Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1876-01-02 / 1. szám
tók — de változtatásokkal. A lényeg, t. i. a fölfogás és gondolatmenet a legtöbbször eléggé sikerült, de egyes szók kitörlendők a szövegből: áldmány, fényhon, regg" korány stb. merész és oly rosz ujitások, hogy a nép értelmüket aligha tudná kivenni. * A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek a közoktatás 1873. évi állapotáról szóló jelentése. E jelentésből a következő érdekes adatokat emelhetjük ki: A népiskolák száma volt 1873-ban 15,445, a tanköteles gyermekeké pedig 2,121,420, kik közül 1.443,266 járt iskolába, vagyis 68.0 7 százalék , köztük volt 757,305 r. kath., 256,215 görög, (116,794 gör. kathol., 139,421 gör. kel.), 371,370 protestáns, (219,575 helv., 146,248 evang. és 5,547 unit.), 58,376 izrael.; továbbá 704,852 magyar, 265,133 német, 171,318 román, 203,007 tót, 33,054 szerb, 26,286 horvát, 39,592 ruthén. Tanitó működött 19,598 (78.C 7 százaléka okleveles). Iskola volt 15,445, 19652 tanteremmel, 6.033 faiskolával és 3,335 tornahelylyel. Segélyezésre (iskolák- és tanítóknak) ki osztatott 656,501 frt 70 kr. Az iskolák évi jövedelme 7.369,893 frt. egy tanitó átlagos fizetése 289 frt. 5 kr. Tanitóképezdéink száma 57, 2471 növendékkel és 510 tanárral. A középtanodákról szóló adatok rendetlenebből vannak összeállitva, pl. nincsenek benne a nyilvánossági joggal biró magántanodák, s az összegezés is hiányos. Volt pedig 146 gymnasium 1681 tanárral, 27,220 tanulóval, és 28 reáltanoda 337 tanárral, 7310 tanulóval. A tanárképezdének 77 tanulója volt. A hittani intézetek közt volt 13 protestáns, (5 lielv. 8 ev.) 70 tanárral, 395 tanulóval. Jogakadémia 39, (4 lielv.) 89 tanárral és 1744 tanulóval, kik közt volt magyar 1582, vallásra nézve 489 helv., 178 ágost., 875 katli., 125 görög és 77 izraelita. Egyetemeinken 239 tanár működött, a hallgatók száma pedig 3850-et tett ki, (54 theologus, 1642 jogász, 654 orvosnövendék, 78 gyógyszerész, 307 bölcsész, 606 technikus ; vallás szerint 1871 kath. 170 görög, 799 protestáns, (511 helv. 253 ág., 35 unit.), és 491 izraelita). Ez adatokat azonban nagy bajjal kellett összekeresgélni. Általában a II. és Illik rész öszszeállitása fölületes, gondatlan, s csak az első rész van minden kívánalomnak megfelelőleg szerkesztve. Néptanítók évkönyve. Naptárral az 1876. szökő évre. Többek közreműködésével szerkesztő Rónay Ferenc. II. évfolyam. Ara 1 frt. 20 kr. Kapható K. Cséréi J.-nél, Budape-ten (II. ker., Széchenyi-utca 90. szám.) Tartalma, illetőleg egyes cikkei ellen sok kifogást lehetne tenni, most azonban csak 'arra akarjuk figyelmeztetni Rónay urat, és a többi munkatársakat, hogy az a követelő hang és modor, melyet használnak, nemcsak hogy nem mutat semmi tapintatosságra, hanem amellett, hogy a tanitók ügyét elő nem mozdítja, még jogos kívánságaiknak teljesítését is hátráltatni fogja. NEOROLOG. Pap Gryíh'gy, volt barkaszói lelkész, ki lelkészi hivataláról önként lemondott és az óta veje, tiszt. P eterdi Károly, barabási lelkész urnái élt, mult évi december hó 21-én nevezett vejének szerető karjai között meghalt. Született 1807 év dec. 17-én Bereg-megye Som községében, hol atyja szinte pap volt. 1817. évig az apai oktatás mellett végezve elemi iskoláit, ekkor Sárospatakra vitetett grammatistának. 1824. évben ugyanitt felvétetett az academiába, 1832-ik évben esküdt diák lőn, s egyszersmind az énekkar elnökévé választá, majd az 183%-ik iskolai évre a poetak tanítójává neveztetett ki, ezt elvégezvén : egy évre a német nyelv elsajátítása végett a Szepességre Lőcsére ment, mignem nő testvérének férje, Tardi Illés gelénesi lelkész elhalván, ide jött özvegyen maradt testvére gyámolitására időtöltő h. lelkészül. A kegyév leteltével Csarodára rendeltetett 1835-ben Mészár Mihály szolgálatra képtelen agg lelkész mellé. 1836-ben Muzsalyba rendes önálló lelkészül, 1838-ben Mező-Kaszonyba, 1855-ben pedig Barkaszóra, hol 1874. év tavaszáig szolgált. Miután gyermekei jövőjét biztositva látta, önként lemondott lelkészi hivataláról, hogy pár évet, mint mondá „az áldott nyugalom párnáján élvezhessen" veje Peterdi Károly barabási lelkész családjánál. Azonban hivataloskodása idején épen ugy, mint iskolai pályáján a közbizalom folyvást kitüntetésekben részesité, mint a beregi egyházmegye ellenzékének egyik vezére , pályatársai közbecsülését annyira megnyerte, hogy ama, csakis a vénséget becsülő korszakban, mikor iíjabb korúnak a tanácsszékben helyt foglalni nem könnyen engedtetett, ő megválasztatott tanáesbiróul, mely hivatásának is a legönzetlenebb hűség s igazságszeretettel felelt meg. Papi hivatalában hő buzgalma, tisztviselőségében nyiit egyeneslelküsége?, a társaskörben pedig kifogyhatlan adomái, s találó élcei által tűnt ki, s humoros, vidor kedélyét halála órájáig nem veszté el. Számos jó barát0 i, volt hivei s a beregi intelligentia nagy része, őszinte részvétet nyilvánít halála felett. A közelebbről hozzátartozók, életben lévő fia : Pap József, munkácsi uradalmi főtiszt s neje Edvi Illés Ida, ugyszinte Pap Erzsébet Peterdi Károly barabási ref. lelkész neje, s Pap Mária Zagóni Károly beregszászi tanárnő, gyermeki odaadó tisztelettel borulnak ravatalára s az őszinte vonzalomtól áthatott szeretettel hullatják sírjára forró könyeiket. Mi pedig velők együttesen sóhajtjuk, övedze örök béke, s nyugalom egyházunk ez egyik hű harcosának sirhalmát!!! BEREGI. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Dr. Ballagi Mór. Főmunkatárs: Farkas József. Nyomatott: Deutseh M.-féle művészeti iutézet Budapest, Bálvány-utcza 9. sz, a.
