Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-24 / 4. szám

bizottság eljárása eredményének főbb pontjait közölni, há­rom pontba sorozván az első ülés eredményét. Eltekintve a közlés azon hiányától, hogy a közlő épen azon főtárgyat mellőzte, mely a bizottság első ülé­sének legtöbb idejét vette igénybe s igy egyedül a közle­mény 3 pontját tartotta szem előtt, kötelességemnek is­merem belyreigazitani a 3-dik pont alatti azon téves közlést, melyben minden megszorítás nélkül ez állíttatik : „A bizottság javaslatba hozza a nők szavazati jogát a gyülekezetben.a A bizottság ezt a javaslatot ily értelemben nem hozta, hanem azon elvnek célbavételével, hogy jövőben az egyházi terheket ne egyenlő aiányban viselje szegény ós gazdag, mint eddig számos gyülekezetben dívik, mely gyakorlat folytán egyrészről a szegény egyháztagok túlsá­gos adózással terheltetnek, másrészről a gyülekezetnek anyagi jóléte sorvadozik, hanem viseljék az egyházi terhe­ket a személy ós vagyon közösen, egy méltányos alapokra fektetendő közteherviselési adókulcs szerint, a bizottság azt hozta javaslatba, hogy az olyan özvegy nők, kik a gyü­lekezet közterheit viselik, de családjukban nincs olyan férfi családtag, aki a gyülekezet közteherviseléséhez önál­lólag járulna, nyerjenek szavazati jo,.ot a gyülekezet köz­érdekű íontosabb ügyeiben, minők a lelkész - és tanító­választás s a nevezetesebb építkezések ügyei. T a t a y Sámuel, a bizottság egyházi elnöke. * Felelet t. Székely József mohácsi ref. lelkész urnák. Nem vagyok barátja sem a feleselésnek, sem a töprenkedésnek, sem a hírlapi cikkezésnek, de, mert Sz. J. lelkésztársam, a „Protestáns Egyh. és Isk. Lap" mult évi 50. szám 1555 hasábján illetékes feleletet vár, azon feltevésének igazolása,' vagy leszállítására : „Hogy Felső-Baranyában volna olyan egyház, mely kath. plebáuust akart papul választani.a Fogadja e pár sort feleletül. Tudtommal ez ideig, Felső-Baranyában, egy gyüle­kezet sem keresett és óhajtott magának lelkészt a plebá­nusok közül. Még eddig megelégedtek gyülekezeteink sa­ját hitsorsosu lelkipásztorokkal, habár nem öltöznek is ezek hosszú ruhákba, s nem is tartják szükségesnek legtöbben a szakái és bajusz eltávolítását, mint ezt némelyek teszik. Érettebb a felső-baranyai ref. egyház közönségé, hogy sem a ruhák hosszúságában és az arcok borotvával simítá­sában helyeztetné az igaz papságot. Nem kíván ez ilyen megkülönböztető jeleket, nincs is öröme ezekben, de igen is van abban: ha papja őrállója egyházának, szorgalma­tos a lelkeikben s az igaz keresztyéni hit fentartásában! Igy-eleszez mindég, nem zavarja, nem rontja-e meg népünk fejét és szivét is a jelenkor felettébb bölcselkedő heve ? azt ember meg nem mondhatja. Arról azonban bi­zonyságot tehetek, hogy e népnek most még nincs közössége azokkal a bölcsekkel, a kiknek nincsen szükségök a mennyre és a mennyországban megadandó örök jutalmakra ; mert az ő tekintete a hitnek fejedelmére és elvégezőjére, a Jézusra függesztetett, ki az Isten székének jobbjára ült. Kelt Kóróson, 1875. január 5-én. Alföldi Sándor, f.-baranyai ref. esperes. IRODALOM. * IJti képek és jegyzetek 1851-ből. Irta K o r i z­mics László. Ára 1 frt. Megrendelhető a „Gazdasági Lapok" szerkesztősége utján, Budapesten, Ferencváros ül­lői ut 12. sz. a. Korizmics 1851-ben bejárta Németország egy részét, Belgiumot és Angliát, s ezen utja alatt tett tapasztalatait írja le e 168 lapra terjedő kötetben. A fősúlyt utazása közben természetesen a gazdasági viszonyokra fektette s ezen viszonyok alapos, szakavatott tanulmányo­zásából erednek azon talpraesett észrevételek, melyekkel a kitűnő szerző könyvében az egyes országok gazdasági ügyeit kritizálja. Ami Korizmics előadási modorát és irá­lyát illeti, ez igen világos és annyira élénk, hogy a legszá­razabb tárgy iránt is képes fölébreszteni az olvasó ér­deklődését * A „Hasznos Mulattató" ez idei 1-ső füzete meg­jelent. Tartalma és kiállítása sokkal különb, mint eddig volt, pedig az előbbi folyamok is megütötték a mér­téket. Közleményei ismert nevű írók tollából ered­nek. Van benne egy költemény Endrődi Sándortál, elbe­szélések László Mihály, Könyves Tóth Kálmán és a szer­kesztőtől, egy ismeretterjesztő cikk Kárpáti Endrétől stb. A kiállítás — mint emiitők — becsületére válik a pesti könyvnyomda-részvénytársulatnak, csak az illustrátiok vol­nának egy kissé csínosabbak. A „Hasznos Mulattató", mint eddig, ugy ezután is minden 10 napban jelenik meg ugy, hogy az egész év lefolyása alatt 32 füzet adatik ki. Elő­fizetési ára egész évre 6 ft., félévre 3 ft. Az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba Budapest Lipótváros holdutca 4. sz. a küldendők. * Táborszky és Parsch zenemükereskedésökben megjelent: Havas i pír. Mazur polka. Zongorára szerzé ifj. Fahrbach Fülöp. Ára 50 kr. I A t. tanitó uraknak van szerencsém ezennel szíves tudomására hozni, hogy Arvai József magyar nyelvtanának 3-ik kiadása, ára kötve 36 kr. épen most jelent meg s alólirottnál megrendelhető. Budapest, 1875. január .20. Tisztelttel 1-2 B e t r i k Géza. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Dr. Baüagi Mór. Főmunkatárs: Jb'arkas József, ísjcttatott Dtumh UbHÉidk (lij. JütutscJa Mór) könyv- és kőnyomdai muintézetében Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom