Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-12-05 / 49. szám

célszerű beosztása még a valódi szakférfiakra nézve is nagy és terhes munka, hátha még az egyéni, — és olykor avatatlanok egyéni önkényére és szeszélyére van bízva ! (i. a g ö r ö g n y e 1 vb Ő 1 van a 4 felső osztályon át 19 óra. Kétségkívül igen kevés. Ha a két első éven, 7 + 6 óra elég a nyelv alak- és mondattana elsajátítására de a két felsőbb osztályban a 3-f-3 óra mondhatni nevetségesen kevés a gazdag görög irodalom bármi kis mértékű megismerésére is. Két éven át nagy fáradsággal megtanulni e nyelv valóban bonyolult és nehéz alaktanát, hogy aztán egy pár száz verset lefordítson Homerból, s : tán még pár fejezetet Platóból, valósággal háládatlan j erőfeszítés. Vegyük még ehez azt is, hogy a két felső (7-ik és 8-ik) osztály oly módon tul van tömve nevezetes és terhes tantárgyakkal, a melyek a tanulónak egész idejét igénybe veszik, hogy a görög és latin tanulását j merőben elnyomják: és akkor nem fogunk csudálkozhatni azon jelenségen, hogy már csak a kivételek közé tartozik, ha valaki bár annyit tud e két nyelvből a 8-ik osztály végén, mint a mennyit a 6-ik osztály végeztével tudott. y. Az élőnyelvek közül a tudomány — és nekünk magyaroknak — a társadalmi és állami közélet szempontjából elengedhetlen, — és tán egyedül általánosan elengedhetlen a német nyelv tudása. Ha későbbi életpályánk különösen szükségessé tenné még valamelyik másik élő nyelv megtanulását is, arra rendszerint a szaktanfolyam alatt kell időt szakitanunk ; de a gymnasiumban a két classikus és a német nyelven kivül még más nyelvet is tanulni csak kivételképen lehetséges. A német nyelv tanításával elérendő cél volna, hogy az ifjú megtudja érteni a német szépirodalmi és szakmunkákat, adott viszonyok között könnyűséggel bele tudjon jönni a nyelv beszélésébe és írásába is, és tudjon és ismerjen valamit a német remekirodalom legkiválóbb alakjairól és műveiből. — Van e tantárgyra a a négy középső osztályban (84-6-f-3+4) 21 óra. — A cél egyik részének elérésére elég; s miután a tanítást csaknem mindenik intézetünkben mind a négy osztályon át egy állandó szakember vezeti : növendékeink — általában mondhatjuk — az óhajtott sikerre el is jutnak. Csupán a német irodalommal való bővebb megismerkedésre nincs idő, a minek a két felső osztályban volna helye, hol már a német nyelv nem kötelezett tantárgy ; a mely idő alatt ifjaink jelentékeny nagy része a német nyelvből nagyon sokat felejt, nem igen lévén e két év alatt sem ideje, sem különös alkalma és szükség arra, hogy német munkákat olvasson. 4. Tán egyetlen tudomány sincs, melynek ismerete az általános miveltségnek oly elengedhetlen feltétele volna mint a történejem. Önként értetik, hogy a gymnasiumban e tudományt csak az általános miveltség szempontjából taníthatjuk, nem pedig mint szaktudományt. E célból pedig elég, ha a tanuló megismerkedik az emberiség és a legnevezetesebb nemzetek főbb, korszakai, kotó eseményeivel, a történelem főbb korszaki általános jellemével. Az, mi a szaktudomány előtt oly főjelentő( ségü, az események részleteinek, mellékkörülményeinek, . az okmányoknak ismerete és bírálata, túlterjed a gymn. ; tanitás körén, s legfölebb csak kostolóul mutatható fél egy pár példában, különösen a honi történelem tanításánál, a hol már kissé közeledhetünk a szaktudományi módszerhez, annyival inkább, hogy ennek tanítása a legutolsó évre s aránylag elég sok (4) óraszámra van téve. A világtörténelem tanítása kétszer jön elő a gymn. tanfolyamon. A 4. és 5-ik osztályban 3—3 órán, a 7-jk osztályban ismétlődve 8 órán. Tehát tanulóink azután, hogy az első cyklust bevégezték, már egy év múlva újra kezdik. Nehezen hiszem, hogy azon egy év értelmi fejlettségükön oly nagy változtatást tenne, hogy a másodszori cykluson már sokkal magasb, tudományos szempontú és álláspontu előadásra és tárgyalásra legyenek képesítve. Tényleg is azt látjuk, hogy a 4-ik és 5-ik osztálybeli tankönyv (Szilágyi) és a 7-ik osztálybeli (Hunfalvi vagy Somhegyi) a tárgyalás tudományos módszerére és magaslatára nézve alig különböznek egymástól. En hiszem, hogy a történelem rendszeres tárgyalása elég volna a gymnasiumban egy — még pedig a felsőbb cykluson ; és akkor nem kellene egy osztályban 8 órára halmozni össze, a mi által lehetetlen, hogy a többi tudományok azon osztályban rövidséget ne szenvedjenek (tényleg a nyelvek), hanem az 5., 6, 7-ik osztályokba kellene beosztani, meghagyva a 8 ik osztályra 4 órával a magyar történelmet, a mi elég volna arra, hogy ifjaink a történelemmel együtt hazai közjogunk fejlődésének főbb mozzanataival is megismerkedjenek annyira, a mennyire egy mivolt honpolgárnak elkerülhetetlen szüksége van, még pedig nemcsak a mivelt társasági életért, hanem azért is, hogy mint honpolgár a jelen közjogi életét, ennek | problémáit megérteni, önállókig megítélni és azokra nézve honpolgári kötelességét teljesíteni tudja. Az alsóbb osztályokban a régi és az uj földrajz ' lenne terjedelmesebben és alaposabban , szakképzett egyének által tanítandó, mert növendékeinknek, és gyakran a legjelesebbeknek is ebben való járatlansága csaknem botrányos. 5. Előadásomban együttesen és nagyon röviden szólhatok az u. n. real-tudomány ágakról, u. m. m e n yn y i s é g- és mértan, természettan és te r m é-1 szetrajz. Ezek iránt értettük meg és teljesítők is leggyorsabban a kor intőszavát. E tudományágakat csak' nem mindenik tanintézetünkben a legelső osztályon elkezdve állandó szaktanárok tanítják, mig a többi, humán ( tudományágakat rendesen csak a legfelsőbb osztályokban. | Igen jellemző és tanulságos világot vet tanintézeteink | ujabb fejlődési irányára az e tekintetbeni összehasonlítás. A 61 órán át tanított classica literaturára van enyedi főtanodánkban 1, a kolozsváriban 1, a m.-vásárhelyiben pár év óta két állandó rendes tanár, az 50 órán tanitott