Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-10-17 / 42. szám

Pisterfeldius urammal még csak elegedendőképen sem beszélhetek praefeetus uramnak hirtelen való indulása miatt nem tudakoztam semmit felölök mostan, ha küldött-é nagyságod valami költséget neki ? avagy ez előtt ? most elvihette volna Pisterfeldius uram. Csanaki uram könyvei miatt nem lészen Pisterfeldius uramnak semmi busúlása, mert én azokat Patakra hozattam harminezhat tallért és tizenkét forintot polturás pénzt költöttünk Danczkátul fogva reájolc, azon az héten érkeztek meg velek. Az melyen szegény Aklia uram testét Debrecenben kisértük, én pedig azon útban betegedvén meg ez ideig nem regestráltathattam, de az jövő héten ha postája jű nagyságodnak, megküldöm nagyságodnak az laistromát. Az mint az ládákat értem mekkorák nem sok az könyv, hanem az mely könyvet maga nyomtatott volt ki, abból vagyon két száz exemplár, azaz dereka, annak nem sok kárát vallja nagyságod, sőt ugyan semmit sem, ha ennyi gondviselésünkre az pataki coetusnak engedi is nagyságod. Bodor Benedek uram az udvarbiróságban mint vagyon, tudom praefeetus uram ez ideig nagyságodnak értésére adta. Mivel asszonyom ű nagysága énnekem Váradon létében kegyelmesen parancsolt vala, hogy munkálkodnám az ű kegyelme megmaradásában. Mindezeket megcselekedtem, de ugyan semmi képen reá nem vevé magát, hanem legutóbban, elég kemény szókkal megmondám neki, hogy számadó lévén megemlékezzék róla, hogy valamikor előakarja nagyságodat fogni, előfoghatja és ha nagyságtokat kedve s akaratja ellen elhagyja, mi jöhet ki belőle mert: „prudens semper plus metuit, quam sperat" ez bizonyos regula. Azt is elejben adtam, hogy ha az udvarbiróságtól meg-akar vállam inventarium szerént kell mindent kiadni az kezéből, mi pedig praefeetus urammal azon megalkuttunk, hogy sem udvarbirót nem állat sem senki kezéhez nem inventáltat semmi okon, most immár látom, hogy csendesebben viseli magát. En nekem igen tetszik vala, ha lemegyen vala Erdélyben, de az mint veszem eszemben praefeetus uram nem javalja. Hivassa be nagyságod, ha az ur Isten praefeetus uramat meghozza ez mostani útjáról mert mostan, hogy ki mehessen Patakról, nem lehet, vannak Bodor uramnak némely consideratiói, az melyeket nagyságod előtt akarna eligazítani. Az putnoki kapitány Ollai uram szájából hallottuk nem régen, hogy az galliai király ageusével az portán igen nagy conjunctiója vagyon Palatínus uramnak, az mint értem pápista is, egyik sem jó, ha ugy vagyon, sőt még ugy is esék a szó, mintha értésére adta volna némelyeknek azon ágens, miben járt legyen az török követ, az mely utóbban nagyságodnál volt Erdélyben. Ha vallásunkon való volna nem kellene effélét felőle oly hamar elhinni, de az pápistához minden latorság hozzá fér. Praefeetus uram számára, az mely házat nagyságod gratiose itt Patakon conferált vala az tavalyi utolsó eompositió szerént még ez ideig is be nem téteték az ára, nem azért hogy udvarbíró uram nem akarta volna megadni, hanem maga akaratja volt praefeetus uramé. Az Vásárhelyi uram részeiért két száz forintot kellene adni. Azon kivül vagyon egy Túri Gergelyné nevii özvegy, annak is vagyon valami kicsiny portiója az házban, azzal különben kellene alkudni, de az nem sok. Tetszenék Praefeetus uramnak, ha nagyságod Herceg uram házát conferálná ű kegyelmének, amaz helyett az mint beszédéből veszem eszemben ű kegyelmének. Én két okát látom miért kellene ugy tenni: első mert az pénz meg maradna másik mert talán kétszáz forinttal is többen adhatja ol udvarbíró uram azt az házat, vagyon is ember reá az ki leteszi érte az kilenc száz forintot, és igy praefeetus uramnak háza nagyságtoknak pénze lészen, erről való kegyelmes resolutióját várom nagyságodnak mivel megígértem ű kegyelmének, hogy nagyságodnak megírom. Istennek hála. Patakon mindenek jó dispositioval vannak, itt nincsen nagyságtoknak semmitül semmi tartása, hanem nagyságodnak arról gondolkodni kell, hogy mind generális uram, mind Bornemisza uram igen ellenzi az Rákóci Pál uram árvái jószágának elfoglal tatását, ezt én nagyságodnak bizonyosan Írhatom, hogy Bornemisza uram eszében vévén az dolog mint vagyon, kapitány és hadnagy emberek kik valamikor az Tiszán, mivel afféle tisztet viseltek, mind fe1

hivatta Kassára nem magyarázhatom semmire egyébre hanem csak annak az jószágnak császár urunk ű felsége kezénél való megtartására igyekeznek. Meg is mondotta Bornemisza uram, hogy valamig ű felségétől arról való parancsolatja nem jű mindaddig oltalmazza Usz János uramat az jószágában. Olyant is beszélienek az emberek, hogy császár urunk fí felsége confirmálta Úsz János uramat az praefeetusságban és meg is esküdtette volna, de nem ugy irom nagyságodnak, mint bizonyos dolgot. Igen busul praefeetus uram ezen az jószág foglaláson. Több írásommal nem terhelem nagyságodat. Az ur Isten stb. írtam Sáros-Patakon 23. Április 1638. Nagyságodnak alázatossan szolgáló káplánja STEPHANUS TOLNAUS p. e. p. Külcim: Illustrissimo ac potentissimo Principi ac Domin o, Domino Georgio Rákóczi stb. et magnó Religionis orthodoxae nutricio et Domino etc. Patrono nieo longe clementissimo. (Eredetije a m. k. kamarai levéltárban). (Folyt, köv.) Külföldi egyház és iskola. Az orthodox lutheránusok konferenciája. (Vége.) A sept. 9-én tartott ülés egyik legfontosabb tárgyát a generál synodus illetékességét illető kérdés képezte, melyről Kickhöfer lelkész tartott értekezést. Nézeteit a következő, nehezen érthető, pontokban foglalta össze : 1. Az államegyház egy keret, melyben a tartómány-66*