Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-08-13 / 33. szám

mivel az egyetemes bizottság jelentése szerint a honi ev. főtanodák közül Pozsony tette a legkedvezőbb ajánlatot. Ugyanis „a lyceum biztos alappal biró 13 tanszéke közül három kizárólag theologiai, azonkívül három gymnasiumi tanár is tart a theol. tanfolyamhoz tartozó előadásokat; a három theol. tanár fizetése egyenkint 1100 frt és a lyceumi tandíj- osztalékból 2—300 frtot tevő jövedelem ; a theologusok a tápintézetek, ösztöndijak és a rendezett thol. szakkönyvtár használatának jótéteményében részesülnek, és hogy ha az akadémia 4 éves tanfolyammal berendeztetnék, még két tanteremre lenne szükség, melyeknek fölépitését a honi hitrokonoktól befolyandó adományok segítségével a pozsonyi egyház magára vállalja. — Mindezeken a Pozsony -által nyújtott javadalmakon felül a theol. akadémia olyatén felállításához és fentartásához, hogy az a kor igényeinek megfeleljen, még három theol. tanszék felállításáról kellene az egyetemnek gondoskodnia, egyenkint legalább 1500 frt évi javadalmazással." Hat rendes, három rendkívüli tanár a theol. tudományok egész körének előadására ugyan elégséges tanerő ; azonban, hogy ezek közül három egyenkint 1100 frt biztos fizetést s e mellett 2—300, a hegyaljai esperesség számítása szerint csak 166 frt mellékjövedelmet húzzon a tandijosztalékból, még pedig nagy részben a gymnasiumi tandij jövedelméből, míg a m^sik három tanár fix fizetése, tekintet nélkül a tandíj osztalékra, egyenként I50u frt lenne : ez szerintem oly méltánytalan egyenlőtlenség, melytől a tanintézet belbékéjét kell félteni. — Magában véve 1500 frt fixum sem valami fényes javadalom akad. tanárnak, ennél még kisebb fizetés mellett kiváló tanerők, ha a magokban érzett missio áldozatra nem készteti, alig fognak a tanszékek után sovárogni. E tételeknél az előleges költségvetésnél nagyobb bőkezűséggel kellene eljárni. Annyival inkább kell emelni a költségvetést, ha a pozsonyi theol. tanárok közül egyik csakugyan mint magyar-tót lelkész húz 1000 frt fizetést (mint a hegyaljai esperesség állítja), és mint tanár a tandij osztalékon kivül mással nem díjaztatik. Ez megjárja, míg ugyanazon testület választja a theol. tanárt és a magyar-tót lelkészt. De jövendőre az akadémia tanárait választaná az egyetemes akadémiai tanács; vájjon ugyan e testület választaná a pozsonyi magyar tót egyház részére a lelkészt is egy-egy theol. tanár személyében, vagy az egyházközség válassza a lelkészt, kit aztán az akadémiai tanács theol. tanárnak elfogadni kénytelen lenne ? va^y legalább is kizárólagos kijelölési joggal bírna az akad. tanács, a mennyiben a magyar-tót lelkészt csak is a theol. tanárok közül választhatná az egyház? Különben a 1000 frt. tanári fizetés nem lenne biztosítva! Annyi bizonyos, hogy e furcsa viszonyból akárhányszor sajnos kényszerhelyzet állhatna be ! Hogy a különben sem fényesen díjazott tanárok nyugdíjáról az egyház gondoskodjék, ezt ugyancsak az egyház méltósága s jól felfogott érdeke kívánja. Mert ha a 1 tanárok elagganak vagy máskép munkaképtelenekké lesznek, azt mondjuk-e akkor nekik : elhasználtuk húsodat, csontjaidon nem rágódunk, a mór megtette kötelességét, a mór mehet, im útravalóul a koldustarizsnya s támaszul a koldusbot ? vagy csupa irgalomból meghagyjuk őket a fontos, terhes tandzéken, melynek betöltésére hiányzik már erejök? Özvegyeikre s árváikra is, kiknek az 1500 frtból alig tudtak fényes örökséget szerezni, az apa holta után nem valami irigylendő sors vár ; és ennek elgondolása bizony nem igen hat buzdítólag a még működő tanárra. A pozsonyi egyház erre nézve némileg azzal kecsegtet, hogy a tanári özvegyárva-intézetbe a theol. akadémia új tanárai is beléphetnek. De a hegyaljai esperesség szerint ezen intézet a pozsonyi főtanoda tanári testületének magán tulajdona, melynek jótékonyságában az egyetemes theol. akadémia új tanárai részesülhetnek-e vagy sem, azt nem az egyház, hanem a tanári testület fogja eldönteni. Azon felül nem tudom, hogy igenlő esetben ez intézet megbirja-e az ujabb terhet s megbirja-e oly mértékben, a minőben az akadémia érdeke kívánja ? Mai napság minden életrevaló testület gondoskodik tisztviselőinek nyugdíjáról, özvegyeiknek kegydíjáról, és ezekre áldozatokat is hoz. Az egyetemes theol. akadémiai előleges költségvetésénél ezt tekinteten kivül hagyni nem lehet. Évenkint kisebb összeget megszerezni e végett sokkal célszerűbb, s ahoz szükség idején hozzá nyúlni sokkal könynyebb, mint akkor, a mikor előteremteni nagyobb summát — eltekintve attól, hogy mikor az egyetemes akad. tanács kimondaná valamely tanár nyugdíjaztatásának szükségét, —még az egyh. kerületeket kellene megkeresni a nyugdíjösszeg iránt, melyet azok szépen meg is tagadhatnak ! A 4 éves tanfolyammal berendezett theol. akadémiának még két tanteremre lenne szüksége. Ezeknek felépítését a pozsonyi egyház magára vállalja. Mivel az intelligens pozsonyi egyház felől fel nem tehetem, hogy előbb mint sem ezen ajánlatát tette, számot nem vetett volna magával, nem nyugtalanítanak a hegyaljai esperességnek ezen ajánlat ellen felhozott aggályai. Azonban Pozsony csak felépíteni e tantermeket nyilatkozik késznek, de a tantermekre a felépítés után is évenkint lesznek kiadások, melyekről a javaslat nem emlékezik. Igaz, hogy magában véve csekély summa forog kérdésben; hanem midőn a tervjavaslat előleges költségvetésében csupán azon 4 )00 frt fedezetéről, mely a felállítandó 3 új tanszék díjazására megkívántatik, van gondoskodva, és pedig oly takarékos számítással, hogy a tanárok kielégítése utáu egy krajcár sem maradhat pénztári feleslegül: akkor minden legcsekélyebb új kiadás deficitet fog eredményezni. Bizonyos deficittel kezdeni a gazdálkodást nem tanácsos. Pedig bizony lesznek más kiadások is, melyekről a bizottság nem emlékezik. Legyen itt még csak kettő felhozva: az intézet közigazgatásának költségei s a könyvtárra leendő kiadások. A közigazgatási kiadások 66*