Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-10-17 / 42. szám

rendesen eltartja az ő szüleit, nagyobb egy világfejede­lemnél. Jobb az atyát és anyát tisztelni ; mint az iste­neknek szolgálni. Azon család kebelében van nz isten, hol az apa és anya tiszteletben áll. Miért? Mivel a tör­vény szerint az apa és anya maga az Isten. A sok nejüségnek a Buddha törvény ellene van, még is eltűri mint a keresztyén világ a fajtalanságot. Nyo­mott viszonyok közt, minő a tibetifensikon fordul elő, inkább a sokférfiság fordul elő a soknejűség helyett, a mennyi­ben különösen testvérek, kik együtt viszik a háztartást, egy háziasszonnyal is megelégszenek. Az általános sze­retet, mint a Buddhismus alaptörvénye, minden tár­sadalmi viszonyban visszatükröződik: mint engedékeny­ség, szolgálatra készség, elnézés és szelídség a rabszol­gák és rendes szolgák iránt, mint bőkezűség és vendég­szeretet a barátok és idegenek iránt, mint jótékonyság és irgalmasság a szegények és betegekhez, mint engedel­messég a felsőbbség, különösen pedig kímélet a legyő­zöttek iránt. A Buddha-erkölcstan minden ellenszegülést az erőszak ellenében elvetendőnek tart a szolgálatrakész szeretet szempontjából. Egyáltalán inkább a lemondásban és tűrésben mutatja a maga irányát nagynak, mintsem a törekvés- és tettleges cselekedetben. Tulaj donképeni célja nem a reális erkölcsi viszonyok helyreállítása a földön, mint inkább az egyesnek megváltása a földiek alól, fölvé tele a Nirvánaba, vagyis az égi dicsőségbe, boldogságba. Igy a Buddhismus áldásos befolyást gyakorol mind­azokra a népekre, melyek azt elfogadták, és a mennyi­ben a vadságot köztök irtja, magasabb szellemi culturá­nak nyit utat. Mégis mi lett a Buddhismusból ? Körülbelül ugyan­az, mi a keresztyénségből, a mint jelenben a római és görögegyházban látható. Egy szóval : papi egyház. Igaz ! minden örök levésnek van alája vetve, semmi sem marad ugy, mint volt. Legkevésbé képes egy nagy egyházi fejlődés első kezdetére vissza menni. A jelen idő keresztyénsége is egészen más mint az őskeresztyénség. Az kezdetleges föllépésekor nem volt más, mint a zsidó­ság reformálása, remény a világ uj átalakulására, a mes­siás újra jövetelekor. A mostani igaz keresztyénség pe­dig minden földi életviszony áthatása az igazság és sze­retet lelke által, a mint az Krisztusban, mint vallásos életerőben nyilvánvalóvá lett. Buddha is vallásos Genius volt. Csakhogy az eredeti bensőség és tisztaság nem mindegyik igaz vallásban, aránylag igen keveseknél, jut el az átalakulás teljességére. Kevés Buddha-követő hasonlít az ő Buddhájához, valamint kevés keresztyén az ő Krisztusához. Es ha Strauss azt kérdi: keresztyének vagyunk-e még ? azt lehetne rá felelni: részben Buddha­követok sem vagyunk. (Prot. Kir eh. Z. után.) BOGNÁR ENDRE, ev. lelkész. RÉGISÉGEK. í. Rákóczy György fejedelem levelezése Tolnai István sárospataki pappal. (Folytatás) XXVII. Hivséges és alázatos szolgálatomat ajánlom nagysá­godnak stb. Az ur Isten nagyságodat asszonyommal Ő nagyságával egyetemben stb. Ez jelen való hónak tizenötödik napján irt nagy­; ságod levelére hogy ez ideig választ nem írtam nagy | nehéz betegségem cselekedtette velem. Engömet kegyel­mes uram sok emberek Ítélete szerént az isten szintén az más világról hozott vissza, legyen hála az ur Istennek, l mostan immár kezdettem erősödni, talám az jövő vasár­nap praedicalhatok. Abban az levelében nagyságod ke­gyesen parancsolja, hogy egy jámbor ifiat választanék ennél az nagyságod sárospataki scholájától, ki az bol­dog emlékezető Herczeg Sídmond uram másfél száz 1 aranyával felmenne, és hogy ugyan Pisterfeldius uram­! mai együtt járna. Az nagyságod kegyelmes parancsolat­ját eziitán örömest igyekezem elkövetni: de betegségem bizony nem engedé, hogy ily rövid iidő alatt elvégezhessem, forogván az is elmémben, hogy én nekem vagyon mostan is egy igen jó ifiam, az kit nem sok idő alatt alávárok az pataki scholának szolgálatjára, azonkívül is Dániel Kolosi az nagyságod alumnusa is oda fel vagyon, az ki ha előbb nem, de esztendő kikeletre alájű. Tavaly ismét forgolódásom által ketten mentek fel, mind az kettőt oly reménséggel promoveáltam commendálásom által, hogy az pataki scholának szolgáljanak. En nekem azért úgy tetszének, kegyelmes uram, hogy az pataki schola szolgalatjára mostan elegedendő alumnusink lévén német országban az pínz maradna továbbra; hogy akkor bo­csáthatnék valakit fel vele, az mikor ezek az kiket em­legetek, avagy csak félidejeket eltöltötték az akadémiában, hozzáadván ezeket is, hogy az scholából azzal az pénz­zel én senkit fel nem küldhetek, hanem schola mester­ségből valónak kell lenni, mert az sok számtalan nyo­morúságnak izit Belgiom is megérezné, annyira eldrágutak az académiákban az asztalok, hogy az Isten mondhatja meg mennyi költséggel élnek az magok nemzete is az collegiomokban. Az ut is teljességessen most úgy elfogó­dott, hogy az nagyságod krakkai factora, ki ez na­pokban itt volt nálunk Patakon, semmiképen nem hiszi, hogy Pisterfeldius uram csak be is mehessem Danczká­ban, oly igen megzavarodtak az lengyel király miatt. Mindazonáltal ha nagyságodnak ugyan úgy tetszik, hogy ez, esztendőben induljon valaki azza(l) az pénzzel ez előt­tünk való szent-háromság vasárnapi sokadalomban Eperjes­ről megindulhat. Ezelőtt félesztendővel írták vala Kolosi Dániel és az Dunántul való két alumnusi nagyságodnak, hogy igen megfogyatkoztak volna, elhittem, hogy nagysá­godnak réájok kegyelmes gondviselése vagyon; de mivel

Next

/
Oldalképek
Tartalom