Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-05-21 / 21. szám

ban is, a honnét özönlenek a choralok — ritkábbak az ily kidolgozású művek, — miért ? azért, mert sokkal több műgondot, tanulmányt, azenébeni teljes és tökéletes jártasságot igényelnek az ilynemű kidolgozások, mint a 4 hangúak, legyenek azok bárminő karra alkalmazva. A ki csak kevésbé jártas is a zenében, valami instrumentum segélyével meglehetősen quartettirozhat, mint ezt kezdetben magamon is tapasztaltam, állván 4 hang rendelkezésére, a melynek összetételéből kikalapálhatja a teljes accordot, s ha kezdetben a dissonantiák s ezek megoldása nehezen megy is, önként megjön később a folytonos gyakorlat s tanulmány mellett. Es bizony valljuk meg, hogy a világ legtökéletesebb zenéje egy tökéletes férfi-quar tett! De már a három hangú kidolgozásnál sokkal több kivántatik , három hangnak kell kiadni, vagy jobban mondva kifejezni egy tökéletes, teljes accordot, s még e mellett különösen vigyázni, hogy a kitérő szóllamok ide-oda ne ugráljanak, mint boldogult Maróthy és Ivánka Sámuel uram idejökben, hanem legyen minden kisérő szóllam önmagába véve is szép meneteles, mintegy dallamszerű , mint például ami kedves mesterünk Szotyori Nagy Károly karénekes könyvében a bassus kidolgozás. (Képzelem a pesti református theologiai chorus karmestere ezért megint kegyetlenül megharagszik rám !) E három hangú kidolgozásoknál azonban az ily dallamszerűséghez szigorún ragaszkodni nem egészen lehet, mert különben a művészi accordirozás vesztene vele ! Miként van ez e füzetben keresztül víve ? ám vizsgálja meg bárki, meggyőződhetik, hogy oly zenészeti ügyességgel, mely a legtökéletesebb szakértőt is a munka dicséretére ragadja. Mi ok inditotta szerző urakat e három hangú kidolgozásra ? ugy hiszem hosszasan fejtegetni nem szükséges. Lehetővé akarták tenni ez által, hogy még a legkisebb községben is az öszhangzatos éneklést a nép által megkedveltessék. Könnyen és kevés tag által tanulhatók s előadhatók levén e darabok, bármelyiket csak egy 6—8 tagból álló kar adja is elő, egy nagy cél el van érve, meglesznek kiméivé a népiskolák növendékei, hogy télben, nyárban, hidegben, melegben temetésre járjanak, és sokszor a tanulási időt arra vesztegessék. Temetési szertartásunk is csak nyerne az által, ha sokszor 4—5 gyerek visítása helyett csak egy 8—10—12 tagból álló kar is, ilyen énekeket énekelne! De ez még nálunk csak jámbor óhajtás ! A legkülönösebb, a mi e kitűnő könyv címén szemembe ötlött, ez: „ref. egyházi énekkarok számára." Boldog isten! hol vannak ezek ? avagy a ref. éneklés classicus hazájában Felső-Baranyában, vagy szinte az énekügyet kitünőleg gondozó mezőföldi egyházmegyében találjuk-e őket? Amott Siklóson és Nagy-Harsányban tudtam egyet-egyet, de ezek is inkább világi dalokra forditák a fősúlyt, emitt virágzott hajdan egy lelkész- s tanítói kar, de kiválólag csak temetési alkalmakra. Avagy nem tehetnék-e meg a nevezett e. megyék érdemdús esperesei, hogy e kitűnő mű terjesztésén fáradozva, alkalmat nyújtanának részint a tudós szerzők ujabb és ujabb munkára való ösztönzésére, leginkább pedig az énekügy s templomi éneklés tisztázására. S erre erre nemcsak őket, de az énekművészet minden jóakaratú barátját tisztelettel kérem is. Sokszor kérdezték én tőlem nagy, népes egyházak lelkészei, (mert tudvalevő dolog, hogy épen a népes egyházakban van legroszszabbul az éneklés) mikép lehetne ezen segíteni ? én azt feleltem: alkossanak egy erős kart a kántor mellé, mely énekeljen hangjegy szerint, s mely az egész gyülekezet éneklését — orgona mellett, vagy ahol nincs a nélkül — képes legyen vezetni. Tudtomra sehol se tették. Az igaz, kézikönyv se volt, most ím van A régi kántorok nem értettek sem kótához, sem orgonához, most már ifjak vannak. Ezek ne engedjék magukat a nép által az ismeretes „már minálunk igy szokták "-kai elrontatni, hanem tanítsanak ők, tanítsanak az ilyen könyvekből, és ne csupán csak a stóláért énekeljenek. Egy kifogásom van — e különben kitűnő mű ellen. Lehet, hogy ez nekem már scrupulusom, de nem tehetek róla ! Mind a 90 dallam az úgynevezett a 1 1 a - b r e v e tactusba van osztva, igaz, hogy a choráloknak ez a rendes beosztásuk, de az is igaz, hogy Kreutzer Conradin choráljai épen ellenkezőleg vannak beosztva, s ki tagadná ezek örök becsét?! A jó pápai halottas könyvben az ujabb zene-izlés szerint vannak beosztva az énekek, és nagyon jól vannak. Van szerencsém e 2-ik füzetet az énekügy minden barátjának tiszta szívből ajánlani. KÁLMÁN FARKAS, madocsai lelkész. BELFÖLD. A magyarországi Protestáns-egylet közgyűlése Kecskeméten. Kedves reményekkel mentünk ezen zstngeegylet közgyűlésére, s kedves emlékekkel, boldogító reminiscentiákkal tértünk vissza ; és azt hiszem, hogy mindannyian, kik ezen alkalommal Kecskeméten megjelentünk, édesen fogunk még sokáig visszaemlékezni az itt töltött nevezetes napra. Megjelentünk pedig ha nem is nagy számmal, de az ország különböző, még legtávolabbi vidékeit is — a Szepességet, Zemplént, Bereget, Erdélyt, Tolnát, Veszprémet képviselve. A gyűlést megelőző napon (május 13) választmányi ülés tartatott, melyen a közgyűlés elé terjesztendő jelentések s tárgyak állapitattak meg. Másnap vagyis Vasár-