Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-10-31 / 44. szám

jellemző tulajdonsága az, hogy I. Kifogyhatlanul nagy • II. Hosszútűrő ; III. Igazságos. Bartók egyházi beszédének nincs propositiója ; mert ez: a terméketlen fügefa sorsa nem théma ; a részek, melyeket közöl, nem részek, dacára annak, hogy 6-an vannak ; tévesztése ott alapszik, hogy csak magára a symbolumra forditá figyelmét, s sok szépet, sok tárgyhoz tartozót mond ugyan el az egészben, de ez egyházi beszédében leggyöngébb a rendszer s e miatt az egység és megtarthatóság. És e megjegyzések után, most még valamit B a rí ók ha r m a d i k kiváló irói tulajdonságáról, amaz ügyességről, a melyet tanusit ő a valódi népszerű harmadik kellékének, aközélvezhetőségnek kielégítése körül. A népszerű egyházi szónok, épen a szónoki műalkotás harmadik nagy végzendőjéhez, az úgynevezett elocutiohoz, vagyis a tárgyi és alaki kidolgozáshoz érve el, állhat meg igazán töprenkedve, mondván : hic labor, hoc opus ! E pontnál ama nehéz feladat megoldása várakozik reá, hogy sem többet, sem kevesebbet ne adjon annál, mint a mennyi céljaihoz képest épen elégséges. A magasabb körben mozgó szónok sok mindenhez nyúlhat, és pedig épen azért, mert hallgatósága sok mindent elbir, még az anyaghalmaz közt is választani képes; a népszerű egyházi beszéd irónak, ezzel ellentétben, minél képzettebb theologus különben, minél szélesebb látkörrel bir, s minél erősebb és gyakorlottabb : gondolkozású talán, annál inkább szüksége van e részben bizonyos önfékezésre, saját valláserkölcsi képzettségének megtagadására, hallgatóihoz való bölcs leereszkedésre. Helyzetében az a nehéz, hogy ez irányú egyházi beszédeknél, a tárgyalás teljessége nem abban áll, hogy mindent elmondjon, mi tárgyáról csak kigondolható; hanem igenis abban, hogy gondosan kikeresvén a legközelebbi összekötő pontokat, kitudja választani s elé is adja azt, mit céljához képest mellőznie nem szabad. Ha valakinek, ugy neki nem szabad soha elfelednie, hogy aki mindent meg akar magyarázni, semmitsem magyaráz meg ; hogy a végnélkül való beszéd, már az apostol tapasztalata szerint is, kérdéseket támaszt inkább, mint istenben való épülést. 1. Timoth. I. 4. Neki a kidolgozásnál azt is kell tanulmányoznia, hogy mit nem kell elmondania. Bartók o t mindeme nehézségeken nagy szerencsével vezeti át saját ereje és ügyes tapintata. Közlött egyházi beszédei nagy, látható, találó vonásokban megvont képek valamennyien. Kicsiben igazán nagy egész mindenik, és pedig ugy tárgyi, mint alaki kidolgozás tekintetében. Sok szónok, népszerűségre törekedvén, katechzátor lesz a lapos közhelyek csépelése és száraz tanitói hangja miatt . . . Bartók egy szívélyesen, nyájasan, nagy könnyedséggel és még nagyobb természetességgel társalgó atya híveivel szemközt • igazi homileta, kinek minden szava szivéből jő, minden intése vagy tanácsa hallgatói iránti érdekeltségéből származik minden fejtegetése, érvelése, okai azoknak látköréhez van mérve. Hatalmas, megrázó gondolatokat, erős szónoki szenvedélyek tolmácsolását n i várjon tőle senkisem, de csöndes szónoki fölmelegülésscl minden lapján találkozunk. Midőn egy atya, aki érdeklődik gyermeke sorsa iránt, jószívű tanácsot osztogat fiának, mi felnőttek mind tudjuk, régen értjük azt, amit beszél s mégis szívesen hallgathatjuk azt, mert már maga az érdeklődés is képes figyelmünket felébreszteni: igy vagyunk Bartók beszédeivel. Szerény, egyszerű népnek beszél, de jól esik magunkat annak világába képzelni, velők együtt érezni, velők együtt tanulni, a bölcsnek a tanulatlannak, a gazdagnak a szegénynyel találkoznia. Beszédeinek eme hatására, azoknak közélvezhetőségére, kétségen kivül nagy befolyással van szerencsés alaki kidolgozása, élvezetes, emelkedett irálya. Sok embert látunk az életben, ki igen egyszerű ruhában is nagy csint és izlést tanusit öltözködésében: Bartók egyházi beszédei irály dolgában ilyen emberhez hasonlítanak. Mesterkéletlen, cicoma nélkül, de szabatosan, tősgyökeres magyarsággal, csínnal, sőt bizonyos elegántiaval lép fel igénytelensége mellett is. Az, hogy a ragozott főnévből melléknevet csinál (pl. utróli, világtoli. 5. 7. lap); néhol nem a kellő szót használja (pl. az ember alkotása 3. lap.) vagy a magyar szórendet megsérti (pl. adott feleletéből Jézusnak 13. lap), elnézésből és ragadó rosz szokásból származható tévesztések inkább, mint nyelvromlás. íme, ezek Bartóknak, mint népszerű irónak, kiválóbb és bizonyára elismerést érdemlő tulajdonságai. Jó lélekkel ajánlom művét mindenkinek; és pedig nemcsak elolvasás vagy használat végett, hanem tanú 1-m á n y céljából is azoknak, kik a népszerű irány müvelésére kívánják szentelni munkásságukat. MITROVICS GYULA. BELFÖLD. A fóthi ágost. evang. leányegyház anyásitásához Napjainkban, legalább nálunk divatba jött, hogy egyes kisebb leányegyházak gyakran önálló egyházakká alakulnak az úgynevezett lelké sztanitói hivatal szervezése mellett. Hogy ezzel korunkban, midőn minden hivatalnak, de különösen a néptanítónak elég a maga terhe, jó szolgálatot teszünk-e a hivek lelki szükségleteinek és a nevelésügynek : azt most nem vitatom, mert ezúttal csak a fóthi egyház anyásitásához akarok szólni. Csak annyit jegyzek meg általában, hogy ha tőlem függne, a lelkészi- és tanitói hivatal egyesítését csak ott engedném meg, a hol azt a legvégső szükség ugy szólván parancsolja. Ezen rövid kitérés után hadd szóljak a dologhoz. Az eddig Csornádhoz tartozó fóthi ev. leányegyház f. é. május 26. tartatott pestmegyei ev. esp. gyűléshez