Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-04-23 / 17. szám

vallásban örök éltető elem, — azt hirdessük a világnak ! Hisz tudunk mi itthon egymás ellen kardoskodni vitézül, sőt néha-néha jó kortesek is válnak közülünk; — és mikor saját legközelebb való hivatásunkban kell vitézkednünk, — akkor maradnánk-e hátra? Ezzel azonban nem azt akarom mondani, hogy minden, a ki itthon jó szájaskodó, — induljon világot téríteni , — nem, mi „minorum gentium" hátha elrontanók inkább a dolgot, a helyett, hogy javítanánk rajt, — hanem, az elsők, a Póterek meg Pálok azok törjenek utat ; mi majd aztán megyünk utánuk. Csak az érdeklődóst kell felkelteni a vallás iránt, életre ébreszteni az elfásult tagokat, ez az első dolog, mely után a többi már könnyebben megy. Mert a ki él, az gondolkodik , a ki gondolkodik, a ki keres, azt rá lehet vezetni az igazságra. Az sem kérdés aztán, hogy mely irányban működjünk. Beszélje mindenki a maga nyelvét. , hirdesse meggyőződését! de meggyőződésből, a szív teljességéből szóljon a száj! Néhol talán az orthodox, máshol a modern talál termő földre, — mívelje azt. íme mi azon vitatkozunk, hogy melyik irány van hivatva megtéríteni az emberiséget ? Mutassa meg tehát mindenik, mire képes, mert majd mig az orvosok civakodnak, meghal a beteg ! Akár hátrafelé, akár előre; de vezessétek viszsza az embereket a vallásosság ntjára, melyről eltévedett; majd aztán eligazodik az, csak rajt legyen az uton. Hiszen tudjuk , hogy nómel ik ostyában, másik bogyókákbau, másik tisztán ve-zi be örömestebb az orvosságot, egyik homeopatice, másik allopatice gyógyít. Legyen neki, csak bevegye, csak meggyógyuljon. Ez mindnyájunk célja. Hiszen látjuk, hogy néha jobb szeretnek az emberek visszafelé menni. A nemzet, mely egykor detronizálta az istent, most búcsút jár; de az is igaz, hogy mégis csak a reformatio reformálta a világot, s a reactio, ha erőre kap is néha, — nem szokott tartós életű lenni, kivált ébredező eszmék tavasz idején. És ón azt hiszem, hogy közel van az ébredés ideje; ,,itt az alkalmatos idő, — ideje már az álomból felserkenni." Már eszmél a világ, az általános romlás felólbreszti a jobbakat: igy nem tarthat tovább, meg kell fordulni! és vannak akik jobbra törekesznek. „Magának a társadalomnak kell megvédenie magát erős fegyelemmel, mnly mindenkire a bölcsőnél kezdődik s a koporsóval záródik be. E kettő között ott van a házi, majd az iskolai nevelés, aztán a testületi szellem, mely gazt a tisztességesekközt nein tűr, s az erkölcsi elvekből szaturált közvélemény." így ír egyik politikai lapunk.*) Ragadjuk meg az ily jó alkalmakat, szövetkezzünk az ily jó akaratú törekvésekkel, legyünk segítségére az ily buzgó igyekezetnek, segítsük eikölcsi elvekkel szaturálni a közvéleményt." És ezért: a házak tetejéről is prédikáljatok." A hegy nem megy Mah nmedhez! nekünk kell a világba mennünk, ha arra hatni kívánunk. Ne várjuk azt, mig „talán pár század múlva; majd mi is elérjük a miveltség azon fokát, mely ma Amerikában van, hol . . minden embernek napi rendes táplálékai közé tartozik a sajtó terméke" — hol alsóbb és felsőbb körökben folytonos az érdeklődés vallási és egyházi ügyek iránt; — hanem legyünk rajta, hogy minél előbb elérjük mi is ezen állapotot , ne legyünk pünkösd előtti tanítványok, hanem csináljunk pünkösd ünnepet, hogy hallgassanak ránk és megértsenek bennünket a népek : — „hisz ezek csak a mi nyelvünkön beszélnek!" TÚROSÁNYI A. „Lehet-é egyszerre lelkészi és polgári hivatalt viselni?" • Tegnapelőtt április 4-én a nagybányai egyh. megye Aranyos-Medgyesen tartott közgyűlésén e kérdés merült fel s hozatott is ez érdemben határozat. Az ok ez. A mikolai egyházmegyénkben elsőrendű 938 lelket számláló egyház lelkésze, családi körülményei miatt, felvállalta a postamesterséget, felesküdt, s a postahivatalt a lelkészi lakon felállította. E köztudomásu, de szokatlan hivatalvállalást nem lehetett, nem volt szabad szó nélkül hagynunk. Nem csak azért, mert a még érvényben álló LXXX. kánon lelkésznek polgári hivatal viselést meg nem enged, de mert a lelkészi hivatal jellemével és feladatával az, hogy a lelkész postamester is legyen : ellenkezik. Az ez érdekbeni felszólaló, kérte az egyh. megyei gyűlést, hogy a mikolai postames'erség alkalmából, mondaná ki határozatilag, először is, hogy a mikolai lelkészi lakról a postamesteri hivatal elvitessék, továbbá jövendőre a kebelében szolgáló lelkésznek sem postamesterséget, sem biztosító társulati ügynökséget, átalán polgári liivatal-i *) Hon, raárc 17.