Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-05-21 / 21. szám

a takarékosság elve. Úgyde csak takarékpénztárak által letet-e ezt eszközölni ?Á

— Bizony az által inkább, mint száraz szavakkal. „ A gyermek nem ismeri a pénz becsét." „A pénz nem cél, de eszköz" hangzik a másik ellenvetés. Epen azt kell megismertetni a gyermekkel és erre is alkalmas az isk. takarékpénztár. „A falusi iskolák növendékeinek kezén kevés pénz forog" szól egy 3-dik. Épen azért ez e legszebb alkalom arra, hogy gyakorlatilag megmutassam, hogyan lehet és kell a kevéssel is gazdálkodni, hogy abból több legyen. „A takarékpénztár behozatalával a gazdagabb előnyben hiszi magát a szegényebb fölött, és ez rosz vért szül." — Ezt is föl lehet használni a gyermekek között arra, hogy tulaj donkép miért adatik az egyiknek több, a másiknak kevesebb, és ez által a dolognak élét elvettük, midőn oda magyarázzuk ezen anyagi előnyöket, hogy a kinek több adatott, azért adatott több és azért kell többet félre is tennie, mert attól a haza, az emberiség közjava is több áldozatot kiván. „Az iskolai takarékpénztár nem lehet a nemzet mentő eszméje." Igaz! de a mennyiben alapot rak le a nemzet későbbi jólétéhez, annyiban a nemzet mentő eszméjekint is lehet üdvözölni. „Jobb lenne népbankokat fölállítani, a nép kezdje meg a takarékosságot." En a dolog ratióját megforditva hiszem és vallom. Csak ugy érjük el, hogy ma még sok tekintetben könynyelmüleg költekezni szerető népünk kiadásaiban számitó bban, takarékosabban jár el, ha már iskoláinkban gyakorlatilag vérébe ment át a takarékosság erénye. „Első a munkafelosztás elve a nemzetgazdasági elvek között." — Igen ám ! De hiába keres, fárad, napkeltétől napestig hordozva a nap terhét és hévségét népünk, ha keresményét nem tudja megtakarítani. Csak drága erejét emészti fői a nehéz munka alatt, és még sincsen jóléte, mert nem tud takarékos lenni. Mig takarékosság mellett kevesebb testet ölő munka mellett is jobblétnek örvendhetnénk. „Elköltheti a tanitó a pénzt, s illő időre nem tudja visszatenni. Igy pénzügyi zavar, kellemetlenség állhat be." (Szent- keresztúri paedag. kör. Népt. Lapja 7. sz.) Ezt már csakugyan jobb lett volna az igen tisztelt paed. körnek elhallgatni. Mi ezt akkor sem akarjuk elhinni velek szemben, midőn ők maguk állítani jónak látják. Ismételve mondom, igy tehát a fölvetett okok az ellenkezőről nem győztek meg, hogy minden nép* iskola mellé állítsunk egy-egy iskolai takarékpénztárt. Iiogy hogyan kezeljük, és hogyan kezelhető a legegyszerűbben a falusi népiskolában, arról, — ha tetszik valakinek — más alkalommal. Erintettem végre az iskolai rendet, iskolai törvényeket. Járásunkban ilyen iskolára is akadtam, hol irott iskolai törvény uralkodik. Es nem tudom kellőleg kiemelni, hogy milyen jó benyomást gyakorolt reám az az irott törvény, melyet a gyermekek minden tetteikben követtek. Mert nem csak, hogy az ilyen iskolában sokkal több csint és rendet födöztem fel, de azt hiszem, hogy az ilyen iskolából kikerülendő gyermekek is sokkal rendszeretőbb férfiakká fogják magokat az életben fölküzdeni, mint az olyanok, kik a rendnek abc-jét sem ismerték meg, mig az iskolába följártak. Tehát népiskoláinkban jövőre szaporítsuk a jelszót e hárommal: Rend munkával, munka takarékossággal jólétet terem. Bocsánat! ha netán tapasztalataimmal és reflexióimmal az olvasóknak unalmat csináltam. Engem e „jelek" gyönyörködtettek, és ugy hiszem mások is lesznek, kik az ismertetett „jelekben" nevelésügyünk körül haladást látnak. BOGNÁR ENDRE, ev. lelkész. ' -L' -Zr^u ZE3 C % Könyvismertetés. Templomi és temetési karénekek, ref1 egyházi énekkarok számára, szerzék és három férji hangra alkalmazva kiadták Sz. Nagy József és Oláh Károly tanitóképezdei ének- és zenetanárok. — 2-ik füzet. — Ara 2 frt 50 kr. Budapest, 1876. Aigner Lajos könyvkereskedése, váciutca 18. szám. Sok ügyszeretet , nagy ügy buzgóság, s mindenek felett tántorithatlan erős szándék kívántatik ahoz, hogy valaki ilyen munka írása-, s költséges kiadására adja fejét, mint szerző urak cselekedének ! Holott jól tudom hogy az első füzet-, sőt e másodiknak is még csak , fele-költségét sem fedezé a nagy közönség szíves részvéte, holott mind a külalak, mind a béltartalom oly csinos, oly kitűnő, miszerint a pártolást a szó teljes értelmében megérdemli. Van e füzetben: 1-ör 27 zsoltár-, s 14 dicséretdallam, 2-szor temetési énekek, ezek közt ismét 9 zsoltár, s 16 közönségesen használt halotti ének. A második rész tartalmaz 24 templomi és temetési choralt, különféle szerzőktől, összesen van benne 90 dallam mindannyi szöveggel ellátva. Tudtommal ilynemű karénekes könyv még hazánkban nem jelent meg, azért pedig, mert három férfihangra van dolgozva. Sőt Németországon, Schweic-42