Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-24 / 4. szám

KÜLÖNFÉLÉK. * Az ev. theologiai facultás felállítása ügyében jan. 21-én gyűltek össze Pozsonyban a négy ev. superiutendes s az egyes superintendentiák követei. Az eperjesi, pozsonyi ós sopronyi theologiai facultásokon a hallgatók száma évről-évre csökkenvén, most ezen intézeteket concentrálni akarják. Igen helyesen. Azonban óvakodniok keil e megbízottaknak — mondja „Hon" — nehogy egyesek megsértése által négy facultást hozannak létre egy helyett, s továbbá óvakodniok attól is, hogy ezen egyesitett ev. theologiai facultás ne állittassék fel (már csak opportunitási szempontokból sem) az ország szélein, mint jelenleg mindhárom esetben létezik, avagy olyan helyen, hol a nemzeti érdekek veszélyeztetve lennének. Ezen utóbbi fi yelmeztetésre az késztet bennünket, mert tudva van, hogy Hurbán lapja a „Cirkevné listy" erősen sürgeti, hogy az a pánszláv fészkek egyikében, Alsó-Kubinban vagy Liptó-Sz.-Hiklóson állittassék fel. * A cseh lapok, névszerint a „Národni Listy", „Posel z Prahy" és „Moravská Orlice" jan. 20-ki számukban fehivást intéznek a cseh-morva nemzethez, hogy adományaival járuljon az újonnan alapítandó t u r ó c zs z.- m á r t o n i evangelikus gymnasium évi 5000 frtra szabott költségeinek 10 évre leemlő biztosításához, hogy igy a magyar kormány ebbeli föltételének eleget lehessen tenni. E teltétel — mondják a lapok — csak azért tétetett oly rövid határidővel (február l-ig), mert a magyar kormány azt hiszi, hogy az 5000 ftnyi összeg addig nem fog 10 évi lekötelezettség mellett összehozatni. Ez Összegnek előteremtése a tótok számára a cseh-morva nemzetre becsületbeli dolog, és pedig a szláv solidaritás és a tótok irányában különösen tanúsítandó testvériség szempontjából. * Mint a hivatalos lap jelenti, a vallás- és a közoktatási miniszter a báró V é c s e y családnak, jelesül báró Vécsev Miklósnak, ki a sárközi ref. és kath. néptanítók évi fizetéseit 50 — 50 frttal emelte, ugy nemkülönben özvegy báró Vécsey Miklósné és báró Yécsey Józsefnének, az iskolaügyek körül tanúsított hazafias áldozatkészségeért, s meg nem szűnő ügybuzgalmáért, az illető tanhatóság utján teljes elismerését fejezte ki. * Gyászhírek. Özv. Szűcs Lajosnó szül. Szűcs Zsófia a szeretet, jóság s általában a női erények e magasan kiemelkedő példaképe f. hó 20-án, áldott életének 85-ik esztendejében végelgyengülésben meghalt. Neve ismeretes az egész országban, mert hiszen évtizedek óta aligha volt nálánál a közügyeknek áldozatkészebb támogatója, a szegényeknek nemesebb gyámola, a szépnek, jónak melegebb szivü kedvelője- Alig jelent meg oly segélyért esdő felhívás melyen mindjárt az elsők között ne az ő nevével találkoztunk volna. Az irodalmat és nemzeti színházat nagyon szerette: minden jó intézetet pártolt. A gyermekkórházban ágyat alapított, az akadémia alapjára és palotájára jelentékenyül áldozott, árvaházakra, szeretetházra, népkonyhára, tűz- és vizkárosultak javára mindig bőven adakozott, s e mellett saját házának is egy része árvák s elhagyatottak szeretet-s menháza volt. De ismerte őt protestáns egyházunk is. Azon kör, melyben ő született s nevekedett, majd azon körök a melyben mint feleség, később mint özvegy élt, oly tagokból álltak s illetőleg állnak, kik hazai protest. egyházunknak legbuzgóbb s legvallásosabb tagjaiként voltak ismertesek; s igy az a tiszta vallásos szellem, az az egyház és vallás iránti hőn lángoló szeretet, melyet a boldogult még édes anyja keblén, s az édes apai ház légköréb°n beszívott, egész életén át élesztetett, s annak áldásos hatását egyházunk és iskoláink évtizedeken át érezték. Sőt gondoskodott a boldogult s néhai férje Szűcs Lajos, a vértesaljai egyházmegyének ezen egykori buzgó s erélyes segédgondnoka arról is, hogy a Szűcs név a későbbi nemzedék előtt se maradjon ismeretlen. A pesti reform főiskolára tett alapítványok között 1300 frttal örökitó meg a boldogult és férje a Szűcs nevet; a pápai és pataki iskoláknál pedig a már 33 évvel előbb elhalt férj 1500-1500 arany hagyatékkal tette áldásossá nevét, mely hagyaték azonban csak most az özvegy halálával érvényesül. S e mellett néh. Szűcs Lajos buzgóságának köszönhető az is, hogy a 8 kötetes „Áhítatosság óráit" magyar nyelven bírjuk, több mint 10.000 frtot áldozván ő ennek lefordittatására s kiadatására. Temetése f. hó 22-én ment végbe számos rokon s őszinte tisztelő jelenlétében. Koporsója felett a pesti ref. theologiai énekkar énekének elhangzása után főt. Török P. ur tartott gyászbeszédet, hálás érzések köaött tüntetvén fel a boldogultnak, általában a Szűcs s a vele rokon Halász, Kandó s más családoknak a vallás, egyház, haza, nemzet ós közművelődés iránti érdemeit. A tisztelet, szeretet és hála könyüivel öntözött koporsó leeresztése után, sokunk kebléből előtört azon óhajtás: Adjon isten sok ily nőt egyházunknak, hazánknak ! Gralgóczy Károly magyar tud. akadémiai t?g, nejével Csanády Máriával s gyermekeikkel, s ugy szintén néhai Galgócy Gábor hátrahagyott özvegye, most Piilich Lajosné, szül. Bécsy Zsuzsánna mélyen szomorodott szívvel jelentik édes atyjok, illetőleg ipjok és nagyatyjoknak Galgóczy Gábor nyugalomra lépett ref. lelkésznek, 1875. jan. 18 kán reggeli 6-kor élte 89. évében végelgyöngülés következtében csendes átszenderülését a jobblétre. A boldogult hűlt tetemei Nagy-Kőrösön 19-én d. u. 3-kor tétettek a ref. temetőben örök nyugalomra. — Közép Szolnok vármegyének egyik legérdemesültebb fia : Torboszló Beretzky György f. hó 13-án Kraszna-Mihály falván 68 éves korában meghalt. A boldogult a zilahi ev. ref. főiskolának algondnoka, több éven át a vármegye főszolgabirája, majd alispánja volt.— Béke hamvaikra. * Helyreigazítás. Ezen becses lapok mult évi folyamának 52-dik számában a „belföld" rovat alatt „az egyházi rendszer átvizsgálására kiküldött egyh.-kerületi bizottság feladata s annak első ülése a dunántuli ev. egyházkerületben" cím alatt, Bognár Endre megkezdette v