Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-10-17 / 42. szám

Szerkesztő- és KIAD Ó-HIVATAL VIII. ker. Mária-utca 10. sz I. em. Előfizetési d.Ij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. elo, éret Levél a pusztából T (Vége.) Viz fakada a kősziklából, s élet támad a ott, hol minden dermedtnek, holtnak látszott. Önök ezt alig* láthatják, de ón, ki ismertem papságunkat 1848 előtt is, ismertem 1862, a theologiai viták megkezdése előtt is, és némi részben ismerem őket ma is, mondhatom, hogy uj élet támadt Izraelben, ós azoknak a több- kevesebb szenvedélylyel folytatott küzdelmeknek már eddigelé is szép gyümölcsei vaunak. Csak egy-két dolgot hadd beszélek el. Többször kérdeztem magamtól, hogy azon lelkésztársaim, kikkel ón '20 év előtt móg együtt szolgáltam, melyik theologiai párthoz tartoztak? S őszintén mondhatom, hogy e kérdésre nem tudok magamnak választ adui; pedig voltam velők sokszoros érintkezésben, de hát ez a kérdés nem vetődött fel soha beszélgetéseink közben thémául, s önmagunk is — kivéve persze az igen kevés kivételeket — nem igen igyekeztünk ezen kérdéssel tisztába jönni. Voltam nem egyszer oly barátságos összejöveteleken, melyekben csupa lelkészek voltak együtt, ós miről folyt a társalgás ? Mindenről a kerek ég alatt, csak a különbféle theologiai iskolákról, és az ezekhez való pártállásról nem. Ha már egyházi dolgokról folyt a beszéd, hát akkor előkerült a superintendens esperes lanyhasága vagy zsarnoksága, elő a hívek egyháziassága, vagy az egyházszolgái iránt való meghidegiilóse, elő a palástpénz, párbér s több efféle; de Hengstenberg vagy Schenkel, Tholuck, vagy Baur, Sweitzer, vagy Hase theologiai álláspontjairól sohse hallottam. Mit tartoztak az effélék magyar protest. lelkészre? Ha pedig hivatalos teendőit végezte a lelkész, akkor megint kevés gondja volt arra, hogy beszéde melyik theologiai iskola szerint fogja megütni a mértéket. Az egyliázibeszód gyűjtemények vásárlásánál bizonyára a lelkészek két százaléka sem kereste azt, hogy valyon orthodox avagy liberális szellemben tartvák-ó az azokban foglalt beszédek, hanem nézte, hogy mennyire tudományos színezetűek avagy népszerűek, virágos avagy egyszerű nyelven irvák-ó, és igen sokszor, hogy van-ó bennök valamely megragadó hely, vagy legalább egy-egy jó csattanós frázis, mely a magyar nemzeties érzület s a hazaszeretet élesztófére, vagy legalább annak hangoztatására alkalmas ; s ma elmond egy szép egyházibeszédet, mely talán egészen flacli rationalista tollából került ki, egy hét múlva pedig előkereste a telivér orthodox apáknak valamelyik régi keletű kenetes prédikációját. •S igy ment a liturgicus beszédekkel is. Révész Bálintnak nemcsak imái, de szertartási beszédei is széles körben el vannak terjedve, s hol a lelkésznek Húsvét vagy Pünkösd ünnepén kétszer kell ur' vacsorát osztani, első nap felolvassa a Húsvét vagy Pünkösd első napjára készült liturgicus beszédet, második ünnepen pedig az „ ugyancsak Húsvét ünnepére" szólót; talán észre sem véve, hogy az első napiak határozottan a hitvallásos orthodoxia szellemében készitvók, a másnapiak pedig, vagy egészen kerülik a dogmát, vagy azt oly szép frázisokba göngyölgetve, el burkolva terjesztik elő, hogy bár nem Mai lapunkhoz mellékelve van: A Franklin-Társulatnál megjelent tankönyvek jegyzéke. * 65