Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-10-22 / 43. szám

papok által, a nélkül, hogy feladás esetében büntetés szabatnék a törvény áthágóira. P é c h y Tamás feliratot indítványoz a vallásügyi ministerhez terjesztetni, melyben kérelmeztessék, hogy a a minister, mint a törvény őre vagy büntetést szabjon az áthágókra, vagy pedig ez érdemben törvényjavaslatot nyújtson be az országgyűlésnek, hogy ily módon a közsur­lódás megszüntettetnék. A tanügyet illetőleg pedig fel­hivandónak tartja a közoktatási ministert, hogy a közép­tanodai törvényjavaslatot a prot. egyház viszonyaihoz al­kalmazni törekedjék. Ez elfogadtatott. Az egyetemes felügyelő úr jelenti, hogy a danamel­lék i ref. egyházkerületnél kezelt prot. főiskolára tett, az ágostai felekezetet illető alapítványok visszaadatása kilátásba van helyezve. Következett az egyetemes tanügyi bizottság jelentése. Volt összesen 19 közép tanoda és 8 theol. aka­démia és tanítóképezde, 150 rendes tanár, 237 tanférfi a melléktanárokkal együtt; legnagyobb tanári fizetés 1G00, a legkisebb 200 frt. A tanulók száma 4077 ; 74 hittanhallgató, tanítóképezdében 125 hallgató. A gymnásiumi tanulók 30°/0 kitűnő szorgalmat fej­tett ki. A népiskolai adatok mindig egy évvel később lesznek előterjesztendők. Felolvastatott két leirata a közoktatási ministernek valamely tantárgy alóli felmentése és valamely osztály átugrása ügyében, melyben a minister ezeknek végleges elintézését a kormány főfelügyeletével járó jognak jelenti ki. E tárgyban Bánó József azt indítványozta, hogy az egyetemes gyűlés jelentse ki, miszerint a felmentések az egyház autonom belügyei, melyeket jogköréből kibo­esátania nem lehet. Határoztatott, hogy ezen ügy a tan­ügyi bízottságnak felirat készítése végett átadassék, a felirat pedig a sérelmi bizottság utján fog a miniszter elé terjesztetni. A Pozsonyban felállítandó theol. akadémia ügyében nyilatkoznak az egyes egyházkerületek. A Du­nántúl azt óhajtja és javalja, hogy a tery pártoltassák azon megszorítással, hogy az egyetemes egyház bizassék meg az intézet kormányzásával; kívánja továbbá, hogy 600 frtnál kevesebbel terheltetnék meg, mert Sopronban önmaga is fenntart theol. intézetet. A Dunáninnen elfogadja, az ágostai hitvallásból folyó tanok fenntartása mellett. A bányakerület elfogadja, egyúttal kívánja, hogy az akadémiát létesítendő bizottság az eltérő véle­ményeket egyeztesse. A tiszai egyházkerület a központban Budapesten kiván theologiát felállíttatni. Ily eltérő vélemények mellett határoztatott, hogy az egyetemes bizottság vegye tekintetbo az eltérő véleménye­ket és eshetőleg egy Pesten felállítandó theologiára legyen tekintettel, jelentése a jövő egyetemes gyűlésig elvá­ratván. A következő napi ülésen elfogadtatott a tiszai su­perintendentia azon indítványa, hogy a superintendentiák egymást értesiteni tartoznak nemcsak a lelkészi felavatá­sokról, a mi eddig is szokásban volt, hanem arról, ha valakitől megtagadják a pappá való felszentelést. A sop­ronyi főreáltanoda a mult évben tudvalevelőg az állam kezébe ment át, mely azonban nincs kötelezve a hitok­tatásról gondoskodni. Ez okból a sopronyi esperesség arra kéri az egyetemes gyűlést, hogy oda hasson, hogy az állam a vallástanitókat fizesse. Zsedényiés báró P ró n a i Dezső kiemelik, hogy a vallásoktatásról a felekezeteknek kell gondoskodni, s hogy midőn folyton az egyház autonómiájára hivatkoznak, minden ügyben az államhoz akarnak folyamodni. Az ügy a középtanodai törvényjavaslat ügyében működő bizott­sághoz utasíttatott. Hosszabb vitát keltett az eperjesi — jelenleg bezárt akadémia tanárainak kérvénye az intézet isméti megnyitása ügyében. Bánó J. élénken sürgeti, hogy az egyház minden áldozatot meghozzon arra nézve, hogy az intézet a miniszteri rendeletnek megfelelően ala­kittassék át és négy évi tanfolyammal birjon. A költség mintegy 15.000 frt; beszerzésének módo­zatáról a convent gondoskodjék. Zsedényi szintén óhajtja az intézet fenntartását, de erre az evang. egyház most nem képes. Szónok azt óhatjtja, hogy a tiszai supe­rintendentia, melyet az ügy legközelebb érdekel, menjen jó példával előre. Bánó József ismételve felszólal s elő­adja, hogy az eperjesi collegium egyszer igen vagyonos volt, de jószágai a jezsuiták kezébe mentek át; később az egyház visszakapta ugyan a collegiumot, de jószágai a tanulmányi alaphoz csatoltattak. Oda kell tehát hatni, hogy ha az országgyűlés a tanulmányi alap jogi természetét megállapítja, ajószágok az intézetnek visszaadassanak. Péchy minister indítványára határoztatott, hogy az egyetemes gyűlés élénken óhajtja az intézet fenntartását s utasítja a tiszai superintenden­tiát, terjeszszen elő jelentést azon eszközökről, melyekkel a kivánt czél elérhető. Több apró ügy elintézése után az ülés véget ért. P. N. Papi értekezlet. A „felsőszabolcsi ref. e.-megyei papi egyesület" egyik vidéki egylete, — a nyíregyházai, folyó október hó 4-dikén d. e. 10 órától d. u. 2 óráig tartá rendes őszi értekezleti gyűlését Nyíregyházán, a ref. iskola helyisé­gében, Nagyt. Gonda Balázs berceli lelkész úr elnöklete alatt. A tagok csekély számmal, mindössze 9-en voltak jelen; minek oka valószínűleg a meghívók későn küldése s a szorgos munkaidő volt. Elnök megnyitván a gyűlést: legelsőben a múlt ülés jegyzőkönyve olvastatott fel és hitelesíttetett. — E jegyzőkönyvből kiemelendőnek tartom különösen annak nyilvánosságra való hozatalát, hogy nt. Dr. Ballagi Mór úr minden a theol. szakba vágó munkáinak egy-egy példányát az egyetemes egyesületnek ingyen megküldé. Midőn ezt a gyűlés örvendetes tudomásúl vette s meg­köszönte, egyszersmind elhatározá ugyanakkor azt is, hogy e becses ajándékért viszonzásul, 10 frtot küld a

Next

/
Oldalképek
Tartalom