Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-11-19 / 47. szám

ség" és „nemes tanácsa" s gyarló és vétkekben elmerült embert oly fontos hivatalokra nem emeltek volna, s épenoly időszakban k ü 1 ön ö s e n, m i d őn az államkormány a reform, egyházat — mit ilyet majd nem törvényen kivül helyezé, s irányában csak nem az üldöző szerepét játszotta ! És Helmeczin az egyházkerület kormányzásának egész súlya nehezedett itt: mert a'mint illetékes és ezen kerület ügyei múltjával teljesen ismerős emberek mondják, egész püspökösdése alatt sem Losonci Gyürky, sem Darvas főgond nokok abban — alispáni s más hivatalaik által gátolva — semmi részt nem vettek, sőt a gyűléseken sem jelentek meg. Azt sem lehet mondani, hogy vénségére gyarlóságai hagyták el Helmeczit; mert a gyarlóságok avénségge1mégöregbedni szoktak! Hátra vannak még saját beszédei; ezek az*„I s t e n székit nem illető" beszédek. Ezek 186 textusról irva, egy 982 lapra terjedő negyedrét kötetet képeznek a n.-körösi ref. lyceum AA thékájában, s részben latinul, részben magyarul vannak irva, feljegyeztetvén mindegyiknél az elmondás ideje is. Lássunk belőlök mutatványokat : a) Máté IX. 37—38 verséről (365. 1.) „Egy szép hasonlatosságban megvilágosítja az idvezitő a világi embereknek akkori időben való állapotjokat, melyből kihozza mi legyen tiszte az ő tanítványainak." „Abban vagyon A) az evangélistának előljáró beszéde. B) Maga a tanítás..." Az alkalmazásban igy szól: „Elég aratók vannak, t. i. Pásztorok, de sokan olyanok de nagyobb részint mint Ezekh. 34. Zachar X: 16.17. béresek (Joh: 10.), a kik nem lelkeket aratnak, hanem csak világi jókat, és nem a nyájnak hasznát, hanem csak a magukét keresik, minémüek a sok jezsuiták pap urak." . . . (Anno 1702.) b) Szöveg: „Jesaias. I: 2—9. Halljátok meg egek és vegyed füleidbe föld" stb. Az elvetemedett megátalkodott testi ember annyira megyen az ő gonoszságában, hogy azt akar áldásival édesgesse Isten magához, akár ostorival rettentse és mint egy kényszerítse a jóra, nem gondol egyébbel is, hanem csak tetézvén tetézi a gonoszságot mig aztán teljességgel elveszti. Ennek példáját látjuk a zsidókban. Ag de quo textus noster." „Perben száll itt Isten a zsidókkal és őket gonoszságaikról meggyőzi s maguk menthetlenekké teszi." Aztán megmagyarázza mit kell érteni az égen s föld ön, mely utóbbi is, minden oktalan állataival együtt elitéli az embert", s aztán így folytatja : „N i ncsen annál nagyobb panasz, nagyobb kárhoztatás, mint midőn az ember az okosság nélkül való teremtett állatoktól kárhozt a 11 a t i k, mint itt a zsidó nép az ég föld, ökör, szamár által stb." (359. lap). e) Szöveg: „Lukács X. 42 v." (951. lap.) Az exordiumban elmondja, mi indította Jézust arra, hogy Mártha és Mária házokat fölkeresse. — Aztán reátér, hogy A.) Elvonja Jézus Mártiját & felettébb való szorgalmatosságtól, mikor azt mondja, hogy csak egy a szükséges. B) Mi legyen az az egy szükséges dolog, kimutatja ; t. i. az, melyet Mária elválasztott. a) Egy a szükséges. Sovány magyarázatját találták ennek azok, a kik ennek ilyen értelmet tulajdonítottak, mintha azt akarta volna Krisztus mondani: nem szükség, hogy az étel készítésben annyira szorgalmotoskodjál. Egy étel szükséges csak, a többire ne legyen gondod. Korántsem itt jár a Krisztus elméje. Az mondatik itt szükségesnek lenni a mit Mária választott t. i. leült a Krisztus lábainál, mint akkor a tanítványok szoktak a doktorok lábainál, és a Krisztus szájából hallgatta az életnek beszédét ... Ez az egy dolog t. i. a léleknek gondviselése, melyre való a Krisztus beszédének hallgatása. Hát nem jó volt-e a Krisztust testi eledellel kínálni ? Imo Rom. XII. 13. stb. Hát miért feddette meg Márthát? Azért feddette meg, mert felettébb való az ő szorgalmatossága, melylyel haszontalanná tette magának a Krisztus jelen lételét és tudományát. De hogy mondotta ezt az egyet szükségesnek ? Hiszen csodálatos mondás ez ? Avagy nem az Isten vetette-e az ember nyakába a földmivelést ? . . . Ezen kivül vannak, kézműves mesterségek. Hát vétek-e ezeket űzni ? Hallod-e ? Nem vétek. . . Nem ezt mondja, hogy az 'ember testének javára semmit nem kellene cselekedni, hanem hogy az embernek fő dolga legyen, hogy lelki javát keresse meg stb. De ezt a munkát b) Máriánaktulajdonitja a Krisztus.—Halljátok e ezt ti asszonyok ! Ezt a két asszonyt például tette ki a Krisztus. Ez a két asszony tinektek sőt minden asszonyoknak — sőt a férfiaknak is — lecke lehet, hogy eltávoztassátok azt, mit Mártha cselekedett és kövessétek Mária cselekedetét. Vaj ki sokan vannak e világon még ma is ebben a Mártha fiai- és leányi, a kik mikor a Krisztus házokhoz betér az ő szolgáiban a tanitókban, buzgóságokat s a Krisztushoz való szereteteket abban helyeztetik, hogy azokat torkig töltsék borral eledellel, de ritkán van arra gondjuk, hogy a Krisztus beszédéről kérdeznék őket stb. De rójják meg ám azt a tanitók is . . . hogy a mikor a más házához mennek, ott se feledkezzenek el tisztökről, a felettébb való ételre italra ne adják magokat, hanem szüntelen arra nézzenek mi a szüksége' dolog, stb." d) Szöveg: „Példa beszed XXXI: 30. 31." (959. lap.) Pápay János II. Rákóczi Ferencz törökországi követének neje Horváth Erzsébet felett. Exordium: Az okos lélekkel felékesített állathoz mint az ember, semmi nem illőbb mint a bölcsesség .... De .... „az emberek a bölcsességnek világánál nem járván, a melyek drágabbak kevesebbre, a melyek pedig alábbvalók és hijjában valók, nagyobbra becsülik .... Az aszszdnyi állatok felől ily ítélettel vannak a testi emberek, hogy azokban . . - . nem az isteni féleln^jr

banémia szépséget, az kedvességet keresik, jóllehet ír £ PÁPA |) jgfm