későn szorulnak, megmaradván egyedül azok, kik rövid idő múlva igénybe veendik az intézet gyámolitását. Oly egyesület pedig, mely csak ád, de nem vesz, fen nem állhat. Az első pontban nyilvánul a méltányosság, a má sodikban az igazságosság. Hol pedig e kettő párosul, ott el kell némulnia a vádnak, s ha gyámoldánktól követelnek méltányosságot a tagok, viszont a tagok tanúsítsanak a méltányos intézet irányában legalább — igazságosságot. POSZVÉK SÁNDOR, a dunántúli evang. egyházkerület számvevője. BELFÖL D. Tudósítás a felsö-szabolcsi ref. egyházmegye öszi közgyűléséről. — Tartatott a gyűlés Nyírbátorban nov. 22. s több napjain. — Bár mennyire fájdalmas legyen is némelykor az igaz szó kimondása: mindamellett ismét oda kell mutatnom az érdektelenségre, melyet az egyházi ügyek iránt egy némely tiszttársunk tanúsít ; a tárgysorozat, mely esperes úr által körlevél utján meg volt körözve, sok részben igen fontos és közérdekű volt, s bár minden lelkészszel s elöljáróval közöltetett, mindamellett még a közel fekvő helységek lelkészeinek is nagy része otthon maradt. — Átalában azt kell tapasztalnunk, hogy a nyírbátori gyűlések rendesen néptelenek, s még a hivatalnokok sem jelennek meg, talán a kellemetlen őszi idő és utazás miatt. Ez alkalommal azonban az elmaradtak nagyobb része tudatta elmaradása okát. De térjünk a gyűlés közérdekűbb tárgyaihoz. A megnyitás után szokás szerint most is az esperesi jelentés olvastatott fel, melyből említést érdemelnek a következő tételek : Egyházmegyénkbe a közelebbi iskolai év végezte után négy segédlelkész alkalmaztatott, kik közül három Andrássi K, Keresztesi S. és Tomori A. mindenből kitűnő; Balogh G. dicséretes és jeles sikerrel végezte az iskolai pályát ! Örömünkre szolgál, hogy ily kitűnő képzettségű ifjakkal szaporodott s.-lelkészeink száma. A szép mult legyen ösztön fényes jövő felé!! Három lelkész haláláról tétetett jelentés, u. m. Pethő Károly halászi, Almásy István mándoki, Zsidai Dániel kércsi lelkészek haláláról. Ezek még a nyári hónapokban haláloztak el, de azért a választás mind ez ideig nem rendeltetett el egyik helyen se; hogy a pap-választás menynyi idővel ejtessék meg a halálozás után, ezen sok oldalról fontos kérdésnek eldöntése egyházmegyénkben ínég folyvást az esperes akaratától függ, szerintem helytelenül; nem Péterről vagy Pálról szólok, tehát nem a mostani esperes személyisége lebeg előttem, midőn azt mondom, hogy ez így nincs rendén a korteskedés fájdalom a szabad választással nagy mértékben terjed s folytatja demoralisáló üzelmeit kevés kivétellel majd nem iniuden megürült egyházban kisebb nagyobb mértékben • világos pedig, hogy mennél több idő van a korteskedésre, annál tovább foly az ; s csak kevés rosz akarat, vagy ha ezt feltennünk kevésbé lehet: nem kis rokon- vagy ellenszenv, — melytől pedig kevés ember ment, — kell ahoz, hogy az esperes e joggal vissza éljen; ilyen és hasonló okok vezettek arra némely e.-megyéket sőt kerületeket is, hogy a választásnak záros határidőn belőli elrendelését határozatilag kimondották. Szerény véleményem szerint két hónap alatt minden egyházban megkellene ejtetni a választásnak, elég idő ez arra teljesen, hogy az egyház elöljárói körülnézhessenek! Halottam olyan ellenvetést ís, hogy az özvegyek érdekében történni szokott amaz intézkedés, melyszerint a szomszéd falvak lelkészei rendeltetnek ki a templomi szolgálatok végzésére, kivihetetlen, mivel ha már megvan a választás, nincs kedve senkinek menni, sőt nem is megyen ; azonban ha már mi bennünk ref. papokban is annyira ment volna az önhaszonlesés, hogy ily kegyeletbeli dolgokat csak érdekből tennénk meg, lehet választás utánra káplánt rendelni az ilyen egyházba olyan lelkész mellől, ki még szolgálatképes s a káplánt csak kényelem - szeretetből tartja. Felhívom e körülményre előlegesen is a nyíregyházai papikör figyelmét, célszerű leend majd ily nemű inditványnyal lépni fel az egyházmegyei gyűlés előtt. A cserepes-kenézi affiliálásáról megbízott küldöttség beadta jelentését, de minthogy a cs.-kenézick híványmódosítást akarnak, s minthogy e tekintetben a fennálló