Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1875-11-14 / 46. szám
lött 4 ívnyi számvevői kimutatás szerint kellene bejönni évenként 4646 frtnak. Bejött pedig : 1862. évben 3248 frt, hiány 398 frt, 1863. 77 2398 77 77 2248 77 1864. 77 2973 77 77 1673 75 1865. 77 3105 77 77 1541 77 1866. » 3086 77 77 1560 77 1867. 77 2480 it 77 2166 77 1868. 77 4493 77 » 153 77 1869. 77 2932 77 77 1714 77 1870. 77 2501 77 77 2145 77 1871. 77 2759 77 77 1895 » 1872. 77 2733 77 77 1913 77 1873. 77 3943 77 77 703 77 1874. 77 3169 77 77 1477 77 1875. 77 3822 77 77 824 77 Összeg 20,410 frt. Hát az előző évekről 1854-ig visszamenve mennyi hátralék lehet? ki mutatja ezt ki pontosan? pedig a főiskola érdeke ennek pontos kimutatását igényli. Azonban ilyféle kimutatással, minőt olvashatunk 1875. évi májusi közgyűlés jkönyve 92-ik lap III. 1. pontjában: „A barsi és belső-somogyi egyházmegyékből némi hátralék is hozatott be", ez soha tisztába nem hozatik, s az érdekletteknek az ily hátralékfizetési kimutatás ellen óvást kell tenniök, annyival inkább, mert a b.-somogyi esperes a hátralék törlesztőket névszerént, s mennyiségileg kimutatta. Hát annak mi lehet oka, hogy az 1864/5. kimutatott mennyiség 4646 frt, 1872. évi október kgyjk 179. számában már 4529 frt 54 krrá lett. Ritkán, s határozatlanul reflektál a kamathátralékokra p. o. 1862, 1863, 1865, 1866, 1867, 1869, 1870, 1871. s 1874. évekről a jkönyvekben említés sincs téve: 1864-ről pedig, májusi gyjk 45. sz. a 11. lap 3. p. alatt ez áll: „tavalyi, két s három éves k a mathá tra-1 éko knak alig része fizettetett be.u 1868. évről októberi kgyjk 243. szám 2. pont alatt „m é g mindég vannak kamathátralékok." 1872. májusi kgyjk. 28. sz. 1. 2. p. a ez áll: A „kamathátralékokat illetőleg egyedül akézalatti évben több mint l2 /4 ezer forint maradt hátralékban". 1873. novemberi gyjk. 228. sz. jegyzet 1. p. a. ez áll: „A kamathátralék még most is tetemes, a vizsgált évről is 17,000 frtot meg halad a nemjövedelmező tők e." Hát a mult évekről ? A superintendensi díjt illetőleg igy van a dolog a kerületi pénztárról vezetett jelentéseknél is. Az 1872. évi veszprémi gyjk. 15. sz szerint meghatároztatott a superint. díj 1200 frtban, melynek fizetéséhez minden lélek után a kerületben a /4 kr. fizetendő ; a mi ebből ki nem kerülne, azon összeget a kerületi pénztár pótolandja ki 1200 írtra. De hogy ezen 2 /4 kros kötelezettségből hány forintnak kellene befolyni, még eddig kimutatva nem volt. Én a névsort véve alapul, közép számítás szerint számítom 1080 frtra. Úgyde : 1863. évben gyűlt csak 579 frt. 1864. „ „ „ 761 „ 1865. évről nincs kimutatás. 1866. évben gyűlt csak 702 1867. 77 77 77 712 77 1868. 77 77 77 999 77 1869. 77 77 77 917 77 1870. 71 77 77 821 77 1871. It 77 77 950 77 1872. n 77 77 750 77 1873. 77 77 77 966 77 1874. 77 77 77 922 77 1875. 77 77 77 909 77 Ezekből hát látható, hogy 100—400 forintig minden évben maradt kint hátralék; de hogy egyik vagy másik egyházmegyénél mennyi, s igy a kerületi pénztár ; ezek helyett mennyit fizetett külön-külön ? soha kimutatva nincs. Pedig nézetem szerint ez mint kölcsön-összeg visszafizetendő. Igy azonban mivel évenként az evldentiában tartás elfelejtetett, ennek kimutatása sok bajjal járand. Szerintem a számadások vizsgálatát mindég a mult ! évi hiányok s defficultások vizsgálatán s elintézésén kell kezdeni, s azután a jelen vizsgálatához hozzáfogni. II. A szám vételi munkálatokról vezetett jelentésekben nincs egyöntetűség. A főiskolai számadásokra vonatkozólag 1862. évtől jelen korig, csupán egyetlen-egyszer, t. i. 1864/5. évről van kimutatva, részletezve, hogy a főiskola miféle forrásokból veszi jövedelmét, s miféle szükségletek fedezésére fordíttatnak bevételei ? 1862, 1863, 1866, 1868, 1869, 1870, 1871. 1875-ik évekről csak annyi mutattatik ki, a mennyit az egyes egyházmegyék esperesi uton küldenek be a pénztárnokhoz 2819—5939 forintig; de hogy más jövedelmi forrásai, p. o. tőkék kamataiból, tandijjakból stb. vannak-e az iskolának? erről, s igy a tulajdon képi számadás vizsgálatáról egy betű jelentés sem látható a jkönyvekben. 1867-ről, 1872-rol, 1873-ról s 1874-rol is csak általánosságban van fölemlítve, hogy a jövedelem volt 28, vagy 33 ezer forint: de ez miből gyűlt, arról nincs említés. A költség kimutatásnál még nagyobb az egyformátlanság; mert a 2819—5939 forintnyi jövedelem mellett költségről nincs szó : hanem a hol a jövedelem 23 ezer frt, ott a költség 22 ezer; a hol 28 ezer, ott a költség 27 ezer, a hol 33 ezer, ott a költség 32 ezer frt, melyből a látszik, mintha a költség nem a szükséglethez, hanem a jövedelemhez volna alkalmazva. Ezen eset a kerületi pénztárnál már nem fordul igy elő, ott már több az egyöntetűség. III. Sehol sem látjuk azon minden számadás vezetésnél elmulaszthatlan kelléket, hogy minden jövedelmi forrásból külön-külön mennyinek kellene évenként a pénztárba befolyni ? mennyi folyt be ? mennyi hátralék maradt 74*
